2022. 11. 08. – Szinte törvényszerű, hogy az újabb technológiai vívmányokkal a régebbi eszközeink elavulnak, majd eltűnnek. Pontosan ez a sors vár megannyi jelenleg minden nap használatos cuccainkra is, melyek záros időn belül teljesen kiveszhetnek az életünkből. Az alábbi hat pedig valószínűleg a következő 20 évben adhatja át a helyét valami újnak.

1. Mobiltornyok

A fizikai technológia egyre zsugorodik, ami azt jelenti, hogy mai megoldások egyre kisebbek és kisebbek lesznek. Ez pedig ugyanúgy igaz a mobiltornyokra is, melyek szintén kezdenek összemenni, mígnem egy napon akkora területeket tudnak majd lefedni, hogy az átlagember számára szinte láthatatlanok lesznek.

A Qualcomm jelenleg több megavállalattal együttműködve, mint a Facebook és a Yahoo, azon dolgozik, hogyan lehetne kiterjeszteni a lefedettséget olyan megoldásokkal, melyek eddig lehetetlennek bizonyultak. Ha pedig sikerrel járnak, akkor a tornyok akár teljesen eltűnhetnek a szem elől, vagy egyáltalán nem is lesznek szükségesek a készülékekhez. Ez pedig már csak azért is remek lenne, mert nagyon sokan úgy hiszik, hogy károsak az emberi szervezetre (hiába cáfolják meg kutatások).

2. Távirányító

Az okosotthonok bár még nem kifejezetten elterjedtek, azért egészen sokan használnak olyan funkciókat, melyek nagyon hasonló dolgokat nyújtanak, mint egy szuperfejlett háztartás. Ennek pedig legelőször a távirányítók ihatják meg a levét.

Sőt, sokan már nem is nagyon keresgélik a lakásban valahol ott felejtett tévékiegészítőt, csak felcsapják a megfelelő alkalmazást és azzal veszik át a képernyő fölötti irányítást. De még idáig sem kell menni: egy csomó olyan megoldás van, amit sokan használnak: például a streaming-szolgáltatások és videós platformok képátküldő funkciója mobilról az okostévére, esetleg a Chromecastra. Ez pedig azért is hasznosabb, mert a mobilos alkalmazások valamiért sokkal átláthatóbbak, na meg ugye mindig kéznél is vannak.

Már csak emiatt is gondolhatnánk, hogy az emberek lassan de biztosan elszoknak a távirányítótól, ha viszont a vállalatok is elmennek az appok irányába, akkor ez a folyamat még gyorsabb is lehet. Idővel pedig eljuthatunk oda, hogy már nem is csomagolnak kapcsolókat a tévék mellé, csupán le kell olvasni egy QR-kódot, ami a megfelelő alkalmazás letöltőfelületére navigál minket.

Sajnálom távkapcsoló, de a napjaid meg vannak számlálva.

3. Bank- és hitelkártya

Nem is gondolná az ember, hogy a fizetésre alkalmas kártyák és okmányok története mennyire régre nyúlik vissza, sőt még néhány utópisztikus, a jövőbeli életet elképzelő könyvben is tettek hasonlóra utalást. Az első ilyen említés Edward Bellamy 1887-es ‘Looking Backward’ című regényében találjuk, ahol közel egy tucatszor írta le a hitelkártya szót, bár a működésében inkább a bankkártyára hajazott.

Az ilyen kártyák elterjedésére viszont az 1900-as évek közepe-végéig kellett várni, ami aztán alapjaiban változtatta meg az emberek fizetési módját, illetve a pénzhez való viszonyát. Magyarországon leginkább a 90-es években kezdett el robbanásszerűen terjedni, mára pedig alig találunk olyat, aki a készpénzes fizetést részesítené előnyben.

A pénzünk túlnyomó része tehát egyébként is digitálisan létezik, amihez ugyebár a kártyával férhetünk hozzá. A technológia fejlődésével és az okostelefonok uralmával viszont megkezdődött a banki és pénzügyi alkalmazások forradalma is: már egyre több telefonnal vagy okosórával lehet fizetni a boltokban. A tengerentúlon az Amazon tenyérleolvasós módszerekkel kísérletezik, de már hazánkban is megjelentek az olyan boltok, ahol tulajdonképpen semmiyen kassza sincs.

Mindezek a megoldások pedig azt vetítik előre, hogy a bankkártyák hamarosan eltűnnek, melyeket a különféle alkalmazások fognak felváltani. Igazából sokan már most sem használnak kártyát, ez a tendencia pedig addig fog erősödni, amíg a bankok úgy nem döntenek, hogy felhagynak a plasztikokkal.

4. Kulcsok

A kulcsok eltűnése a bankkártyákhoz hasonlóan már most is megfigyelhető folyamat. Egyre több az olyan megoldás, amivel nemcsak az autókat, hanem akár a lakásajtót is hagyományos kulcs nélkül kinyithatjuk. Ujjlenyomatolvasós zárak és mobilalkalmazások garmadája várja, hogy elterjedjen, ami egyelőre csak az árazásuk miatt nem történik olyan gyorsan, mint mondjuk az ingyenes megoldások.

Persze ez is csak idő kérdése, az pedig már egyértelműen látszik, hogy a csörgő kulcsok, a menő kulcstartók ideje egyszer bizonyosan le fog járni. De nézzük a jó oldalát: sosem kell majd indulás előtt keresgélni őket, hazaérkezéskor pedig nem kell feltúrni érte a tatyó teljes tartalmát.

5. Lemezes filmek és játékok

Bár a fizikai adathordozókat még egyáltalán nem temetném, az egészen biztosnak tűnik, hogy idővel a lemezen kiadott filmek és játékok el fognak tűnni. A játékosok túlnyomó többsége már digitálisan szerzi be a portékát, míg a streaming nemcsak a moziknak, hanem a lemezre kinyomott filmek eladásainak sem tett jót.

Nyilván mindig lesznek olyanok, akik vagy megszokásból, vagy gyűjtőszenvedélyből, esetleg meggyőződésből inkább a fizikai kiadásokat fogják választani. Egyszer azonban eljutunk arra a pontra, amikor már olyan kevesen lesznek, hogy a kiadók már a gyártási költségeket sem tudják belőle visszaszedni, ekkor pedig kemény döntésre, a lemezek megszüntetésére kényszerülhetnek.

Erre pedig már egyre több példa akad, hogy lemezt még raknak a dobozba, de azon a játék már nem, csak egy hitelesítő fájl található meg. Filmet pedig a legnagyobb rajongókon és a nagyon kevés hagyománykedvelő gyűjtőn kívül már jóformán senki sem vesz fizikai formában.

Lábjegyzet: a konzolgyártóknak is közvetlen érdeke, hogy a gaminget a digitális irányba tereljék, hiszen a saját boltjukból történő vásárlásokból sokkal több hasznot szereznek. Egyrészt nem kell legyártani a lemezeket, másrészt egy digitális kópia szinte pontosan annyiba kerül, mint egy lemezes, harmadrészt nincsen szürkezónás használt piac, amiből ők közvetlenül nem profitálnak. Ugyanez a filmekre is igaz, akik sokkal jobban járnak a szolgáltatókkal.

Az örök vita: Digitálisan vagy lemezes formában jobb megvenni a játékot?

6. Töltőkábelek

Nagyon úgy fest a dolog, hogy a töltőkábelek legalább 20 éven belül el fognak tűnni. Ez pedig azért lesz jó, mert ezzel is kevesebb e-hulladék keletkezik, ami egyre inkább katasztrófába sodorja az emberiséget. Az Európai Unió például nemrég a töltők csatlakozójának egységesítéséről hozott egy törvényt, ami arra kötelezi például az Apple-t, hogy pontosan olyan USB-t használjon az iPhone-jaihoz, mint az összes többi gyártó.

A cupertinóiak nyilván eleget tesznek a döntésnek, de már csak azért sem fognak kétségbe esni az átállással járó költségek miatt, mert a piaccal együtt ők is egyre inkább a vezeték nélküli töltés irányába tekintenek. Egy idő után pedig már csak olyan készülékeket vásárolhatunk, melyeket ilyen formában tölthetünk: lerakjuk a töltőegységre, a polcra, vagy szinte bárhová, és anélkül, hogy bármit is fizikailag csatlakoztattunk volna, meg is kezdi a töltést.

Természetesen addig még nagyon sok szintet meg kell ugrania a vezeték nélküli megoldásoknak, az viszont már kristálytisztán látszik, hogy ez az új irány, amerre a gyártók kezdenek mozgolódni. Ezzel pedig nemcsak mi, de még a környezetünk is sokat nyerhet.

Természetesen még ezeknél is sokkal több mindennapi eszközünket válthatja le egy jobb és modernebb megoldás, így ha tovább tudod folytatni a listát, akkor azt mindenképp tedd meg egy kommenttel!

De ezt is érdemes lehet elolvasnod:

7 totál elborult okoskütyü, amiről még sohasem hallottál