2023.11.10. – Reméljük, nem mondunk újat azzal, hogy a mindennapos videojáték fizikai, szociális és viselkedési szempontból hatást gyakorol rád. Mivel nagyon szerteágazó módon befolyásolja a fizikai és szellemi egészségedet, arra sincs fekete-fehér válasz, hogy káros-e rád nézve, vagy sem. Sokan gondolják úgy, hogy a jelentős képernyőidő szörnyű dolgokat eredményez a testben és az elmében, így az, aki a szabadideje nagy részét így tölti, törvényszerűen beteg, depressziós, introvertált és egy napon a videojáték öli meg. Ez az előítélet így, ebben a formában persze baromság. Mert a videojátékoknak egyértelmű előnyei lehetnek, ha odafigyelsz magadra és ismersz határokat. Ebben a küzdelemben viszont valóban nem szabad elesni, mert a végén még igazolod a károgók véleményét. És

hidd el, semmit se akarsz kevésbé egy önelégült vigyorral közölt „én megmondtamnál”!

A mindennapi videojáték hátrányai valósak, és súlyosak is lehetnek. Írtunk már róluk és néhány fontosabb jelenséget a végén össze is foglalunk, de előbb álljon itt néhány fontos POZITÍV hatás, amit, ha érzékelsz magadon, azt épp’ a videojátékoknak köszönheted. Íme, így hat a játék a szervezetedre!

A videojáték segíthet megtalálni az egészséges test-lélek kapcsolatot és egyensúlyt

A The Independent néhány évvel ezelőtt foglalkozott egy ma is aktuális kutatás eredményeivel, ami feltárta: az ezredfordulós generációhoz tartozó gamerek 55 százaléka a videojáték segítségével kapcsolódik ki a mindennapi mókuskerékből, és birkózik meg a stresszel. A felmérés résztvevői azt is megerősítették, hogy a gaming fontos menekülőút a munkahelyi nyomás elől. Mindez persze jól hangzik, de azt már csak 27 százalékuk erősítette meg, hogy a videojáték pozitív hatást gyakorol a mentális egészségükre. Ez persze egyáltalán nem rossz arány, viszont messze nem elég ahhoz, hogy az „én megmondtamok” orra alá dörgöld. Azt a tankönyvi tényt viszont érdemes hozzátenni, hogy a tudományos kutatások rendre kimutatják, hogy a játék serkenti az agy motivációs és tanulási központjait. Magyarán éppen azokat a területeket, amelyeket a leginkább érinti a depresszió.

Forrás: Freepik

Nem véletlen, hogy egyes mentális egészséggel foglalkozó programoknak kifejezetten része a videojáték, hisz’ a szórakozás feloldja a pácienseket, akik ezáltal nyitottabbá és együttműködőbbé válnak a kezelésekre – írja vonatkozó, viselkedéstudományos cikkében a McMaster Egyetem. Mi ez, ha nem annak bizonyítéka, hogy a gaming, ha eltúlzott mennyiségben káros is lehet, azt a stigmát mindenképpen törölni kellene vele kapcsolatban, hogy törvényszerűen depressziót okoz.

Multiplayerben megy? Akkor munkahelyi csapatban is megy!

A videojáték a társadalom jobb, kedvesebb és hatékonyabb tagjává is teheti a gamereket. Bár az FPS-ekkel kapcsolatban is van olyan sztereotípia, hogy erőszakossá teszi a játékosokat (pl. dehumanizálják a szemükben a többi embert), már több tanulmány is cáfolta, hogy ez egyenesen következik olyan játékokból, mint például a Call of Duty. Sőt, vannak, akik egyenesen arra jutottak, hogy a kooperatív shooterek segítenek feldolgozni és elmunkálni az agressziót ráadásul komolyan erősítik a csapatszellemet a játékosokban.

Forrás: ActiVision Blizzard

Megint más kutatások azt tárták fel, hogy a videojáték nagyban fejleszti a multitasking készségeidet. A Developmental Review tanulmánya rávilágít: az akciójátékok és például a valós idejű stratégiai game-ek mindenképpen ilyen hatással vannak rád. Ennek oka pedig rém egyszerű. Mint írják, „a játékosoknak folyamatosan újra kell értékelniük az aktuális feladatkészletüket egy gyorsan változó környezet kontextusában, így a kognitív rugalmasságot, sőt a célok és részcélok gyors újraértékelésének képességét is megkívánják, amikor a körülmények változnak.” Ennyi.

A videojáték javíthatja a térlátásodat, valamint a szem és a kéz koordinációját

A Torontói Egyetem vizsgálata szerint a gaming kifejezetten hasznos a szenzomotoros készségek fejlődése szempontjából. Ezt olyan alanyokról állapították meg, akik évek óta napi szinten, sokat játszanak. Ezek az eredmények különösen érdekesek annak fényében, hogy sok felnőtt gaming helyett órákat tölt tévénézéssel, vagy internetböngészéssel. Az ő eredményeik azt sugallják, hogy előnyös lenne számukra valamilyen nagyobb összehangolt figyelmet, például kézi és vizuális munkát egyszerre megkövetelő tevékenység. Az ugyanis sokkal jobban karban tartja a mentális egészséget, mint a képernyő passzív bámulása.

Forrás: Freepik

És igen, a térlátás: a kutatók megállapították, hogy a videojátékok tényleg javítják ezt a készséget, hiszen navigációs tudatosságra nevelnek, sőt, a játékkörnyezetben tanult gyakorlatok és megoldások sikeresen átültethetők a való életbe. Magyarán: a gaming hatására feljavult térérzékelés segít elkerülni baleseteket, fokozza a természettudományos megértési vagy akár a térképolvasási készségeket és ami azt illeti: a dobozban rendelt bútorokat is könnyebben szereli össze egy gamer, mint egy nem gamer.

Tagadhatatlan negatív hatások, amikre feltétlenül ügyelned kell

Ígértük, hogy pár mondatban összeszedjük a végére, hogy a szervezetedre és mentális egészségedre gyakorolt pozitív hatások mellett (amelyeket ugye MÉRTÉKTARTÓ videojátékozással lehet elérni), milyen hátulütői lehetnek a napi rendszerességű gamingnek. Az életet megnehezítő hatásai persze főleg fizikai jellegűek. Ha úgy ülsz sokat a képernyő előtt, hogy mellette nem mozogsz és egészségtelenül is táplálkozol, akkor elhízás, valamint kéz-, szem-, hátfájdalmak léphetnek fel. Ez kb. törvényszerű, ha nem vigyázol.

Forrás: DCStudio – Freepik

Szintén felmérések támasztják alá, hogy a túl sok videojáték a gerinc nyaki és háti szakaszán egyaránt fájdalmakat okoz, de megviselheti a csukló, a könyök, a kézfej ízületeit, csontjait is. Ezt simán megérezheted, akár 1-2 napnyi intenzívebb játék után is, az ügyesebb kezed oldalán – főleg, ha már nem a tízes-húszas éveidet taposod. Ezeket a panaszokat a monoton, sokszor elvégzett, ugyanolyan mozdulatok okozzák.

A Medical News Today ezeken kívül kifejt egy eddig ritkábban tárgyalt jelenséget is, amit a Frontiers in Human Neuroscience egyik tanulmánya bizonyított:

a videojáték kémiai változásokat idéz elő az agyban,

és ezeknek csak egy részéről mondható el, hogy pozitívak (lsd. fent) lennének. A függőség viszont nagyon nem az. Bár sok tanulmány mutatja ki rengeteg gamer mindenféle negatív következmény nélkül játssza végig az életét, a Brigham Young Egyetem kutatása szerint kb. tíz százalékukról elmondható, hogy valamilyen módon függővé válik, és ez hátrányosan befolyásolja a szociális és viselkedési fejlődésüket.

Forrás: Freepik

Összegezve: a játékok szervezetre gyakorolt hatása vegyes és nem mindig kiszámítható módon befolyásolja a gamerek életét. Ha tehát napi rendszerességgel játszol, továbbra is figyelj a rendszeres szünetekre, a testtartásra és arra, hogy időnként nyújtásokat is végezz! Mindezeken felül: legyen egy egyezményes, a környezeted számára is megfelelő időkereted, amihez mindig tartod magad, nehogy a szociális kapcsolataid rovására menjen a dolog.

Vannak ugyanis elég durva példák arra, hogy mindez hova fajulhat:

Gamerek, akik túl messzire mentek – az 5 legrémületesebb történet