Kína keleti részén, Csiangszu tartományban található szucsoui Biomedikai Mérnöki és Technológiai Intézet kutatói egy olyan mesterséges intelligencia által vezérelt mesterséges, robotikus anyaméhet fejlesztettek ki, amely nemcsak az emberi embriók megfigyelésére alkalmas, de képes önállóan gondozni is őket- írta meg a The Independent a South China Morning Post alapján.

A kutatók a robotot állítólag a népességnövekedési problémák egyik lehetséges megoldásaként fejlesztették ki, mivel a születési ráta több évtizedes mélypontra esett vissza. Az AI alapú rendszer elméletileg az embriókon bekövetkező legapróbb változásokat is érzékeli, és ennek megfelelően képes finomhangolni a szén-dioxid, a tápanyag és más környezeti inputok beállításán, adagolásán, egyszerre akár több embriónál.

Sőt, az embriókat az egészségi állapotuk és a fejlődési potenciáljuk alapján rangsorolni is tudja, ha pedig az egyiknél komolyabb hiba keletkezik vagy elpusztul, a gép azonnal riasztja a technikust, hogy vegye ki az embriót a méhszerű tartályból.

Részlet a Mátrixból

A ‘Journal of Biomedical Engineering’ című szakfolyóiratban is bemutatott technológia a kutatást végző szakemberek szerint lehetővé teszi, hogy a magzat biztonságosabban és hatékonyabban növekedjen, mint a női méh természetes környezetében.

Hozzáteszik azt is, hogy mivel még mindig sok a megoldatlan rejtély az emberi embrionális fejlődés fiziológiájával kapcsolatban, az AI robot-anyaméh (vagy ahogy ők hívják: AI dadus) „nemcsak az élet eredetének és az ember embrionális fejlődésének további megértéséhez járulna hozzá a részletes megfigyeléseivel, hanem megoldást nyújthat a születési rendellenességek és más jelentős reprodukciós egészségügyi problémákra is”.

A kínai „embertenyésztő” technológia működését a kínai kutatók már bizonyították, az alkalmazhatóságával kapcsolatban még mindig akadnak nemzetközi jogi – és általános morális – aggályok. Előbbi például megtiltja, hogy a kéthetesnél idősebb emberi magzatokon végezzenek kísérleteket, míg utóbbi leginkább vallási, etikai és komoly pszichológiai problémákat fogalmaz meg a mesterséges, robotok által menedzselt embertenyészettel szemben.

A mesterséges méhtechnológia már nem egy új jelenség. 2019-ben a pekingi Zoológiai Intézet kutatócsoportja egy megtermékenyített majompetejét egy szintetikus méhben vitte el a szervképződési szakaszig, ez volt az első alkalom, hogy egy főemlős embrió ilyen messzire jutott az anya testén kívül, 2021-ben pedig egy izraeli kutatócsoport juttatott félkész magzati állapotba száz embriót.

Vannak olyan ismert technológiai szakemberek, akik szerint a mesterséges anyaméhek sok problémára jelentenének megoldást:

A nőket szintetikus anyaméhekkel helyettesítené a népszerű kriptovaluta feltalálója