A világháló, vagyis a World Wide Web (www.) a közhiedelemmel ellentétben nem egyenlő önmagával az internettel, de az egyik legszervesebb része. A mindennapi felhasználási módját, legalábbis ahogyan most használjuk ez tette lehetővé, emiatt vagyunk képesek többek között weblapokon is böngészni, ahogyan a  HTML programnyelv és a HTTP protokoll is ennek köszönheti létezését.

Magát a kódot 1989-ben alkotta meg Tim Berners-Lee, aki találmányával tulajdonképpen teljesen átalakította a modern emberi életet. 2021. júniusának közepén azonban egy igen meglepő hírrel jelentkezett a 66 éves szakember, aki bejelentette, hogy NFT formájában elárverezi a 9555 sorból álló forráskód eredetijét.

Az árverést a már jól ismert Sotheby’s aukciós ház bonyolította le, amit június 23-án nyitottak meg 1000 dolláros minimummal. A licitálás elég szépen haladt, azonban az utolsó 15 percben eléggé felpörgött, akkor már 3,5 millió dolláron állt.

A licit végül 5,4 millió dolláron állt meg, ami azt jelenti, hogy az ismeretlen vevő 1,6 milliárd forintért vette meg a WWW. kódsorait.

Ennyi pénzért pedig Tim Berners által lejegyzett legendás – és időbélyegzővel ellátott – fájlt, a kód animált vizualizációját, egy Berners által írt levelet, valamint egy, az eredeti fájlokból álló Python segítségével készített digitális posztert is kap a titokzatos vevő. Mindezt természetesen az alkotó digitális aláírásával.

A Sotheby’s úgy jellemezte a tételt, mint „az első webböngésző kódjának egyetlen létező, aláírt példányát”, egy történelmi személyiség kézzel írott dokumentumaihoz hasonlítva az eladást. És valóban egy történelmi találmányról van szó, ennek fényében pedig talán még kevésnek is mondható az összeg (korábban egyetlen pixel art kelt el 3 milliárdért) – még annak ellenére is, hogy egyébként egy teljesen nyílt, jogvédetlen és bárki által szabadon elérhető kódról van szó.

Sir Tim 1989-ben hozta létre a világhálót azzal, hogy a korai internet különböző információit hiperhivatkozásokkal összekapcsolta. Ő alkotta meg az első webböngészőt és szervert is, melyeket nem volt hajlandó szabadalmaztatni. 1993-ban a Cern kutatóintézet, ahol Berners akkoriban dolgozott, ugyancsak lemondott a technológiához fűződő minden jogáról, és szabad felhasználásra bocsátotta.

Így értelmezve ez volt az első alkalom, amikor a zseniális Tim Berners-Lee közvetlenül pénzt keresett a World Wide Webbel, de ezt sem magára költi, ugyanis a teljes vételárat eljótékonykodja. 

via – BBC