2023.11.14. – Nem tudhatjuk hányszor maradtál alul olyan vitában, hogy a várva várt játékod megjelenése miatt szeretnél szabadnapot, de arra tippelünk, hogy inkább családi vészhelyzetre, vagy betegségre fogtad a dolgot, ugye? Mintha mind a mai napig kellemetlen lenne bevallani, hogy neked ez az a szabadidős program, ami kincset ér, mert tartani kell attól, hogy a kollégák kiröhögnek.

Forrás: Freepik

Csak tudnám, miért gondolják úgy, hogy az ő kirándulásuk, nagytakarításuk vagy családi programjuk értékesebb, mint a te játékidőd?

Nekik az. De neked nem. Neked megvan a saját programod, és veled vagyunk, ha úgy érzed, hogy ezt ugyanúgy tiszteletben kellene tartani, mint azt, ha a kolléga szervezett magának egy sielős hosszúhétvégét. Bár erről szóló kutatásba – lévén nem túl fajsúlyos dolog – nem igazán lehet belebotlani, akármibe lefogadnánk, hogy a videojáték sok kollektívában problémaforrás, amikor szabadnapot kérnek miatta. Pedig mindenhol van egy, vagy több gamer kolléga, akinek bizony fontos lehet, ha évek után végre megjelenik, mi tudom én, az új Zelda vagy God of War. A játékosok mentális pihenésének része, hogy játszanak, ugyanúgy, mint másnak a főzőcskézés vagy a könyvolvasás. Amire szintén jut idejük a szabadság alatt. Szóval NE, véletlenül se érezd kellemetlenül magad, ha neked meg játékidőre lenne szükséged.

De mit szól mindehhez a munkahely?

Kezdjük a pozitív példákkal. Mi is írtunk például tavaly a Pocket Pair nevű japán cégről, amelynek vezetősége rájött, hogy az Elden Ring megjelenésének napján a sok gamer kolléga úgysem fog tudni a munkára összpontosítani, így inkább mindenki maradjon szépen otthon, játssza ki magát, aztán hétfőn reggel találkozunk és egy kávé mellett megbeszéljük milyen volt.

Forrás: FromSoftware

Vagy ott van a Mark-On Ltd. nevű, egyébként szintén japán vállalat, ami két éve a Monster Hunter Rise miatt adott ki szabadnapot az egész csapatnak. Pedig Masaki Hiyama, a technológiai vállalat vezetője valószínűleg előre menekülve találta ki a „Monster Hunter Rise Launch Day” nevű eltávot az alkalmazottainak. Rájött ugyanis, hogy egyre szaporodik azoknak a száma, akiknek valamiért pont ugyanarra a napra kell szabadság. Ahelyett, hogy keménykedni kezdett volna – amit, elnézést, de egy magyar cégvezetőből szemrebbenés nélkül kinézünk – inkább úgy döntött, növeli a saját népszerűségét és kollektív szabadnapot ad. Pozitív hozadék, hogy a jófejsége világhírűvé tette a vállalatot: a gamer szabadság sztoriját mindenhol megírták a glóbuszon.

A rideg valóság: játékra nem szívesen adnak szabadnapot

A kirívóan pozitív példák után, íme, a szürke realitás. Egy munkahelyen „az a szokás”, hogy a vezetőség a szabadság kiosztásakor mindenki elé helyezi a kisgyermekes alkalmazottakat. Ez valahol érthető is (amíg nem élnek vissza a helyzetükkel), hiszen egy kicsivel sok a teendő, főleg akkor, ha az óvodában összeszed valami nyavaját. Utánuk jönnek a beteges kollégák, akik a szabadság mellett táppénzre is rendszeresen elmennek. Ez megint csak addig jogos, amíg nem élnek vissza a helyzetükkel. De, kérdem én: DE, miért kerül hagyományosan a sor végére az a munkatárs, aki történetesen gamer és csak játszani szeretne, a NEKI JÁRÓ szabadság terhére. Valószínűleg nem idegen számodra, hogy a kollégáid között van, aki ilyen érvre rögtön fújni és fúrni kezd, mert úgy érzi, neki persze inkább járna ugyanaz a szabadnap, amikor kijön az új CoD. Hisz’ „te csak játszol”, neki bezzeg lenne időpontja manikűrre.

Forrás: sillynails.blogspot.com

Az, hogy mennyire kap könnyen szabadnapot egy dolgozó, nem csak a kollektíva összetételétől függ, hanem attól is, hogy milyen és mekkora az a cég, ahol alkalmazzák. A fentebb kiemelt két japán vállalatból az előbbi eleve egy videojáték-fejlesztő, utóbbi technológiai szolgáltatásokat nyújtó cég. Náluk törvényszerű, hogy sokkal magasabb a gamer kollégák aránya, mint pl. egy patinás könyvelőirodában. Ebből adódóan jobban meg is értik, ha egy menő játék premierje előtt fészkelődni kezdenek az alkalmazottak és szabadnapot akarnak. A legtöbb szervezetnél ugyanakkor ez fel sem merül. Legfeljebb Amerikában van esély hasonlóra, de ott se videojáték, inkább a Super Bowl miatt fordul elő, hogy a cégek szabadságot adnak.

Nem mindegy a cég mérete sem

Bár a Zippia kutatása szintén amerikai, elég tanulságos, és viszonylag könnyen ráhúzható a magyar valóságra. A felmérésük szerint a foglalkoztatók közel 100 százaléka ad valamilyen formában fizetett szabadságot. Nem véletlenül magas az arány: törvényi kötelesség, hogy adni kell, ott is, itt is. A dolgozóknak viszont csupán 81,5 százaléka számolt be arról, hogy ezt meg is kapja. Értsd: 100-ból majdnem húsz dolgozó nem részesül fizetett eltávban, magyarán a legjobb esetben csak fizetés nélküli szabadságra tud elmenni. Ugyanez az arány 92 százalékos a több mint 500 embert foglalkoztató vállalatoknál, míg csupán 71 százalék körüli az 1-49 dolgozóval működő cégeknél.

Mivel ennyire sokan vannak azok, akik sose férnek hozzá fizetett szabadsághoz, feltételezhető, hogy ők valamilyen vitában alul maradnak. Nem fontos a munkahelyük vagy a kollégáik számára a programjuk és lenyomják őket. Köztük a gamerek alkalmi szabadságával, pedig semmi mást nem akartak, csak nyugton játszani egyet otthon.

Bezzeg Marika elhúzhat, mert a „kiccsaláddal már le van foglalva a hütte szlovákban”.

Mindent mérlegelve, amit eddig leírtunk: jó ötletnek tartod, hogy videojáték miatt szabadságra menj? Ha te is úgy érzed, hogy igazságtalan, amiért más magánprogramja előrébb való, mint a te pihenésed, a kedvenc játékoddal, szavazz igennel, de ha szerinted is túlzás emiatt szabadnapot kérni, ott a nem gomb. Meg még két opció, amit mérlegelni tudsz. Ha úgy érzed, van még érved mellettünk, vagy ellenünk, azt is írd meg kommentben, a hír bejegyzése alatt, a Leet.hu Facebook-oldalán!

Super Survey

Egyébként, ha szerencsés vagy és megengedőbb a munkahelyed, így tehetsz egy próbát, hogy az irodában is legyen konzol:

Legyen-e videojáték a munkahelyen? Így tudod rávenni a főnököd