2023.12.04. – A címben és a bevezetőben feltett kérdésekre azért meglepő a válasz, mert nem egyértelmű igen, vagy nem. A helyzet az, hogy a gamer PC konfigurációja mellett nyilván annak a helyiségnek a mérete és belmagassága is sokat nyom a latban, ahol használod. De minden jel arra mutat, hogy

egy gamer PC igenis képes lehet felfűteni egy kisebb szobát,

különösen akkor, ha erős hardverrel pakoltad tele és minden nap huzamosabb ideig, intenzíven használod. A modern, erős processzorok és videokártyák jelentős hőt termelhetnek működés közben – akárcsak a tápegység, a merevlemezek és más alkatrészek. Ezek szintén hozzájárulnak a hőtermeléshez. De mivel egy gamer PC legfőbb feladatainak listáján semmi keresnivalója a fűtési funkciónak, csodát se várhatsz tőle, pláne, ha megfelelő hűtéssel láttad el.

Forrás: CYBERPOWERPC – Reddit

Mindezek ellenére jegyezzük meg: egy erős gaming rendszer jelentős hőt képes kibocsátani, amit egy idő után a legjobb ventilátorok ellenére is érezhetsz a szobában. Szóval a cikkünk témájától függetlenül hadd javasoljuk, hogy a gamer PC-t ne fűtőtest, kályha, vagy kandalló közelében helyezd el, mert a saját hője kezelése mellett túlságosan próbára teheti a külső hatások kiegyenlítése. Nem erre tervezték, na. Fontos a szellőzés és a hőelvezetés kialakítása a számítógép körül, kell a megfelelő légáramlás és -csere, sőt némely esetben akár kiegészítő légkondicionáló vagy hőszivattyú használata is. Bár utóbbiakra tényleg csak akkor van szükséged, ha kisebb erőművet üzemeltetsz otthon.

De mennyi hőt termel a gamer PC és lehet-e vele fűteni?

Ahány gamer PC, annyiféle hőtermelés. A kibocsátott hő mennyisége jelentősen változhat az egyes rendszerek konfigurációjától függően. A főbb tényezők, amelyek befolyásolják: processzor, videokártya, tápegység (PSU), de még ott vannak a merevlemezek, a memóriamodulok és az egyéb alkatrészek is, amelyek szintén leadnak valamennyi hőt. Az egyes alkotóelemek mindegyikéhez van egy hivatalos, ún. hőtermelési energiaérték mutató, vagyis TDP (Thermal Design Power), ami alapján már jól lehet viszonyítani, hogy az egyes alkatrészek milyen mértékben járulnak hozzá egy szoba hőjének emelkedéséhez.

Nézzünk példaként egy nem öreg, de nem is vadiúj konfigurációt, amihez hasonlót valószínűleg sok gamer használ napjainkban!

Legyen a CPU-nk egy AMD Ryzen 7 5800X vagy Intel Core i7-12700K, a GPU-nk egy NVIDIA GeForce RTX 3070 vagy AMD Radeon RX 6700 XT, a PSU-nk pedig egy Gold minősítésű 750W-os tápegység, mondjuk EVGA SuperNOVA 750 G5. A többi alkatrészt (memória, SSD, HDD, stb.) most hagyjuk, mert nem sokat nyomnak a latban. A CPU-k ebben az esetben kb. 100-110W-os, a GPU-k pedig 220-230W-os TDP-vel rendelkeznek, míg a teljes PC, minden alkatrészt összeadva és optimális esetben 350-400W körüli TDP-nél áll meg. Fontos: a TDP érték nem feltétlenül tükrözi egy rendszer tényleges energiafogyasztását, ahogy azt sem igazán lehet belőni vele, hogy mennyivel emeli egy szoba hőmérsékletét. Ez a mutató inkább arra szolgál, hogy világos legyen: a gyártó milyen hőelvezető megoldásokat ajánl a processzor vagy videokártya biztonságos használatához.

Oké, de mégis: hány fokra képes felfűteni a szobát egy gamer PC?

Az erős gaming PC-k, különösen olyanok, amelyek VR-játékokat futtatnak, vagy olyan alkalmazásokat használnak, amelyek intenzív grafikai és számítási terhelést jelentenek, jelentős mennyiségű hőt tudnak kibocsátani. A modern rendszerek azonban általában hatékony hűtési rendszerekkel rendelkeznek, hogy megakadályozzák a túlzott hőfelhalmozódást és a komponensek károsodását. Mégis, a valóságban a rendszer tényleges hőtermelése a használati szokásoktól és a konkrét rendszertől függ.

Ezért kell valaki, aki elvégez egy kifejezetten erre irányuló kísérletet, hogy megnézze, mit csinál egy szoba hőjével a gamer PC.

A The Fact Source először egy redditezőre bukkant, aki a gyakorlati kísérletezés helyett valószínűleg inkább matekozott, és arra jutott, hogy egy 3,5 x 5 méteres szoba kb. 50 köbméter levegőjének hőmérsékletét úgy 4 Celsius fokkal képes megemelni egy átlag PC, amit egyhuzamban legalább 12 órán át üzemeltetnek (és közben senki sem szellőztet).

A Puget Systems úgy döntött, a gyakorlatban is megnézi, mi igaz ebből. Ők három NVIDIA GeForce GTX Titan 6GB videokártyával és hatmagos Intel Core i7 4960X 3.6GHz-es CPU-val ellátott gépet állítottak be egy ellenőrzött környezetbe, kizárva mindenféle szellőzési lehetőséget. Ugyanebben a szobában tesztelték egy 8-10 ezer forint értékű, 1500 wattos villanyradiátor teljesítményét is, és arra jutottak, hogy a két eszköz kb. ugyanolyan fűtértékkel bír, hiszen 21-ről 27,5 Celsius fokra fűtötték fel a szobát, de jóval gyorsabban, mint azt a fentebb írt redditező gondolta volna. A 6,5 fokos emelkedéshez sem a radiátornak, sem pedig s PC-nek nem kellett több kettő óra hosszánál.

Summa

Egy gamer PC hőtermelése egy kisebb szobában tehát valóban emelheti a hőmérsékletet (nem is kicsit), de a fűtőhatás sok tényezőtől függ, a szoba méretétől és izoláltságától a szellőzésen át és a számítógép hőelvezetéséig. Általánosságban viszont elmondható, hogy egy átlagos gamer PC jelentős mennyiségű hőt bocsát ki működés közben. A processzor és a videokártya intenzív feladatok, például játékok vagy egyéb számításigényes alkalmazások futtatása során fokozottan dolgoznak, és ezáltal hőt termelnek. Ezt a hőt a hűtőrendszerek (ventilátorok, hűtőbordák, vízhűtés stb.) segítségével el kell vezetni a rendszerből.

A PC-ből kivezetett hő egy jól szellőző szobában kevésbé érezhető, míg egy kisebb, rosszul szellőző szobában nyilván gyorsabban és jobban emeli a hőmérsékletet. Az általános becslések szerint egy erős gamer PC néhány fokot tesz hozzá egy szoba hőmérsékletéhez, de ez is csak akkor jön össze, ha hosszan és intenzíven használják.

Egy dörzsölt gamer meg akkor se vacog odakint, ha épp’ síelni támad kedve:

Ne fagyoskodj, ha nem muszáj: ezek a legjobb téli sport videojátékok