Kutatások támasztják alá, hogy a videojáték és a munka viszonya nagyon szépen megférhet egymással, de baromi óvatosnak kell lenned, ha be akarod vezetni!

2023.09.26. – Gamerként igazi megvalósult álom lenne, ha a munkahelyed kialakítana egy szobát, vagy egy sarkot, ahol a szünetben videojátékozni is lehet? Mi aztán megértjük. De a főnökök java talán felvonja tőle az összes maradék szemöldökét. Pedig az Oxfordi és Pennsylvaniai Egyetem kutatói kimutatták, hogy a munkahelyi videojáték javítja a hangulatot, csökkenti a stresszt, fokozza a kreativitást és könnyíti a közösségi kapcsolatápolást, -teremtést. Ezt a HR Portal szerint 3000 gamer körében végzett felmérésből szűrték le.

Forrás: gpointstudio – Freepik

A munkahelyi videojátékozás lehetséges előnyeiről és buktatóiról megkérdeztük a Beck & Partners nemzetközi HR tanácsadó cég üzletágvezetőjét. Somodi Bettina nyitottan közelít a kérdéshez, de óvva int attól, hogy egy kifejezetten nem működő csapatra szabadítsuk rá a lehetőséget. Vannak helyzetek, amikor csak rontja a produktivitást a munkahelyi videojátékozás, és még nagyobb kockázatot hordoz, ha ennek hatására utólag megvonják a lehetőséget a dolgozóktól.

Forrás: Somodi Bettina LinkedIn oldala

Mi a véleményed arról, hogy az alkalmazottak munkaidőben vagy a munka szünetében játszanak?

Azt gondolom, hogy a hivatalos munkaszünetekben mindenki azt csinálhat, amit csak szeretne. Ha valaki munkaidőben játszik, az aggályos, viszont ha minden feladata határidőre kész, akkor az, hogy hogyan oldja meg, mennyi idő alatt és milyen idősávban, talán nem számít sokat. Baj akkor van, ha a munka elvégzése helyett játszik. Ha vannak szabályok, amiben a teljes munkavállalói közeg és a vezetőség megállapodott egymással, akkor a játéknak lehet tere és haszna is.

Milyen előnyei lehetnek, ha a dolgozók tarthatnak videojáték-szüneteket?

Először is kérdés az, hogy adott cégnél a munkavállalók hány százaléka szeretne játszani videojátékokkal. Tehát, ha a munkavállalók 10%-a szeretne játszani és a maradék 90% jobban örülne , ha lenne csendes pihenőszoba, akkor alapelv, hogy a vezetőségnek a többség akaratát kell figyelembe venni. Ha mondjuk 50-50% az arány, akkor mind a két tábornak kapnia kell valamit, mert ha csak a közeg egyik felének az igényei vannak kielégítve, akkor az konfliktushoz vezet, és pont nem ez a cél.

Az első és legfontosabb az, hogy felmérjük: mit szeretnének valójában a munkavállalók?

És az előnyöket nem kifejezetten csak a videojáték- szünetekre vonatkoztatnám, hanem általánosan arra, hogy mennyire van meghallgatva a munkavállalói közeg és mennyire van szándék a vezetők részéről arra, hogy igazodjanak az igényekhez (nyilván korlátok között). A videojáték abban a közegben, ahol erre van „kereslet”, jó kiszakadást jelenthet a mókuskerékből, oldhatja a stresszt, összekovácsolhatja a csapatot és segíthet a csapatmunka kialakulásában, továbbá képességeket is fejleszthet. Mindez persze attól is függ, milyen játékok állnak a munkavállalók rendelkezésére, de ez könnyen szabályozható.

A főnökök

Sok főnök bizonyára úgy látja, hogy „nem játszani járunk be”. Őket hogyan lehetne meggyőzni róla, hogy a videojátéknak pozitív hatása is lehet a munkahelyen?

Nem könnyű az biztos. Valószínűleg vezető és cégkultúra függő, hogy mi lehet a jó meggyőző módszer. Az biztos, hogy nem hátrány, ha az, aki ilyen ötlettel áll elő, először is kutatást végez a témában. Kell, hogy legyen mögötte munkavállalói támogatottság, illetve érdemes utánanézni olyan cégeknek, ahol erre van lehetőség és kideríteni, milyen hasznot hozott. A vezetők elsősorban számokból értenek, tehát nem érdemes érzelmi alapon a témát felvetni.

Kell, hogy a vezető lássa a számokban is jól kimutatható, lehetséges hasznát: pl. alacsonyabb fluktuációs ráta, magasabb teljesítmény, jobb munkaközösség stb.

Akik nagyon elzárkózók, azokat talán azzal lehet meggyőzni, ha először csak teszt jelleggel, egy kisebb munkahelyi csoportban – nyilván egy olyanban, ahol a vezető nyitott a témára – valósítják meg. Ha az a tapasztalat, hogy a kísérlet jól sikerült, és a haszon számokban is kifejezhető, akkor egy vaskalaposabb vezető is meggyőzhetővé válik. De fontos megemlíteni, hogy nem minden típusú munkahelyen van mód arra, hogy a videojáték komoly lehetőségként felmerüljön. Olyan munkavállalók helyzetén, akik alapvetően szervezetlenek, felelőtlenek és a munkamoráljuk is megkérdőjelezhető, a videojáték aligha javítana, sőt, inkább rontana. És amit egyszer megadtál a munkavállalónak azt utána elvenni nagyon rizikós, így mindenhol érdemes alaposan átgondolni, hogy egyáltalán a lehetőséget meg akarja-e adni a játékra a munkaadó. Ha megvan a lehetőség, de utána valami miatt mégis megvonják, az erősebben rombolja a munkamorált, mintha eleve nem is létezett volna.

Szabályok nélkül lehet, hogy a visszájára fordul a dolog. Milyen korlátokat érdemes érvényesíteni a munkahelyi videojátékozás kapcsán, amivel mindenki elégedett lenne?

Mikor, mennyit, hol. Ezeket az alapokat muszáj lefektetni. Egyrészt kell egy időkeret/fő, amit mindenki felhasználhat és egy idősáv, ami felhasználhatja – nem beszélve a megfelelő helyiségről, ahol ezt megteheti. Mert nem szabad, hogy ugyanazon a helyen játszanak a kollégák, ahol a többiek dolgoznának, de ez talán nyilvánvaló. Ahol tartózkodóbb a vezetőség ott például lehet kötni valamihez – akár teljesítményhez is ezt a lehetőséget. Mondjuk, ha az adott hónapban eléred ez és ezt az eredményt, akkor kapsz x játékidő kreditet.

Ebből akár versenyt is lehet csinálni, ami alapból ösztönözi a teljesítmény javulását, miközben mindenki számára elérhető céllá válik.

Munkahelyi videojáték – tanulságok

Bettina hozzáfűzte: bármennyire is érezhetjük úgy gamerként, hogy csodás lenne kivívni a pihenőidő, vagy jutalom keretében tölthető videojátékozás lehetőségét a munkahelyen, biztosra vehetjük, hogy nem minden kollégát fogja érdekelni a dolog. És itt teljesen mindegy, milyen vállalatról beszélünk. Ha van a munkatársaink között akár csak néhány, akinek nem tetszik, hogy gaminggel múlatjuk az időt, akkor konfliktust szülhet a dolog, és nem biztos, hogy megéri keresztül vinni. Mert abból az lesz, hogy később elveszik, ami – lsd. harmadik válasz – „erősebben rombolja a munkamorált”, mintha sose lett volna konzol a társalgóban. „Ha több konfliktust okoz, mint amennyit felold, akkor nem érdemes a lehetőséget porondra helyezni” – jegyezte meg. És hát ja, ezt nem árt mérlegelni.

Közben meg vannak dolgok, amiket abszurd megtiltani:

A TE munkahelyeden is tiltják a mobiltöltést? – Kiderült, mennyi értelme van

×