Az általános vélekedés szerint a képernyő előtt eltöltött huzamosabb idő általában inkább káros hatással van a gyerekekre, mint ellenkezőleg. Egy európai kutatócsoport szerint azonban a videojátékokkal töltött képernyőidő valójában nagyon is jótékony hatással lehet a gyerek fejlődésére, kiváltképp az intelligenciájára.

Idestova már több évtizede vizsgálják a televízió és a videojátékok kamaszokra gyakorolt hatását, az elmúlt évtized azonban drasztikusan átformálta az emberek képernyőhöz való viszonyát, úgy a tartalomfogyasztási szokását. Ez azt jelenti, hogy a képernyőidő ma már számos különböző tevékenységet foglal magában, beleértve a barátokkal való szocializálódást okostelefonos alkalmazásokon keresztül, a tévénézést, a videojátékokat, sőt még az iskolai munkát is laptopon végzi.

Emiatt pedig nem jelenthető ki teljesen egyértelműen, hogy a képernyő előtt eltöltött idő káros lenne, csupán másként, a képernyőidő konkrét típusain keresztül kell vizsgálni a jelenséget. Torkel Klingberg és Bruno Sauce európai kutatók a videojáték-használat és az intelligencia közötti kapcsolatra fókuszáltak, hogy megállapítsák

a játékok pontosan milyen hatással vannak a kognitív képességekre?

Mintegy 5000 gyermeket követtek nyomon két éven keresztül. A kiinduláskor kilenc és tíz év közötti korú résztvevők a vizsgálat elején és végén végezték el a kognitív teszteket. A képernyő előtt töltött időt önbevallás alapján három kategóriába sorolták: nézés, társasági élet és játék.

„Tanulmányunkhoz öt feladatból hoztunk létre egy intelligenciaindexet: kettő az olvasásértést és a szókincset, egy a figyelmet és a végrehajtó funkciókat (amely magában foglalja a munkamemóriát, a rugalmas gondolkodást és az önkontrollt), egy a vizuális-térbeli feldolgozást (például a tárgyak forgatását a fejben), egy pedig a tanulási képességet több próbán keresztül” – magyarázza Torkel Klingberg és Bruno Sauce, a tanulmányon dolgozó két kutató.

A vizsgálat kezdetén a kutatók nem észleltek összefüggést a játékkal töltött idő és az átlag alatti vagy átlag feletti intelligencia között. Érdekes módon azonban a magas szintű tévézés és videónézés, illetve az online szocializáció némileg összefüggött az alacsonyabb intelligenciaszinttel a vizsgálat kezdetén. Két év elteltével az utánkövetés eredményei azonban még meglepőbbek voltak.

„Míg azok a gyerekek, akik 10 évesen többet videojátékoztak és átlagosan nem voltak intelligensebbek, mint azok, akik nem játszottak, két év után ők mutatták a legnagyobb intelligencia-növekedést, mind a fiúk, mind a lányok esetében” – írja Klingberg és Sauce. „Például az a gyermek, aki a játékkal töltött órák tekintetében az első 17 százalékba tartozott, két év alatt körülbelül 2,5 ponttal növelte az IQ-ját az átlagos gyermekhez képest”.

Az utánkövetéskor a közösségi média használata nem volt összefüggésben az intelligencia változásával, de a tévénézés vagy az online videók nézése összefüggésbe hozható volt az intelligencia kis mértékű növekedésével. A kutatók megjegyzik, hogy ez a növekedés túl kicsi volt ahhoz, hogy statisztikailag szignifikáns legyen.

Klingberg óvatosan hangsúlyozza csapata eredményeinek korlátait. A vizsgálat fókusza szűk volt, az intelligencia néhány mérőszámát vizsgálta. Így ez a tanulmány nem sugallhatja, hogy a képernyőidőnek ez a típusa nincs hatással más fontos tényezőkre, például az alvásra, az iskolai teljesítményre vagy a fizikai aktivitásra.

A tanulmány másik korlátja, hogy a videojáték-használat minden formáját egy homogén egésszé gyúrták össze, az okostelefonos játéktól a konzolon játszott első személyű lövöldözős játékokig. Így nem világos, hogy a videojátékok bizonyos fajtái nyújtanak-e kognitív előnyöket másokkal szemben.

Az eredmények mindenképpen illeszkednek abba a növekvő számú kutatásba, amely a különböző képernyő előtt töltött időből bizonyos előnyöket fedez fel a gyermekek számára. Egy tavalyi tanulmány meggyőző összefüggést talált a videojáték-használat és a fokozott mentális jólét között, míg egy másik, nemrégiben készült tanulmány kapcsolatot talált a közösségi médiaalkalmazásokkal töltött idő és a gyermekek nagyobb baráti csoportjai között.

Mindezek az eredmények természetesen nem azt sugallják, hogy a korlátlan mennyiségű képernyőidő egészséges a gyermekek számára. De rávilágítanak a képernyőidő-probléma összetettségére, és azt jelzik, hogy nem minden képernyőhasználat lehet káros.

via – Karolinska Institutet, The Conversation, New Atlas

A FOX szerint a videojátékok miatt történt a szombati tömeggyilkosság