2022. 11. 10.  – Korszakos fontosságú kutatás eredményét osztotta meg a Harvard Egyetem: éveken át tartó megfigyeléssel és adatgyűjtéssel kutatták, hogy mely mobilalkalmazások a legkárosabbak a mentális egészségre, és rangsorba is állították őket.

A Facebook iránt érzett megvetésem miatt nem okozott csalódást, hogy a Nagy Kékség még mindig tartja magát az élbolyban. De nem vele van a legnagyobb baj…

Hanem egy ugyanahhoz a cégcsoporthoz tartozó másik alkalmazással, az Instagrammal. Mielőtt a legfrissebb kutatási eredményt megosztanánk, az Index segítségével érdemes idézni, hogy egy hasonló felmérés mire jutott a témában, 2017-ben (mert azóta kissé megváltoztak a dolgok).

Forrás: Columbia-i Egyetem

Akkor a Royal Society for Public Health és a Young Health Movement 14-24 évesek körében kereste a legkárosabb alkalmazásokat – arra kérve a fiatalokat, hogy pontozzák melyekhez kapcsolódva tapasztalnak szorongást, depressziót, alvászavart, magányt és/vagy testképzavart. Ők „győztek”:

1. Instagram
2. Snapchat
3. Facebook
4. Twitter
5. YouTube

Bryn Austin, a Harvard professzora a kutatás eredményeiből arra jutott, hogy

„[az Instagram] üzleti modellje azon alapul, hogy mennyire tudják manipulálni a felhasználók viselkedését az elköteleződés fokozása és a platformon töltött idő meghosszabbítása érdekében, amit aztán bevételszerzésre fordítanak. Az Instagram szó szerint eladja a felhasználók figyelmét”.

A tudós szerint az Instagram algoritmusait kifejezetten káros tartalmak terjesztésére tervezték, hogy maradásra bírják a felhasználókat, akár olyan áron is, hogy testképzavart, szorongást vagy más mentális egészségügyi problémát okoznak.

És itt jön a csavar…

A felmérést új módszerekkel megismételték: éveken át követték 5.000 felnőtt közösségi média használatát, úgy, hogy azoknak napi szinten kellett jelenteniük a szerintük ártalmas, depressziót okozó tartalmakat. Hát, némileg átrendeződött a dobogó – ezek bizonyultak a legkárosabbnak, ebben a sorrendben:

1. Snapchat
2. Facebook
3. TikTok

Ha nem állítja le valaki a függőségre hajlamosító algoritmusok használatát, hatalmas (vagy inkább: ennél is nagyobb) bajoknak nézünk elébe. Világosan kimutatható, hogy már a Nagy Kékség terjedésével párhuzamosan kiugrott a depressziós fiatalok öngyilkossági rátája:

a 2000 és 2007 közötti időszakhoz képest 2007-2017-ig 57 százalékkal több 10-24 éves végzett magával.

Miközben a social mediát napjainkban csak társadalmi szempontból hasznavehetetlen problémák miatt vegzálják (adózás, adathalászat, stb.), senki nem foglalkozik azzal, hogy mennyire magához láncolja az embereket, akiknek tudatosan, üzleti célból okoz mentális betegségeket (nem beszélve a fake news most már egész országok és népek életét felforgató hatásáról). Vagy ez tényleg egyetlen nemzetet, vagy államszövetséget sem izgat, amíg jó nagy adóbevételt remélhet tőle?! Persze azt is csak akkor, ha végre valahogy sikerül behajtani.

Ezt is érdemes elolvasnod:

Kutatás: Aki online toxikus, az a valóságban is egy seggarc