2023.12.01. – Az oldal hasábjain és a nemzetközi sajtóban sokszor szerepelnek hardverrel kapcsolatos hírek. Az esetek nagy részében azonban ezek valamilyen rekordöntéshez vagy nagyobb bejelentéshez kapcsolódnak. Értelemszerűen azokban a bejegyzésekben szereplő hardverek a felső(bb) kategóriából kerülnek ki, az árcédula is ehhez igazodik. Éppen ezért hajlamosak lehetünk elfelejteni, hogy a felhasználók sok esetben inkább az olcsóbb termékekből válogatnak. Sokszor egy-egy belépő kategóriás termékkel sokkal költséghatékonyabban meg tudjuk oldani egy gép építését, komolyabb teljesítményromlás nélkül. Manapság egyre drágább a beugró az alaplapok, processzorok, videokártyák világába, ám ez ellen nem igen tudunk mit tenni.

Felmerülhet a kérdés: mit is tekintünk belépő kategóriának? Ez a kifejezés a mi olvasatunkban nem a lehető legolcsóbb terméket jelenti. Természetesen igyekszünk minél kedvezőbb árú, alsó kategóriás komponenssel szolgálni, de több szempontot is figyelembe kell venni ezek kiválasztásánál. Könnyen lehet, hogy extra pár ezer forint ráfizetésével első ránézésre hasonló kategóriájú alaplapot, processzort vagy épp videokártyát kapunk, miközben ez nem így van. Figyelni kell arra is, hogy ne azon a minimális összegen múljon a gép stabilitása, a későbbi bővíthetősége, esetleg az elérhető lehetőségek tárháza. Könnyedén előfordulhat, hogy a most extrának tűnő felár akár két-három évvel is meghosszabbíthatja a gépünk életciklusát. Így már nem is olyan sok az a 3-6 ezer forint, igaz?

Forrás: GamerNexus

Az alaplapok kivesézése után ezúttal a processzorok kerülnek terítékre. Ismételten egy olyan, fő komponensről beszélünk mely minden téren hatással van a gép teljesítményére. Legyen szó játékokról, munkáról vagy tartalomfogyasztásról, a processzorok erejét bizony sok minden meghatározza majd. Míg az alaplapok esetében nagyjából hasonló árkategóriákkal kalkulálhattunk, a processzorok terén már nem biztos, hogy ez lesz majd a helyzet. Vagy mégis?

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy rengeteg tényező befolyásolja egy-egy CPU erejét. A szálakat, a fizikai magokat és a gyorsítótárakat érdemes figyelni, ahogy az órajel is sokat elárulhat. Előfordulhat azonban, hogy adott órajelen egy újabb generációs processzor jóval fürgébb tud lenni, mint a 2 évvel azelőtt megjelent társa. Az IPC az Instructions Per Cycle rövidítése. Az angolul kevésbé tudó felhasználóknak hamar leesik, hogy ez bizony az egy órajelciklus alatt elvégzett műveletek számát jelenti. Ez bizony eltér (növekszik) az egyes generációk között, ezért nem érdemes figyelni csupán órajeleket. Sokkal inkább érdemes a teljes összképre tekinteni, nem csak egy-egy kiragadott specifikációra.

AMD processzor

Az előző bejegyzésben már kiválasztottuk a „megfelelő” alaplapot, mely B550 chipsetet kapott. Az AM4 foglalat jócskán behatárolja, hogy mely processzorok közül válogathatunk. Szerencsére AMD oldalon jelenleg az AM5 nem túl olcsó, így akkor is az AM4 egységek közül válogatnánk, ha nem lenne a kikötés. Az biztos, hogy hétköznapi felhasználásra nem érdemes 6 mag alá adnunk AMD oldalon, így a bejegyzés megszületésének pillanatában három opció merülhet fel a belépő kategóriában:

• AMD Ryzen 5 3600
• AMD Ryzen 5 4500
• AMD Ryzen 5 5500

Mindhárom processzor látszólag hasonló tulajdonságokkal operál, 6 mag, 12 szál, 4.2 GHz körüli boost órajel. A Ryzen 5 4500 hamar kieshet, hiszen a 8 MB-os L3 Cache sajnos hamar kifogy játékok alatt, érzékelhető FPS vesztést magával hozva. A Ryzen 5 5500 nyers ereje első körben jobbnak tűnhet, mint a másik kettőé, ám a 16 MB-os L3 Cache itt is limitálhat bizonyos játékoknál. Arany középút lehet 32 MB gyorsítótárral felvértezett Ryzen 5 3600, mely játékok alatt hasonlóan vagy akár jobban viselkedhet, mint a Ryzen 5 5500, ám emellett még PCIe Gen 4.0 támogatást is kapunk. Jól tudjuk, hogy gyengébb kártyáknál az még jól jöhet. Alkalmazásokban a Ryzen 5 5500 nyer minimálisan, ám ha mindent egy lapra helyezünk, akkor a 3600 győzedelmeskedik a budget buildekben. Az, hogy a másik kettő előtt jelent meg néhány évvel, nem jelent semmit.

Mivel érdemi árkülönbség nincs hazánkban a fenti három között, ezért az AMD Ryzen 5 3600-at hozhatjuk ki győztesnek. 30 ezer forint körüli árazásra érdemes készülni. Az alábbi specifikációkra érdemes készülni:

• 6 mag, 12 szál, 32 MB L3 Cache
• AM4 foglalat
• PCIe 4.0 támogatás
• DDR4 támogatás

Ha valamiért PCIe 4.0 támogatás nem lényeges, mert már van 16 PCIe sávot használó videokártyád, esetleg régebbi B350, B450 alaplappal rendelkezel (ahol nem is elérhető a PCIe 4.0), akkor a Ryzen 5500 is remek választás lehet pár ezer forintért többért, játékokban hasonló teljesítménnyel, alkalmazásokban kicsit jobb képességekkel. A következő ugrás AMD fronton a Ryzen 5 5600 lehet, mely minőségi előrelépést jelenthet bárki számára. 65 wattjával továbbra is bátran beszerelhetjük belépő alaplapba is, cserébe bőséges FPS növekedést kapunk. A 30 ezres árcédula helyett azonban már 50 ezer forint körüli árra érdemes készülni, mely nem biztos, hogy a belépő kategóriát erősíti.

Intel processzor

Az Intel processzornál szintén adott a foglalat és a chipset a H610 képében. Egy azonban biztos, itt néhány ezer forinttal többet kell kicsengetnünk. Ha az alaplap nem lenne adott akkor sem lenne nehezebb dolgunk, hiszen egy 10400 vagy 11400 sem olcsóbb. A 12. generáció előtti, négy magos i3-ak pedig nem túl combosak játszadozásra. Intel oldalon nincs túl sok lehetőségünk, a legolcsóbb, i3-as egységgel kell beérnünk, ám az újabb generációkból.

Intel i3-12100F 1080p játékteszt átlag

Nem szabad azonban csüggedni, hiszen a 12100 a korábbi (10., 11.) generációk 6 magos példányait is könnyedén legyűri játékok alatt, de még az i7 egységeket is meg tudja szorongatni. Produktivitás alatt sem jön ki a 4 mag hátránya, rengeteg 6 magos AMD és Intel processzort legyűr. Sőt, a fentebb kiválasztott AMD processzornál is erősebb. A Ryzen 5 3600-ban sincs grafikus gyorsító, így a „sima” 12100 helyett az „F” jelölésű változatot kell keresnünk, ha igazságosan akarunk dönteni. Egy bő ötezer forintos „Intel” felárat itt már leolvashatunk, 36000 forint környéki összeget kell kicsengetnünk az Intel processzorért.

Az Intel Core i3-12100F az alábbi specifikációkkal kecsegtet:

• 4 mag, 8 szál, 12 MB L3 Cache
• 60 W alap TDP, 89 W max TDP
• PCIe 5.0 támogatás
• DDR4 és DDR5 támogatás

A következő lépcsőfok ebben az esetben az integrált grafikus gyorsítóval felszerelt 12100 lenne, ám jóval logikusabb döntés lehet a 6 magos 12400F. Ez szintén minőségi ugrással jár majd, illetve a legolcsóbb alaplapok is könnyedén kezelik. Intel oldalon olcsó alaplappal nem érdemes feljebb mennünk, hiszen a gyengébb alkatrészek már limitálják a nagyobb fogyasztású processzorokat.

Jól látható, hogy míg az alaplapoknál szinte forintra azonos értékeket olvashattunk le, addig a processzoroknál már pár ezer forinttal drágábbra jöhet ki az Intel oldal. Ezért cserébe azonban egy kicsit jobb teljesítményt kaphatunk annak ellenére is, hogy csak négy maggal gazdálkodik a rendszer. Ha mindent egy lapra helyezünk, akkor ennek a fordulónak sincs egyértelmű győztese, hiszen néhol a 6 mag jöhet jól, néhol pedig a jóval erősebb egyszálas teljesítmény. Ezt teljesen az adott felhasználói szokásai határozzák meg, a fenti processzorok jó munkát végeznek, bármelyik oldalról is válasszunk. Eddig csak pár ezer forinttal több az Inteles oldal, remek kérdés, hogy a többi komponens kiválasztásánál ez még visszaüthet-e.

A „sorozat” előző részét erre találod:

A legjobb belépő szintű alaplapok – Ezek alá ne add, ha gépet építesz