A teljesen új megközelítés alapján öt évig készült mesterséges intelligencia abban a játékban hagyta le az emberi ellenfeleket, amiben eddig nem volt lehetséges.
A teljesen új megközelítés alapján öt évig készült mesterséges intelligencia abban a játékban hagyta le az emberi ellenfeleket, amiben eddig nem volt lehetséges.
Az IBM Deep Blue elnevezésű mesterséges intelligencia irányította sakkozó gép 1997-ben verte el Garri Kaszparov sakknagymestert, méghozzá 3,5-2,5 arányban. A mesterséges intelligencia kutatásokban azóta igen komoly eredményeket értek el, 2016-ban például az ősi kínai Go játékban győzedelmeskedett a bajnokkal szemben egy gép, nem is olyan régen pedig a Gran Turismo versenyjátékban pipálta le az emberi ellenfelek 95%-át egy Sophy-nak nevezett AI.
Ezekben a játékokban – ha lehet ilyet mondani – viszonylag „könnyű” dolga volt, hiszen a győzelemhez nem szükséges olvasni az ellenfél reakcióiból, vagy nincsenek a gép által nem ismert, tehát nem kalkulálható ismeretlenek. Ellenben mondjuk a kártyajátékokkal, melyek alapvető összetevő az ember és a viselkedés, mivel az ellenfelek, vagy a pakli lapjai nem ismertek.
Ezért is fantasztikus a francia startup, a NukkAI NooK nevű mesterséges intelligenciájának eredménye, amely múlt héten egy Párizsban megtartott eseményen győzte le a Bridzs-kártyajáték nyolc bajnokát. A történetben viszont van egy nagy csavar: a meccseket nem egy az egyben emberek ellen játszotta, hanem más, a világ eddigi legjobb robotbajnokai ellen, és ahol a feltételek is hasonlóak voltak.
NooK nevű mesterséges intelligencia azonban ugyanazt a szerepet játszotta, ugyanazokkal a kártyákkal, ugyanazokkal az ellenfelekkel szemben, mint a humán bajnokok. A pontszám az ember és a mesterséges intelligencia eredményeinek különbsége volt, ezeket adták össze szettenként.
A NooK végül a 80 játszmából 67-et, azaz a 83 százalékát nyerte meg úgy, hogy az emberi bajnokok 5238, az AI pedig 6147 pontot ért el a robotok ellen.
A mesterséges intelligencia győzelme azért figyelemre méltó, mert a bridzsben a játékosoknak úgy kell stratégiát alkotniuk, hogy nem ismerik ellenfeleik lapjait, ami az olyan játékoknál sokkal nehezebb kihívást jelent, mint amilyen a sakk vagy a Go, ahol a játékosok látják ellenfeleik bábuit.
A korábbi M.I.-győzelmek elsősorban a mélytanulásos technikát alkalmazták, amelyben a kutatók neurális hálózati szoftvereket használnak, a NooK viszont a „neuroszimbolikus” módszert képviseli. Ez tulajdonképpen a szabályalapú és a mélytanuló rendszerek hibridje, ami ahelyett, hogy egy játék több milliárd fordulójának lejátszásával tanulna, először megtanulja a szabályokat, majd gyakorlással javítja játékát.
Sajátos szabályokkal ugyan, de ez volt az első alkalom, amikor bridzsben egy AI az ember fölébe tudott kerekedni. Ez pedig azért nagy szó (és egy új kezdet), mert korábban maga Bill Gates mondta, hogy ebben a játékban szerinte sosem nyerhet egy gép. A következő lépcsőfok tehát az, hogy a NooK egy az egy ellen is képes legyen valamikor legyőzni egy embert.
via – The Telegraph, The Guardian, Fortune
Mesterséges intelligencia vezérelte robot-anyaméhet fejlesztenek Kínában
