9 IGAZI fotó, amiről az egész világ azt hitte, hogy kamu
A kamu fotók korában, amikor már nem csak a Photoshop, hanem az AI miatt is alig hiszel a szemednek, frissítőek ezek a kamunak látszó, pedig valódi képek.
A kamu fotók korában, amikor már nem csak a Photoshop, hanem az AI miatt is alig hiszel a szemednek, frissítőek ezek a kamunak látszó, pedig valódi képek.
A kamu fotók korában, amikor már nem csak a Photoshop, hanem az AI miatt is alig hiszel a szemednek, frissítőek ezek a kamunak látszó, pedig valódi képek.
2024.02.29. – Hozzáértő kezek között már a Photoshop is döbbenetesen meggyőző képeket eredményez, erre nemrég megérkezett a generatív AI, ami a látványos illusztrációkon túl teljesen igazinak látszó képeket is tud készíteni. Ezek – amíg nem rosszindulatú átverést, hanem művészeti alkotásokat vagy poénkodást szolgálnak – kifejezetten szépek és szórakoztatóak lehetnek, de közben azt is eredményezhetik, hogy lassan semmi, de semmi nem tűnik hihetőnek a neten, ami egy kicsit is szokatlan dolgot ábrázol. Pedig a való világ is szép számmal szül meglepő jelenségeket, és szerencsére elég gyakran ott van valaki egy fényképezőgéppel, vagy okostelefonnal.
Ez a kép teljesen valódi, amire sok helyen az interneten azt a magyarázatot találod, hogy a hajó akkora, hogy a domb takarása felett is látszik. Ez persze jó nagy hülyeség. Mert az van, hogy a „hajó” nem is hajó, hanem épület, történetesen egy szálloda, a Jeongdongjin sziklaszirt tetején, Dél-Koreában:
Ilyen színei nem lehetnek sem tengernek, sem pedig édesvíznek, még akkor se, ha szennyezett, ugye? Az a helyzet, hogy DE, csak éppen közvetlenül nem vegyszerek okozzák a furcsa színjátékot, hanem algák. A kínai Anhui tartományban lévő Chao-tó természetes jelensége, ami óriási érdeklődést váltott ki tudományos körökben is.
Naná, hogy van ekkora medúza, csak éppen rémálmaidban ne jöjjön elő, igaz? A Sárga hajasmedúza képen látható példánya a legnagyobbak egyike lehet, mert ránézésre eléri a fajra jellemző maximális méretet, ami hatméteres átmérőt jelent. A csápjai akár 50 méteresek is lehetnek, az meg pláne elképeszető, hogy az egyik legrégebb óta változatlan formában létező állat a Földön. Legalább kétszer annyi idős, mint a dinoszauruszok: a faj kb. 650 millió éve jelenhetett meg.
Pedig vitasd, ha valaki ezzel dugja az orrod alá, és könnyen meg is mutathatod neki, hogy ha tényleg photoshoppolták volna, az a világ egyik legkontárabb munkája lenne: mert az ablak és a „lécek” között nincs folytonosság. Bár a környezeti adottságok miatt (a kaliforniai High Desert régióban található) sok szögből átlátszó építménynek tűnik, valójában arról van szó, hogy a kreatív építész minden második takaróléc helyére tükörlapot tett.
Mivel a kecskék különböző fajai (főleg a vadon élők) döbbenetes helyekre jutnak el és a világ legmeredekebb sziklafalait is megmásszák, nem sok elképzelhetetlen szituáció van, amiben mutatni lehet őket. Kivéve talán ezt az egyet, hogy a fák tetején egyensúlyoznak. Pedig, nem kamu, megteszik, jól felfogott érdekből, például Marokkóban, ahol évente legfeljebb 300 mm csapadék esik. Az ország annyira száraz, hogy az ott élő kecskék a fákra is felmennek a lédús gyümölcsökért. Bizony.
Pedig igazi fotó, valódi felhő, ún. peremfelhő, ami viharvadászok egyik legkedveltebb prédája, hiszen őrülten látványos jelenség. Alacsony, vízszintes felhőképződmény, amely általában a gomolyfelhő kiegészítő felhőjeként jelenik meg.
Duplán hibás állítás, hogy a lyukat rátették a képre és a bányászattal van összefüggésben, ugyanis nem kamu fotó (2010-ben készült, Guatemalában), és (bár a klímaváltozáshoz lehet némi köze) természetes jelenség: egy víznyelő. Durva, de tényleg vannak helyek a világon, ahol döbbenetesen mélybe nyúló omlások keletkeznek a lakott területeken. A víznyelők a felszíni karsztjelenségek egyik fajtájaként ismertek, és úgy keletkeznek, hogy a felszín alatti mészkő, vagy dolomit az esővíz hatására meggyengül és a kőzet repedésein át bejutó víz kisebb-nagyobb barlangokat váj. Aztán egy szempillantás és eltűnik a nappali.
Nem kétséges, hogy valódi kép, ami Ron Mueck ausztrál hiperrealista szobrászművész egyik kiállításán készült. Elképesztő, de még csak nem is ez a strandoló idős pár a legerősebb munkája. Sokkal hátborzongatóbb az életszerűség, ha csak óriási fejeket készít – mint például ez itt:
Benedict Radcliffe azért nem sértődne meg a feltételezésen, hogy a műveiről készült fotókra rávágják: kamu, „Photoshop”, mert éppen ez, a valóság látványos összezavarása a célja, olyan művekkel, amelyek autók digitális műszaki rajzaira emlékeztetnek. Az élénk színű dróthálókból precízen formázott művei jól megvilágítva még hatásosabbak.