2022. 10. 26. – A videojáték ugyan mára már egy teljesen általános szórakozási forma, amellyel naponta több millióan, vagy inkább milliárdan töltik az idejüket, mégis sokan vannak az olyanok, akik szerint a képernyő előtt töltött játékidő nemcsak értelmetlen, hanem egyenesen káros is.

Ezeket a téziseket szinte folyamatosan döntik meg az újabb tanulmányok, amelyek szerint nemhogy nem lesz az emberből egy nyáladzó idióta, de kifejezetten jó hatással is lehet az emberre a videojáték. Egy tanulmány szerint például a mentális egészséget sem rontja a játék, míg egy másik kutatás arra mutatott rá, hogy a videojátékozó gyerekek intelligenciaszintje valamivel magasabb is lehet, mint a nem játszó társaiké.

A JAMA Network Open című szaklapban közzétett újabb tanulmány pedig még tovább erősíti a játékok jótékony hatásairól szóló tudományos megállapításokat, amely szerint a videojátékok használata mérhető kognitív előnyökkel járhat – szúrta ki a New Atlas. A kutatás során mintegy 2000 gyermeket vizsgáltak, és megállapították,

hogy azok, akik rendszeresen játszanak videojátékokkal, jobban teljesítettek bizonyos kognitív képességeket vizsgáló teszteken, mint akik soha nem játszanak videojátékokkal.

A kutatásban 1200 olyan gyerek vett részt, akik egyáltalán nem játszottak semmilyen videojátékkal, és 800-an voltak azok, akik rendszeresen, napi legalább 3 órát töltöttek valamilyen játékkal. Az impulzuskontrollt és a munkamemóriát értékelő kognitív teszteken a videojátékokkal játszó gyerekek jobban teljesítettek, sőt, az fMRI agyi képalkotási adatok arra is rámutattak, hogy a gamer gyerekek nagyobb idegi aktivitást mutattak a memóriával és a figyelemmel kapcsolatos régiókban.

„Manapság sok szülő aggódik a videojátékok gyermekeik egészségére és fejlődésére gyakorolt hatásai miatt, és mivel ezek a játékok egyre jobban terjednek a fiatalok körében, létfontosságú, hogy jobban megértsük mind a pozitív, mind a negatív hatásait, amelyeket az ilyen játékok gyakorolhatnak” – magyarázta Bader Chaarani, a tanulmány vezető szerzője, aki azért hozzátette, hogy mindenképp további vizsgálatokat fognak végezni ezeknél a gyerekeknél, ahogy a serdülőkorba és a fiatal felnőttkorba lépnek.

Bár a kutatók elsőre úgy vélik, hogy a neurokognitív teljesítmény javulását a videojátékok is okozhatják, ok-okozati összefüggést egyértelműen nem tudtak még megállapítani. Vagyis ezek az eredmények még nem jelentik egyenesen azt, hogy napi több óra játéktól „okosabbak” lesznek az emberek. Például még azt sem vizsgálták, hogy a 800 gamer kisgyerek pontosan milyen játékkal játszik, így nem tudják megmondani, hogy melyek lehetnek előnyösebbek a kognitív teljesítmény szempontjából.

Azt viszont egyértelműen kijelenthetik, hogy a játékokkal eltöltött idő önmagában semmilyen, egy fikarcnyi rossz hatással nincs az agyi képességekre.

A kutatás pontosításához 8000 fővel bővítették a megfigyeltek számát, így a következő években már 10.000 mintából fogják tudni megmondani, hogy a játékok milyen mértékben járulnak hozzá mentális képességek változásához.

Ezt is érdemes elolvasnod:

Fel sem fogjuk, hány GB az emberi agy memóriája