Mostanra bizony már a DDR5 modulok is bekopogtattak.

A gépünk egyik legfontosabb alkatrésze a processzor mellett egyértelműen a memória. A piacon ezerféle kiszerelésben, specifikációban és kialakításban találhatjuk meg ezeket a modulokat, így első ránézésre nem is olyan egyszerű kiigazodni a felhozatalon. Ebben a bejegyzésben a RAM-ok fő tulajdonságait vesszük górcső alá, hogy biztosan a megfelelő memória kerüljön a virtuális kosarunkba.

Nézzük is, hogy mire kell odafigyelni memória vásárlásnál!

A kialakítás

A RAM-ok fizikai felépítésénél három rövidítéssel találkozhatunk, mást kell keresnünk, ha PC-be szánnánk a memóriát és mást, ha például laptopba.

  • Az UDIMM vagy DIMM kifejezés az asztali PC-be szánt memóriákat takarja, az U az Unregistered/Unbuffered rövidítése. Sokszor sima DIMM-ként is hivatkoznak a gyártók erre a kialakításra.
  • A SO-DIMM rövidítésben a SO a “small outline” rövidítése. Ebből hamar kiderül, hogy ezeket a modulokat kell keresnünk, ha laptopba vásárolnánk memóriát.
  • MicroDIMM kifejezéssel is találkozhatunk, ám a három közül ez a legritkább. Még kisebb fizikai mérettel rendelkezik, mint a SO-DIMM, általában speciális kialakítású laptopokban és számítógépekben

DDR verzió

A modern memóriák mindegyikében ott szerepel a DDR kifejezés is. A DDR a Double Data Rate rövidítése, a “sima” SDRAM-mal ellentétben az órajel mindkét csúcsát felhasználja az adatok átvitelére, így egyetlen óraciklus alatt az adatbusz szélessége kétszeresének megfelelő mennyiségű adat olvasható ki belőle.

Az előző, hasonló bejegyzésünkben még nem igazán érintettük a DDR4 vs. DDR5 adta különbségeket, hiszen akkoriban még csak az Intel 12. generációja támogatta. Az elmúlt hónapokban azonban megérkezett a Ryzen 7000-es szériája, illetve az Intel 13. generációja is. Előbbi KIZÁRÓLAG DDR5 memóriákat támogat, míg a Raptor Lake továbbra is elfogadja a DDR4 és DDR5 modulokat is, persze nem egyszerre. Az elmúlt hónapban több szempontból is körüljártuk a témát.

Érdemes DDR5 memóriát pakolnunk a budget PC-nkbe?

 

Az árak és a teljesítmény alapján nem csak high-end gépek esetében gondolkodhatunk már az új technológián, hanem bizony egy „budget” PC esetében is. Főleg, ha Ryzen vonalon szeretnénk mozogni, hiszen nagy eséllyel ott nem csak két generációt pakolhatunk be az alaplapokba, ellentétben az Intel két „hibrid” generációjával.

Eljött a váltás ideje?! – Így teljesítenek az “olcsó” DDR5 modulok játékok alatt

 

A gyengébb DDR5 moduloknak is adhatunk egy próbát, ha sokaljuk a jelenlegi, magasabb teljesítménnyel rendelkező példányok árát. DDR4 vonalon már nem igazán van mozgástér, míg a DDR5 fejleszthetősége csak most kezdődik igazán. Addig is beérhetjük a legolcsóbb modulokkal, aztán később cserélhetjük ezeket. Fontos megjegyezni, hogy a DDR4 továbbra is jó választás lehet, ha nem szabadulnánk meg az éppen gépben ketyegő memóriáktól egy-egy fejlesztést kedvéért. Ha teljesen új alapokra építkezünk, akkor viszont már teljesen reális elgondolkodnunk egy DDR5 kiten. 

64GB alatt nincs élet?

Bár még a Windows 11 telepítője is 4GB-nál húzza meg ezt a határt, óva intenénk mindenkit ilyen kevés memóriától. A rendszer szinte kapásból el is foglalja szinte az összes rendelkezésre álló RAM mennyiséget, pár böngészőfül megnyitása után pedig búcsút is mondhatunk a maradék, programoknak szánt szabad memóriának is. A 8GB már egy fokkal barátságosabb, ám még itt is rengeteg kompromisszummal találkozunk a mindennapok során, főleg ha több feladatot szeretnénk adni a gépünknek egyszerre.

 

Az arany középút memóriamennyiség szempontjából ma valahol 16 és 32 GB között van. A 16 még elég lehet pár évig, ám ha rengeteg párhuzamos feladat mellett egy kis játékra is fájna a fogunk, akkor már elkélhet a 32 GB is.

 

Játékoknál, ha nem multitaskolunk mellettük és kizárólag a teljesítményt nézzük, egyértelműen 16 GB-nál húzhatjuk meg a határt. Manapság még a 32 GB is „felesleges”, ha nincs igényünk a nagy játszadozás mellett mást is csinálni. A fenti méréseknél tökéletesen kijött, hogy 8GB már néhol nem elég (Dual Channelben volt a teszt alatt, nem annak hiánya miatt kevesebb az FPS), 16 GB felett viszont még nem igazán nyerünk plusz képkockákat manapság, legalábbis nyers teljesítményben. Ha sok programot futunk és MELLETTE fut a játék, akkor természetesen hasznos lehet, de nem jelenthetjük ki, hogy kötelező a 32 GB. Érdemes tehát a 16 GB-ra törekednünk első körben, ha azonban maradt még egy kis extra fejlesztési pénz a gépre, akkor bátran kicserélhetjük egy 2x16GB-os kitre. Fontosabb lehet a modulok minél gyorsabb időzítése és órajele, hiszen azok még hozhatnak egy kis extra teljesítményt az erre érzékenyebb játékokban.

Az órajel és a késleltetés

Ez az a két érték amivel leginkább szoktunk találkozni a memóriamodulok specifikációjánál. A “sebességet” általában MHz-ben, a latency-t pedig egy CL előtaggal szokták körülírni a cégek, a két értékből pedig tökéletesen megkaphatjuk nanomásodpercben is a memóriánk nyers sebességét.

3200 MHz – CL14 = 8.8 nanomásodperc

Arany középútnak DDR4 vonalon jelenleg 3200/3600-as memóriamodulokat érdemes tekinteni, ezek még árban sem szállnak el, ám sok területen kellemes többletteljesítményt hoznak. Érdemes a minél alacsonyabb CL értékkel rendelkező darabokat választani. A DDR5 memóriák jelenleg is folyamatosan fejlődnek, szinte havonta érkezik egy jobb teljesítményű modell. Természetesen ott is a minél alacsonyabb CL értékre és minél nagyobb órajelre kell törekednünk, de kell még idő, mire kiforrja magát a technológia. 

Dual Channel

A gépépítés során azt szokták javasolni, hogy egy nagy memóriamodul helyett inkább 2, fele akkora modul kerüljön az alaplapunkba. Nem véletlenül, hiszen ekkor a két darab 64 bites csatolófelületet a processzorunk egy darab, 128 bites csatornaként kezeli, így a sávszélesség is megduplázódik. Papíron ez kétszer olyan gyors rendszert eredményezhetne, de ez egyrészt elméleti sávszélesség, másrészt nem 100% hatásfokkal futnak a gépeink.

 

A fenti tesztet megnézve azt hiszem kiderül, hogy nem csak benchmarkoknál lehet hasznos a dupla sávszélesség. Átlagban 35%-os teljesítménytöbbletet értek el a 2x4GB-os modulok a sima, egy darab 8GB stickkel szemben. Néhány érzékenyebb játéknál, mint például a Fortnite vagy a Far Cry 5 ez még több is lehet.

Neked milyen és mennyi memória van a gépedben?

Új ingyenes fájlküldő: ezzel egyszerre 100 GB-ot is szuperbiztonságosan áttolhatsz!

×