2023.10.09. – Az emberi sejtek elektromos aktivitásának első, szuperfinom részletességű rögzítése szerint minden egyes agysejtünk úgy működhet, mint egy mini számítógép. Számtalan kutatás tanulmányozta és tárta már fel például az emberi és az állati agyi neuronok közötti kulcsfontosságú szerkezeti különbségeket, amivel úgy-ahogy sikerült is megmagyarázni fajunk felsőbbrendű intelligenciáját. Ami mondjuk csak akkor tekinthető annak, ha nem vesszük számításba a gyilkos bálna (Orcinus orca) miéknél sokkal fejlettebb agyát, ami a bolygó valószínűleg legintelligensebb fajává teszi, de ez egy másik történet.

Forrás: kjpargeter – Freepik

Így magyarázható az agy kapacitása

Az emberi agysejteknél maradva: annak neuronjai úgy kommunikálnak, hogy kibocsátanak elektromos impulzusokat, amelyeket a tudósok napjainkban már mérni is tudnak, mikroszkopikus méretű elektródákkal. A legtöbb ilyen vizsgálatot korábban rágcsálók neuronjain végezték, egészen 2018-ig, amikor Mark Harnett, az MIT kutatója ki nem próbálta emberek edényben életben tartott agyszövetein is. Nyugi, nem egy Mengeléről van szó: a doki agysebészektől kért segítséget, hogy epilepsziás betegek agyából eltávolított darabokkal kísérletezzen. A mi szempontunkból itt legyen elég annyi, hogy Harnett a NewScientist szerint csodás felfedezéseket tett az emberi neuronok belsejének tanulmányozása során. Az emberi agy sokadjára is hihetetlenül összetett és rendkívül sokoldalú szervnek,

a gondolkodás, az emlékezés, az érzékelés és az irányítás csodálatosan összetett központjának bizonyult.

Az agy működését a fejlett orvostudományok és kiterjedt biomérnöki kutatások ellenére még mindig csak részben értjük, és 100 százalékosan pontos válasz nem adható az egymillió dolláros kérdésre sem: vajon mindez hány gigabájt? De sejtéseink azért vannak arról, hogy mekkora nagyságrendet képvisel. És hát nagyot. Piszok nagyot.

Az emberi agyban mintegy 86 milliárd idegsejt, vagyis neuron található. Ezek a neuronok az agy működését szolgálják, és információkat továbbítanak egymás között kémiai és elektromos jelek formájában. Az agyban kialakuló kapcsolatok számát pedig egy csavarral simán nevezhetjük agyi kapacitásnak. Ezen a ponton érdemes háromfelé választani a dolgokat, mert nagyjából ennyiféle memóriatípust lehet megkülönböztetni az emberi agyban.

1. Érzékszervi memória

Lehetővé teszi, hogy az ingerek megszűnése után is emlékezz érzékszervi információkra. Ha az érzékszervi élmény folyamatosan ismétlődik, akkor átkerülhet a rövid vagy hosszú távú memóriába.

2. Rövid távú memória

Nevében a lényeg; annyit tesz, hogy rövid ideig (kutatások becslése szerint 30 másodpercig) megtartott információkat tárol. Ezt ezzel a cikkel is lehet szemléltetni: kb. fél perccel ezelőtt olvastál róla, hogy feltételezett intelligenciáját tekintve melyik állat fejlettebb az embernél is. Most még talán arra is emlékszel, hogy mi a latin neve, amit zárójelben írtam, de ha ezen a ponton nem hívom fel rá a figyelmed, a cikk végére jó eséllyel elfelejtetted volna, hiszen az írás nem a gyilkos bálnáról szól.

3. Hosszú távú memória

Emlékeid túlnyomó többségét tárolja. Tudományos szempontból ide sorolnak minden olyan emléket, amit 30 másodperc után tudsz felidézni. Nincs egyezményes határa, hogy a hosszú távú memóriánk mennyi mindent és mennyi ideig képes tárolni. Két fő kategóriája van. 1. Explicit memória: eseményekre és tényekre való együttes emlékezés, amikor tudatában vagy a tapasztalataidnak és el is tudod azokat magyarázni másoknak. 2. Implicit memória: erőfeszítés nélkül felidézhető emlékezés, vagyis tudatosság nélkül megmutatkozó előzetes tudás / tapasztalat.

Vannak, akik az utóbbi kettőt olyan informatikai alapfogalmak szerint is elkülönítik (a könnyebb értelmezhetőség jegyében), mint a RAM és a ROM. Ha egy kicsit mi is meg akarjuk erőszakolni a dolgokat ilyen módon, akkor azt mondhatnánk, hogy a rövid távú memóriád a RAM-od, a hosszú meg a ROM-od. Ám legyen.

Ilyen az agy kapacitása

A tudomány mai állása szerint az egy-egy neuron között kialakuló kapcsolatok számától függően az agy kapacitása változhat. Becslések szerint egy átlagos neuron körülbelül ezer másik neuronnal van összekapcsolva. Ez azt jelenti, hogy az emberi agyban körülbelül 86 billió neuronok közötti kapcsolat lehet jelen. Ez hatalmas szám, és a neuronok közötti kapcsolatok dinamikusan változnak is az élet során, mivel folyton tanulunk, élményeket szerzünk és információkat tárolunk.

Ha az agy kapcsolatait bitekként ábrázolnánk, akkor hatalmas adatmennyiséget kapnánk. A neuronok közötti kapcsolatokon alapuló információ tárolására nehéz pontosan meghatározni a gigabájtok számát, mivel az agy működése lényegesen eltér a számítógépek memóriakezelésétől.

Az agyunk által tárolt információtömeg többdimenziós és analóg, ami azt jelenti, hogy a neuronok közötti kapcsolatok nem csak ki-be kapcsolhatók, hanem folyamatosan változnak: erősödnek vagy gyengülnek, attól függően, hogy milyen információkat hordoznak. Ezért itt és most érdemes leszögezni, hogy az agy kapacitását – lévén nem számítógép, ami bináris rendszerben tárolja az adatokat – nem lehet bináris rendszerű egységekkel kifejezni. Szemléltetni viszont igen.

Mennyi az „agynyi”?

A szakértők az agysejtek közötti kapcsolatok mérésével kiszámították az emberi agy tárolókapacitását, és – a lehetőségekhez mérten – lefordították számítógépes memóriaegységekre. A Medanta, mindaz alapján, amint fentebb összefoglaltunk azt írja, az emberi agy több milliárd neuront tartalmaz, amelyek mindegyike több ezer kapcsolatot alkot. Egyetlen bájt pedig 8 bitből áll, így ebből kiindulva megállapíthatjuk, hogy az emberi agy biztosan jóval több, mint egy kvadrillió bájt – vagyis egy petabájt – adatot képes tárolni. A Scientific American egyik cikke 2,5 petabájt (nagyjából 2,5 millió gigabájt memóriakapacitással egyenlőnek nyilvánította az agyunk memóriakapacitását. Összehasonlításképpen: azt a mennyiségű memóriát, amit az agyad felhalmozott, kb. 2560 darab 1TB-os Xbox Series X|S tárhelyén férne csak el.

Szép nagy kupac.

Nehéz is elképzelni. De összességében elmondható, hogy az emberi agy kapacitása hatalmas, és nem könnyen mérhető olyan hagyományos adatmennyiségi egységekben, mint amilyenek a gigabájtok. Az agy működése sokkal összetettebb és dinamikusabb, mint egy merevlemez vagy egy számítógép memóriája, és főként a neuronok közötti kapcsolatok számával, illetve erősségével van összefüggésben. De azért mókás volt eljátszani a gondolattal, nem igaz? Na, és a RAM-odban még mindig megvan a gyilkos bálna latin neve? Ha igen, akkor jó eséllyel el is mentetted a ROM-odba. Ezt tudatosan is megteheted, ha visszapörgetsz érte a lap tetejére. Hiszen ezzel tudatosan, a rögzítés szándékával keresed meg az információt. Az agyad csodálatos szerkezet.

Jó lenne lementeni:

Transzhumanizmus = örök élet? – Digitalizálható az emberi agy?