Na, most elmondjuk, hogy miért nem lenne olyan jó ötlet csak úgy kirándulgatni a Föld bolygón túl.

2022.11.09. – Akárhány Star Warst és Star Treket is nézünk, sajnos nem olyan jók az emberiség kilátásai a lakható bolygókkal kapcsolatban, elérhető távolságban legalábbis egyetlen egy sincs a Földön kívül. Ezért is kellene egy icipicit komolyabban venni az életkörülményeinket, hiszen elég sajátos adottság, hogy pont annyi és úgy van mindenből, ami még és már kedvez az életnek, így többek közt nekünk is.

Ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy hiába vagyunk körülvéve kifejezetten izgalmas, és távolról elég csodásan festő planétákkal, azokon a mi törékeny testünk pillanatok alatt felmondaná a szolgálatot. Sőt, néhányukon olyan mostoha körülmények uralkodnak, hogy még védőöltözetben is halálos lenne sétafikálni, nemhogy költözés céljából venni rajtuk egy telket, vagy oda szervezni az üdülést.

Össze is szedtük hát, hogy a Naprendszerünk más bolygóin pontosan milyen sors várna egy ártatlan járókelőre, azaz pontosan hogyan és miért érné szörnyűséges halál az embert.

Így nyiffannál ki a Merkúron

Már abból előre sejthető, hogy nem a Merkúr a legvendégszeretőbb bolygó a Naprendszerben, hogy a Naphoz való közelsége miatt akár 400 fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet, bár egy átlagos napi középhőmérséklet ennél jóval kedvezőbben, csak 170 fok körül alakul. De ez igazából teljesen mindegy, mert ezt még klímával és fagyival is nehezen viselne el az ember.

A másik probléma, hogy amikor épp nem éri napfény, akkor kifejezetten fagyossá válik a hangulat, ezért egy esetleges merkúri sátrazáshoz mindenképpen javallott legalább két-három vastagabb dunyhát magunkkal vinni. Az esti órákban, azaz azon a részen, ahol nem éri napfény a várható átlaghőmérséklet -160 fokra is süllyedhet, ami talán már nem csak a migréneseknek fájhat.

A hidegben a halál nagyjából hasonló lenne, mint a világűrben szkafander nélkül, míg a napsütötte részen valószínűleg pillanatok alatt robogósra sült oldalassá transzformálódna az emberi test. Roppant fájdalmas, de legalább gyors lenne.

Így érne a végzet a Vénuszon

A Vénusz ahhoz képest, hogy a történelmünk során számos művészt megihletett, és hogy magát a megnevezést a római istennő után a női szépséggel párosíthatjuk, a bolygó eléggé kellemetlen feltételekkel várja a látogatókat. Igaz, arányait tekintve eléggé hasonlít a Földhöz, de turista látványosságot már sokkal kevesebbet találnánk rajta, mint kedves hölgyeket.

A Vénusz vastag légköre miatt igen kemény üvegházhatás alakult ki, ami celsiusra lefordítva magasabb átlaghőmérsékletet jelent, mint a Merkúron – pedig annál kétszer távolabb kering a Naptól. Ide az átlagos hőmérő már kevés lesz, legalábbis egészen biztos, hogy 460 °C-on már simán elpattanna a higanyszál, míg a minimum hőmérséklet olyan -220 fok körül alakul.

Hiába a légkör is, ha annak legnagyobb része szén-dioxidból áll, kisebb részben nitrogénből, míg a tömege 93-szorosa a földinek, a nyomása pedig 92-szerese. Ekkora nyomással idehaza a tengerek 1 kilométeres mélységeiben találkoznánk, ami szintén nem túl egészséges, de minimum nem ideális egy délutáni kiránduláshoz. Egy másik nehezítő körülményként még említhetjük a kénsavval teli felhőket is, amiből nem átlagos őszi zápor hullik alá.

A Vénuszon már az extrém magas hőmérséklettől azonnal, fuldokolva szétégnénk, már ha előtte nem a nyomástól vagy a savtól leheljük ki a lelkünket. Szóval bármilyen megtévesztő, az egynyári szerelmet ne itt keressük.

A Mars sem egy kellemes üdülőövezet, bár sokan már építkeznének rajta

Elon Musk nagyon szeretné megtalálni az emberiség következő otthonát a Marson, ami ugyan valaha valóban ideális lehetett az emberi életre, mostanra azonban nem kifejezetten ajánlatos személyesen is megnézni az ősi folyómedreket.

Igaz, a Vénusznál és a Merkúrnál sokkal kellemesebb a marsi hőmérséklet, ami nyáron akár 20 fokig is felkúszhat, átlagosan viszont érdemesebb vastagabban öltözködni az átlag -60 fokhoz. Ennél jóval kellemetlenebb, hogy a légkör 95%-a szén-dioxid, és csak ezután következik a nitrogén, az oxigén és az argon (ill. víz), ami az arányaiban sokkal rosszabb, mint a Földön, ahol a számunkra nélkülözhetetlen levegő összetételének mintegy 0,038%-a a szén-dioxid. Cserébe legalább nem olyan nagy a nyomás.

Emiatt pedig azért lenne rossz, ha a Marson érne a végzet, mert a többi égitesttel ellentétben az emberi haláltusa elhúzódna. Nem nagyon, de bőven elég időre, hogy kellemetlen legyen. Először is, a szén-dioxid elkezd felhalmozódni a vérben, amitől légszomjunk lenne, azaz elkezdenénk fuldokolni. Itt a folyamatot az égés nem veszélyezteti, csak nagyon fáznánk, mielőtt elájulunk. A halál valószínűleg így érne minket a Marson.

A gázóriásokon lenne a leghorrorisztikusabb meghalni

A Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz négyes lenne a legkeményebb az ember számára, egyrészt azért, mert gázbolygó jellegükből adódóan nincsen szilárd felszínük, másrészt azért, mert itt érné a végzet a törékeny testet a leghorrorisztikusabb formákban. Ez persze nagyban attól is függ, hogy melyik planétára, és azok mely részére váltanánk jegyet.

De vegyük a legalapvetőbb dolgot: ha valamilyen csoda folytán túlélnénk a légköri viszontagságokat, akkor egészen a gázóriások magjáig is eljuthatnánk, ahol már egészen biztosan végünk lenne. Brutális körülmények uralkodnak itt:

  • A Szaturnusz magjánál (ami egy sziklás középpontból, egy folyékony fémes hidrogénréteből, és egy molekuláris hidrogénrétegből áll) a hőmérséklet eléri a 11.700 °C-ot. Odáig mondjuk el is kéne érni, ami azért is lesz nehézkes, mert a légkörben 1800 km/h-ás szelekkel kell dacolni.
  • A Neptunusz és az Uránusz eléggé hasonlítanak egymásra, legalábbis belső felépítésükben, egyébként a metán miatt kékben pompázó bolygón is hasonlóan kegyetlen szelek uralkodnak, mint a Szaturnuszon, viszont itt a légkör különböző köpenyeiben 1800-5000 °C-ig is terjedhet, míg a nyomás nem kevésbé elviselhetetlenebb, ami a földinek a tizmilliószorosa is lehet.
  • Ha van pokol, akkor azt tuti a Jupiteren találjuk, amely magjánál a hőmérséklet akár a 24.000-35.000 fokot is elérheti. A maghoz közeledve a nemcsak a hőérzet, hanem a nyomás is növekszik, ami köznyelvre lefordítva olyan érzés lenne az emberi testnek, mintha minden irányból 160.000 átlagos súlyú autót pakolnánk rá. viszonyításképp az óceán fenekén (ami az embernek szintén halálos) ez az érzés körülbelül négy autó súlyának felelne meg.

Persze emberi lény aligha fogja valaha is meglátogatni bármelyik gázóriás közepét, mivel még a légkört sem élnénk túl. Ezek mindegyike olyan összetételű, hogy pillanatok alatt beleájulnánk, bár valószínűleg a több száz-ezer kilométeres viharok előbb tépnék szét a testünket, amiből közben a nyomás tulajdonképpen mindent is ki- és szétprésel.

De egy szó, mint száz: egyik bolygóra sem érdemes retúrjegyet venni, már csak azért sem, mert kevesebb az esély arra, hogy visszajövünk, minthogy megnyerjük a hatoslottó főnyereményét. Azt persze egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a jövőben lesznek olyan szerkezeteink, melyek helyettünk is túlélhetnek ezeken a szuperviszontagságos helyeken, de az elég biztosnak tűnik, hogy üdülőövezet egyikből sem lesz.

Fun fact: jelenleg a Föld a leghalálosabb bolygó mind közül, itt ugyanis több milliárd ember halt már meg a létezése óta, míg a többin egyetlen egy sem.

Források: NASA Science, Wikipédia, Newsweek

Na és az érdekel, hogyan nézhetünk majd ki pár száz év múlva?

Testhorror: Így fog kinézni az ember pár szár év múlva a mobiltól és a játéktól

×