2023.07.05. – Június 27-én két francia rendőr megállított egy furcsán, a buszsávban a megengedett sebességnél gyorsabban közlekedő autót, amiről hamar kiderült, hogy egy 17 éves fiatal fiú, Nahel Merzouk vezetett. A srácot a helyszínen előállították, aki nem sokkal később megpróbált elszökni az intézkedés elől. Az egyik rendőr ekkor fegyvert rántott, majd agyonlőtte a fiút, akit egy órával később halottnak nyilvánítottak.

Miután az incidensről kikerültek a felvételek a közösségi médiába, Párizsban (majd nem sokkal később Brüsszelben is) hatalmas zavargások törtek ki, melyek nagyon hamar, nagyon durván elfajultak. A kivezényelt 40 ezer rendőr többször is összecsapott a tüntetőkkel, akik mindeközben üzleteket, autókat és épületeket is megrongáltak. Több szakértő rámutatott, hogy a 17 éves fiatal halála csak a gyutacs volt a zavargásokhoz, a legfőbb indikátor viszont az egyre érezhetőbb lakhatási és jövedelmi egyenlőtlenségek egyre nagyobb mértékű növekedése, illetve a migrációs problémák elmismásolása lehet.

A párizsi helyzet pedig egyáltalán nem javul, a zavargások tovább folytatódnak, ami miatt Emmanuel Macron francia elnök többször is kénytelen volt összehívni a válságstábot. Az elnök emellett többször nyilvánosan is megszólalt, mély együttérzését kifejezve az áldozat családja felé, illetve hangsúlyozta az érintett rendőr felelősségre vonását, de nem felejtett el sajátos okokat is találni az elfajult helyzetnek.

Sokunk nem túl nagy meglepetésére ismét a videojátékokat sikerült előhúzni a bűnbakkalapból.

Macron elárulta, hogy mivel a tüntetések több száz letartóztatottjának többsége nagyon fiatal, ezért szerinte a közösségi médiának, kiváltképp a TikToknak és a Snapchatnak hatalmas felelőssége van a helyzet kialakulásában. Ezután tért ki a videojátékokra, állítása szerint ugyanis az erőszakos játékok miatt a jelenleg az utcákon pusztító fiatalok teljesen elveszítették a kapcsolatukat a valósággal, emiatt kezdtek gyújtogatásba, és ezért hajlandóak összecsapni a felszerelt rendőri erőkkel is.

Emiatt az elnök azt kéri a szülőktől, hogy a gyerekeket próbálják meg otthon tartani, a közösségi oldalakat pedig arra szólította fel, hogy szűrjék meg a zavargásokkal kapcsolatos tartalmakat.

#Macron blames video games and social media for French riots.#FranceProtests pic.twitter.com/Tc3rm1jX2z

— In Context (@incontextmedia) July 1, 2023

De nem ez az első, és valószínűleg nem is az utolsó alkalom, amikor a videojátékokat teszik felelőssé erőszakos, vagy tragikus kimenetelő esetekért. Az egyik leghíresebb ilyen incidens az 1999-es Columbine-i mészárlás volt, amikor két fiatal fiú fegyverekkel az iskolájukba lépve több diákot és tanárt megöltek és megsebesítettek. Az eset után több politikus a lövöldözős játékokat, kiváltképp a Doomot tették meg fő felelőssé, nem pedig a szabad fegyverviselést-vásárlást.

Legutóbb 2022 májusában történt hasonló, amikor egy 18 éves srác állig felfegyverkezve berontott egy buffalói szupermarketbe, ahol tíz embert különös kegyetlenséggel megölt, három másikat pedig súlyosan megsebesített, miközben az egészet élőben közvetítette a Twitchen. Nem sokkal később a FOX nevű amerikai tévécsatorna a játékokat kezdte el okolni a történtekért.

Mindeközben számtalan kutatás és pszichológiai vizsgálat cáfolja az állítást, a legtöbb szakember ugyanis teljesen egyetért abban, hogy a videojátékok nem eredményeznek valódi erőszakot. Idén májusban például egy olyan kutatást publikáltak a Stanfordi Egyetem szakijai, amelyben a fegyveres erőszak és a játékok ok-okozati kapcsolatát vizsgálták – nem olyan meglepő eredménnyel.

Ezt is érdemes elolvasnod:

Horrorhalál – Így nyiffannánk ki a Naprendszer többi bolygóján