A PC táp kiválasztásánál sem érdemes a spóroláson agyalni. Ez a komponens szélsőséges esetben az egész számítógépet viheti magával.

2023.12.20. – Az oldal hasábjain és a nemzetközi sajtóban sokszor szerepelnek hardverrel kapcsolatos hírek. Az esetek nagy részében azonban ezek valamilyen rekordöntéshez vagy nagyobb bejelentéshez kapcsolódnak. Értelemszerűen azokban a bejegyzésekben szereplő hardverek a felső(bb) kategóriából kerülnek ki, az árcédula is ehhez igazodik. Éppen ezért hajlamosak lehetünk elfelejteni, hogy a felhasználók sok esetben inkább az olcsóbb termékekből válogatnak. Sokszor egy-egy belépő kategóriás termékkel sokkal költséghatékonyabban meg tudjuk oldani egy gép építését, komolyabb teljesítményromlás nélkül. Manapság egyre drágább a beugró az alaplapok, processzorok, videokártyák világába, ám ez ellen nem igen tudunk mit tenni. Komponensek, RAM, SSD terén azonban kicsit jobb lehet a helyzet. Aztán persze az egészet befoglaló PC ház mellett sem mehetünk el szó nélkül.

Felmerülhet a kérdés: mit is tekintünk belépő kategóriának? Ez a kifejezés a mi olvasatunkban nem a lehető legolcsóbb terméket jelenti. Természetesen igyekszünk minél kedvezőbb árú, alsó kategóriás komponenssel szolgálni, de több szempontot is figyelembe kell venni ezek kiválasztásánál. Könnyen lehet, hogy extra pár ezer forint ráfizetésével első ránézésre hasonló kategóriájú alaplapot, processzort vagy épp videokártyát kapunk, miközben ez nem így van. Figyelni kell arra is, hogy ne azon a minimális összegen múljon a gép stabilitása, a későbbi bővíthetősége, esetleg az elérhető lehetőségek tárháza. Könnyedén előfordulhat, hogy a most extrának tűnő felár akár két-három évvel is meghosszabbíthatja a gépünk életciklusát. Így már nem is olyan sok az a 3-6 ezer forint, igaz?

Mi az a táp?

Elérkeztünk az utolsó, de annál fontosabb belépő PC komponenshez. Ez pedig nem más, mint a tápegység. Bár sokan szeretnek spórolni rajta, nem igazán érdemes. Elég egy rosszul működő táp és máris kukázhatjuk az egész számítógépet. Ekkor már hiába bánjuk, hogy annak idején nem az 5-7 ezer forinttal többet kóstáló egységet vettük meg, nincs mit tenni. Talán ez a legkritikusabb komponens, ahol hatalmas ugrás lehet pár ezer forint különbségért. Az olcsóbb tápok jóval gyengébb belső komponenseket rejtenek magukba, de a hatásfok és a védelmi funkciók is megszenvedhetik a spórolást. Egy tápot ráadásul nem is cserélünk olyan gyakran, mint például egy videokártyát, így még indokoltabb lehet, hogy stabil alapot teremtsünk.

A számítógépes tápegység (power supply unit vagy PSU neveken is találkozhatunk vele) az a hardverkomponens, amely a gépben megtalálható elektronikus eszközök számára biztosítja az áramellátást. A tápegység feladata, hogy a hálózati elektromos energiát megfelelő feszültségűvé és áramúvá alakítsa, majd szétossza a számítógép egyes részei, például az alaplap, a videokártya, merevlemez és a többi komponens felé. A legtöbb alkatrész manapság 12 voltot használ, miközben a hálózati feszültség hazánkban 230 volt. Ezért kell bevetnünk tápokat és nem közvetlenül a konnektorba csatlakoztatni a számítógépet.

Mennyit fogyaszthat egy belépő PC?

Általánosságban kijelenthető, hogy minél nagyobb teljesítményű egy táp, annál többet kérnek el érte a gyártók. Belépő szintű gépeknél kritikus lehet a minőségben felül, hogy egy megfelelő teljesítményű táp kerüljön a gépbe, de ne adjunk ki feleslegesen több pénzt indokolatlan wattokra, miközben az esetleges potenciális bővítést is figyelembe kell vennünk. Nem egyszerű a történet, ám szerencsére egyre jobb online kalkulátorokat is találhatunk ennek kiszámolására.

A BeQuiet weboldala gyakran frissül, így például a legfrissebb processzorokat, videokártyákat is megtaláljuk a felületén. Használata egyszerű és gyerekjáték, ki kell töltenünk a meglévő vagy megvásárolni kívánt komponenseket  az oldalon, majd ezután kapunk egy hozzávetőleges értéket.

Vegyük példának az egyik, korábban kiválasztott, belépő szintű Intel i3-12100F processzort és a szintén belépő szintű GTX 1650 kártyát. Az Overlocking lenyíló részben érdemes lehet az „OC Version” lehetőséget kiválasztani egy kis extra térért cserébe. Kiválaszthatjuk azt is, hogy milyen háttértárak (SATA, NVMe), hány ventilátor és memóriamodul kerül a gépbe. Ebben az esetben 3 ventilátorral, 2 RAM modullal, illetve egy SATA és egy NVMe háttértárral számoltam. A Your Maximum Wattage Requirement résznél ki is jött az eredmény: nagyjából ez a konfiguráció 228 wattal éri be, ha minden maximumon teker. Ez meg is felel a valóságnak.

Az arany középút megtalálása

A fenti számolásból hamar leszűrhetjük, hogy egy belépő szintű komponensekből gép bizony nem igen fog 250-260 wattnál többet fogyasztani. Manapság azonban ilyen alacsony teljesítményű tápokat nem igazán gyártanak. Igen ám, de mi van, ha később egy erősebb videokártyára, netán processzorra fájna a fogunk? Egy 4070 Ti társaságában sem fogyasztana 400 wattnál többet a fenti 12100F-es masina, ha ezt cserélnénk egy i5-12400-ra, akkor sem ugranánk 430-450 watt fogyasztás fölé. Ekkor pedig már messze nem belépő szintről beszélünk.

A piac azonban úgy alakult, hogy 450 wattnál gyengébb tápokat tényleg csak elvétve találunk. Az arany középút, amit érdemes becéloznunk belépő szintű és középkategóriás gépeknél az 2023 végére 550 watt környékén alakulhat, de ezt sem a gép jelenlegi teljesítménye, hanem a piacon elérhető termékek, a hatásfokok, és a potenciális bővítés lehetőség kívánja meg. Itt azonban még messze nem ért véget a történet.

Hatásfok

PC táp hatásfok

PC táp hatásfok

Egy tökéletes világban a táp annyi fogyasztás venne fel amennyire a gépnek pontosan szüksége van. Ám sajnos erről nem beszélhetünk, így a táp által felvett és leadott teljesítménye között bizony eltérések vannak. A hatásfok ennek a két számnak a hányadosát jelenti. Minél jobb ez az érték, annál kevesebb lesz az energiaveszteségünk és ezáltal a tápunk kevesebb hőt is termel majd. A hatásfokkal kapcsolatos a 80 Plus tanúsítványrendszer is. A fokozatokat folyamatosan bővíteni kellett, ahogy egyre jobb hatásfokkal rendelkező tápok lepték el a piacot.

80 Plus hatásfokok 20%-os terhelés 50%-os terhelés 100%-os terhelés
Standard 80% 80% 80%
Bronz – Bronze 82% 85% 82%
Ezüst – Silver 85% 88% 85%
Arany – Gold 87% 90% 87%
Platina – Platinum 90% 92% 89%
Titanium 94% 96% 91%

A belépő kategóriában leginkább a Standard és Bronze kategóriával találkozhatunk. Az ezüst kifejezetten ritkaságnak számít, míg a Gold, a Platinum és a Titanium inkább a felső kategória kiváltsága.

Moduláris, nem moduláris?

Moduláris táp és a szabadon választható csatlakozók

Moduláris táp és a szabadon választható csatlakozók

A tápok rengeteg alkatrész áramellátásáért felelősek, ám nem biztos, hogy minden esetben használjuk is azokat, erre természetesen a gyártók is rájöttek. Könnyen előfordulhat, hogy SATA tápkábelből is elég csak egy a rendelkezésre álló négy helyett. Három kategóriára oszthatjuk fel a tápokat:

  • Nem moduláris – Egyik kábelt sem választhatjuk le a tápról, így a gépház belsejében kell elrejtenünk a felesleges „maradékot”
  • Félmoduláris – A legszükségesebb kábeleket (CPU, Alaplap) nem választhatjuk le, ám az opcionális kábeleknél (VGA, SATA stb.) szabadságot kapunk a gyártóktól
  • Moduláris – Minden kábelt leválaszthatunk a tápról, teljesen személyre szabhatjuk a kábelek számát

A belépő kategóriában legjobb esetben is csak félmoduláris tápokkal érdemes kalkulálni, a teljesen moduláris tápegységek erős felárral érkeznek.

Méret

Ahogy az alaplapoknál, úgy a tápoknál is több szabványméret létezik. Az esetek 95%-ban ATX méretű tápot kell keresnünk, kisebb házaknál találkozhatunk SFX és több egzotikus mérettel is, ám erre külön felhívják a figyelmünket a házak gyártói.

Ajánlott tápok listája

Manapság tápok százait találhatjuk meg a piacon, így nem könnyű a választás. Van néhány gyártó, akivel nem nyúlhatunk mellé, ám náluk is becsúszhat bizony egy-egy hibás vagy félresikerült példány. Szerencsére léteznek kiváló gyűjtőoldalak erre a célra:

  • Angol nyelven a PSU Tier List oldala siet a segítségünkre.  Az “A” betűvel jelölt példányok a legjobbak, a C kategória már a gyengébb, de még mindig vállalható tápokat sorolja fel. “D” betűjellel azokat a tápokat találjuk, melyeket csak iGPU esetében ajánlanak a gyűjtés készítői, az “E” betűjelnél pedig az elkerülendő egységeket olvashatjuk le. Amennyiben a kinézet vagy éppen gépben duruzsoló tápunkat az “F” betűnél találjuk, abban az esetben gondolkozzunk el a mihamarabbi cserén.
  • Magyar nyelven a Prohardver fórumlakók táblázatát érdemes átböngésznünk, itt megtaláljuk a teljesítmény mellett a hatásfokot, garanciát vagy épp a felépítés típusát is. A listán szereplő tápokkal szintén nem lőhetünk mellé.

Pár hazai ajánlás

Nézzünk is pár tápot a 2023 december 20-án leolvasható, hazai mezőnyből, melyek megfelel a fenti kritériumnak. Lehet, hogy sokan meglepődnek majd, de még belépő szint esetén is 20-22 ezer forint környékén indulnak a minőségi tápok. Igen, 10-15 ezer forint körül is találunk már 450-600 wattos tápokat, ám a komponensek minősége, a védelmek hiánya később visszaüthet. Lehet, hogy 10 évig sincs velük gond, de nyugodt szívvel akkor sem lehet őket ajánlani. Jó hír azonban, hogy 400 és 550 watt között sokszor nincs ugrás árban, így érdemes lehet az 550 wattos egységekre lecsapni. 

Seasonic B12 BC-550 Bronze

PC táp

  • Fix kábelezés
  • 550 wattos teljesítmény
  • 80 Bronze minősítés
  • Minőségi belső alkatrészek

PC táp

  • 550 wattos teljesítmény
  • 80 Bronze minősítés
  • Minőségi belső
  • Fix kábelezés

Ezekkel a tápokkal tehát biztosan nem lőhetünk mellé ebben az árszegmensben, minőségi alkatrészekkel dolgoztak a gyártók. Természetesen, ha megteheted, akkor érdemes lehet feljebb is menni, akár wattban, akár hatásfokban, ám ebben a bejegyzésben azt a minimum szintet határoztuk meg, mely már garantáltan hosszú évekig kiszolgálhat egy belépő szintű számítógépet, akár a későbbi bővítéseket is belekalkulálva.

Ha a megfelelő házat szeretnéd kiválasztani:

Így válassz belépő szintű PC házat – Ezekre mindenképp figyelned kell

×