Gábor János

2024.02.22. – A történelem segíthet megjósolni, mi fog történni a jövőben, és hogyan fogunk mi, a játékosok továbbra is profitálni a soha véget nem érő konzolháborúkból, ezáltal a játékok evolúciójának gyorsulásából. Mint az üzleti életben mindenhol, tartósan csak a legerősebbek maradnak életben, és ez a konzoljátékok lassan fél évszázados történetében a három legnagyobb túlélőnek, a Nintendónak, a Microsoftnak és a Sonynak sikerült a legjobban. Az óriáscégek különböző utakat jártak be ahhoz, hogy megfeleljenek a közönségük preferenciáinak. Alkalmazkodtak, és ezért maradtak fenn. De hogyan csinálták? Naná, hogy egymással vetélkedve és sokszor bizonyítva, hogy a fejlődés és az előrelépés legfontosabb záloga – mind felett – a szabad verseny. Valahogy így (köszi a segítséget, G2A):

A KONZOLHÁBORÚ RÖVID TÖRTÉNETE

I. konzolháború: Atari vs. Intellivision

Hát igen, minden az Atarival kezdődött: a vállalat a játéktermi Pong konzol sikeréből kiindulva építette meg az Atari 2600-at, 128 színű grafikával, 160 x 102-es felbontással, 128 bájt RAM-mal és 4 kilobájt ROM-mal, játékkazetta-támogatással. A gamerek a 70-es és ’80-as évek fordulójának legjobb játékait kapták, köztük olyan címekkel, mint a Backgammon, a Space Invaders és az Asteroids. 1979-ben aztán az Atari nyakára mászott az Intellivision, a Mattel cég elődjétől. Harmincöt videojátékot tartalmazó könyvtárral, 16 színű grafikával, 159 x 96 pixeles felbontással jelent meg és csak az első évben 175 ezer darabot adtak el belőle. A két óriás egymásnak feszült és egyre agresszívebben költött a saját termékeinek promótálására, ami állóháborút, végül egy nagy összeomlást eredményezett, már 1983-ban.

II. konzolháború: Nintendo vs. Sega

Ez a véres küzdelem a ’80-as és ’90-es évek fordulójára éleződött ki. A NES, a 80-as évek ikonikus 8-bites konzolja olyan felejthetetlen franchise-ok alapjait tette le, mint a Zelda és a Super Mario Bros., így a videójáték-történelem egyik legmeghatározóbb szereplője lett. A Japánban kezdetben Famicom néven futó konzol az 1983-as videojáték-összeomlás után lendítette fel az ipart, és egészen 2010-ig a legeladottabb konzol maradt (aztán a Wii váltotta le). A NES kihívója a Sega Genesis, a Sega System 16 miniatürizált változata lett, 1988-ban. A Mario riválisa a Sonic the Hedgehog lett, de a Segának köszönhető a Mortal Kombat létrehozása is. Ezt a konzolháborút a Sega nyerte, amit az erősebb marketingnek és a technológiai fölénynek köszönhetett. A Sonic a „nagyobbak” kedvence lett, a Genesis pedig kiváló alternatívává vált a Nintendóval szemben, ha valaki komolyabb játékélményt keresett.

III. konzolháború: Sony vs. Nintendo vs. Sega

Ez a csatározás a ’90-es évek közepétől a 2000-es évek elejéig tartott, és alapvetően az határozta meg, hogy kijött a PlayStation, a piac első CD-ROM-os játékkonzolja, ami óriási innováció volt. Bár bonyolultan indult, a játékfejlesztőknek kedvezőbb feltételeket biztosított, ezzel hamar leuralta a piacot, elindítva olyan 3D-s élményeket, mint a Crash Bandicoot, a Final Fantasy vagy a Medal of Honor. A Nintendo 64 sem tétlenkedett, ebben az időszakban jelent meg a Mario Tennis, a GoldenEye és az ikonikus The Legend of Zelda: Ocarina of Time. Négyjátékos módot és különleges kazettákat kínált – több mint 32 millió példányt adtak el belőle. A Sega utolsó, 1998-ban megjelent Dreamcastja eközben olyan játékokkal szállt ringbe, mint a GTA 2, a Resident Evil és a Sonic Adventure. Hiába készült viszont rá több mint 320 játék, a gyenge eladások miatt 2001-ben leállították a gyártását.

A Dreamcasttal és az N64-gyel szemben az egyértelmű győztes a hatalmas meneteléssel induló PlayStation lett, ami jól jelzi, hogy a Nintendo és Sony együttműködésének kútba eséséből előbbi jött ki rosszul. A PS konkurenciája lényegében hibás üzleti döntések és gyenge marketing miatt vérzett el.

IV. konzolháború: Sony vs. Microsoft vs. Nintendo

A nagy trió ebben a felállásban először a korai 2000-es években feszült egymásnak. Több mint 155 millió eladott példányig menetelt a PlayStation 2, amivel minden idők legkelendőbb konzolja lett. 2000-es megjelenésekor CD-meghajtóval, DVD-lejátszóval és PS1-játékok futtatásával kápráztatta el a világot – ráadásul meglepően kedvező áron. Ennek a korszaknak és a Sonynak köszönhető olyan legendák felfutása, mint a Gran Turismo 3-4, a GTA 3 és a God of War. 2002-ben újabb nagy játékos lépett a színre: a Microsoft és az első Xbox, ami a PS legnagyobb ellenfele lett, mivel jobb paraméterekkel, például 8GB-os merevlemezzel és elsőként internetcsatlakozási lehetőséggel, na meg a Halo sorozattal büszkélkedhetett is!

Mindeközben a Nintendo rákoncentrált a hordozható konzolokra: egy évvel a PS2 után kijött a GameCube, ami 22 millió eladott példányig jutott – ami nagy siker volt, elsősorban a 100 dollárral alacsonyabb ár, és a konkurenciához képest is gazdag játékkönyvtár miatt. A legsikeresebb megjelenései közé tartozott a Call of Duty, a Dragon Ball, a FIFA, a Luigi’s Mansion és a Resident Evil.

A győztes ebben a nagyjából 2010-es évek elejéig tartó háborúban is a Sony lett, főleg azért, mert az Xbox túl új és ismeretlen volt ahhoz, hogy sokak első választása legyen, a Nintendo meg éppen újrapozícionálta magát a piacon, szóval nem meglepő, hogy nem tudott első lenni. Beérte azzal (és milyen jól tette!), hogy megalapozza a kézikonzolok jövőjét.

V. konzolháború: Sony vs. Microsoft vs. Nintendo

Állandósultak a legnagyobb szereplők: a 2010-es évek elejétől 2020 tájékáig szépen kialakult a három gigász mezőnye. A PS3 volt az első Blu-ray lejátszóval és saját online szolgáltatással (PlayStation Network) felszerelt Sony konzol. Ez alapozta meg a PS4 sikerét, ami még jobban kiszolgálta a népszerű és igényes címeket, köztük az Uncharted 4-gyel, a The Last of Us-szal vagy éppen a Ghost of Tsushimával.

A Microsoft Xbox 360 útja nem volt sima: gyengélkedő eladások és kisebb-nagyobb technikai problémák sújtották – többek között az, hogy a gyakorlatilag feltörhetetlen PS3-mal és PS4-gyel szemben nem volt túl bonyolult a meghackelése. Ha ez nem lett volna elég, sok felhasználónál túlhevült, ami után nem igazán sikerült visszanyerni a bizalmat. A később megjelent Xbox One már az otthoni szórakoztatás méltán elsimert multimédiás eszköze lett, többek között a Blu-ray lejátszónak köszönhetően. A Nintendo Wii és Wii U konzolok eközben egyedi helyet foglaltak el a piacon. Családi játékélményre fókuszáltak és szépen békén hagyták a Sony-Microsoft párharcot, ami zseniális stratégiai húzás és a vállalat fényes jövőjének záloga volt.

Végül, mint szinte minden eddigi konzolháborúban, a Sonyé lett a dicsőség. Elsősorban a hatalmas játékkönyvtárnak és a játékosok bizalmának köszönhetően a PS4 messze túlszárnyalta az Xbox eladásait.

VI. konzolháború: Sony vs. Microsoft vs. Nintendo

A Nintendo a két nagy szereplőnél jóval korábban, 2017-ben jelentkezett a Switch-csel, amit rögtön az első évben 14 millió példányban értékesített, és a diadalmenete a maga szegmensében azóta is folyamatos. A többiek esetében viszont nehezebben indult a generációváltás, aminek nyitánya a PlayStation 5 és az Xbox Series X|S 2020 novemberi megjelenéséhez köthető. Ez ugyebár éppen a COVID járvány kellős közepére esett. A pandémia idején világszerte elrendelt karanténintézkedések minden korábbinál jobban rákényszerítették az embereket az otthoni szórakozásra, ami ideális piaci feltételt teremtett a játékkonzoloknak. Igen ám, de ha nincs, aki bejárjon dolgozni a gyárba, akkor hardver se igazán tud készülni. Ez okozott fennakadásokat az ellátásban, de azért megindult az újabb konzolháború, ami mostanra alighanem el is dőlt.

A 2023-as eladási adatok alapján nagyon úgy tűnik, hogy a Microsoft és az Xbox sorsa erre a konzolgenerációra megpecsételődött, hiszen feleannyi Series X|S talált gazdára, mint Nintendo Switch és harmadannyi, mint ahány PS5. Ennek a PS és Switch játékosok számára lesz egy nagyon fontos hozadéka: a Microsoft minden jel szerint hamarabb ereszti rá a többi platformra az exkluzív címeit, mint korábban, hiszen a hardveren nem tud eleget keresni, legalább megnézi mit tudnak multiplatformon a népszerű saját játékai.

És ezt láttad már?

Sose érsz rá? Ami jár, az jár: van megoldás, hogy időt szakíts videojátékra