2023.11.07. – Ha már javában benne vagy a 2023-as Marvel’s Spider-Man 2-ben, el se tudnád képzelni mekkora gagyi volt a régi Spider-Man 2, persze annak is csak a PC portja. A Pókember videojátékos története tele van hullámvölgyekkel és -hegyekkel, amelyekről muszáj megemlékezni, hiszen az egyik legikonikusabb szuperhősről van szó. Ráadásul egy olyan Marvel karakterről, amelyiknek a sztorijából tényleg sikerült nagyon élvezetes game-eket (is) készíteni – ellentétben a kudarcba fulladt Marvel’s Avengers-szel. Íme a legemlékezetesebb Spider-Man videojátékok, szubjektíven és a teljesség igénye nélkül. Először néhány elrettentő példa, amitől mindenképp maradj távol, aztán a legjobbak, amelyekből semmiképp se szabad kimaradnod. Köszi a segítséget, BossLevelGamer!

EMLÉKEZETESEN ROSSZAK – KERÜLENDŐK:

Spider-Man 2 (2004) PC port

Bár a game közfelkiáltással remekül sikerült és tömegek imádták, muszáj megjegyezni: legfeljebb csak konzolos gamerek számára jelentett felhőtlen élményt. Bezzeg a PC-sek! Ők rendesen kiakadtak, mikor végre kézbe vehették a portot, és rájöttek, hogy a konzolon színes és élvezetes eszköztárral rendelkező játék karaktere a számítógépen mindössze 6, azaz HAT gombbal mozgatható, és ebből kapásból NÉGY az előre-hátra-jobbra-balra. Hiába tartogatott látványos 3D mozgásokat, az irányítást kivették a userek kezéből, akiknek az összes együgyűsített dolguk annyi volt, hogy irányokat kattintgattak és nyomkodták a maradék kettő akciógombot. Az idióta kezelhetőség mellett stabilitási és teljesítmény gondjai is voltak, szóval totális kudarc, amit szívesen felejtene el a kollektív emlékezet. De még egyszer: csak PC-n. PS2-n viszont imádta a nép.

Spider-Man: Web of Shadows (2008)

A PS2 és PSP rendszerekre készült Spider-Man: Web of Shadows a Treyarch utolsó szuperhősös játéka volt, mielőtt a stúdió átnyergelt a Call of Duty világába. Nem volt tökéletes, de legalább a merész és ambiciózus jelzők ráhúzhatók. Ez egy olyan Pókember-játék, amiben akár gonosztevővé is válhattál, ami akkor óriási újdonságnak számított. A baj csupán annyi, hogy mindezt a korához képest is kezdetleges grafikával, rossz kezelőfelülettel, hiányos animációkkal, elsietett lezárással tálalták. Csak azoknak ajánlott, akik mindezzel elnézőek tudnak lenni.

The Amazing Spider-Man: Web of Fire (1996)

Ez az oldalnézetes Sega játék kuriózum a listán, hiszen nem igazán lehetett hozzá „szerencséd”, hiszen 32x konzolra jelent meg, csak Észak-Amerikában. Aminek a híre alapján inkább örülni kell. Úgy tudni, kifejezetten dögunalmas game, hatalmas csalódás lett. Ronda égboltok, vacak dizájn, hallgathatatlan zene, és az egész bűzlik a spórolástól. Nem adtak bele mindent, valószínűleg minden mindegy alapon készült.

Spider-Man 3 (2007)

Forrásunk úgy jellemzi, hogy „rosszabb, mint a Transformers: Rise of the Dark Spark és befejezetlenebb, mint a Call of Duty Vanguard béta”. Szóval volt itt baj rendesen. Mint írja: „annyira, hogy arra nincsenek szavak”. De tényleg ilyen zavaros game lett volna? A PS3, Xbox 360 és PC platformokra kiadott játéknak az utóbbi portja főleg romokban hevert, minden elképzelhető szempontból. Grafikai hibáktól hemzsegő vágóképek, fejekből kidülledő szemek (ami kész röhej), csúszó szinkron, és úgy általában, amit csak akarsz. Lehet, nem is ide kellett volna sorolni, hanem az utolsó helyre – de ez a mezőnynek a nehezebbik fele, na.

EMLÉKEZETESEN JÓK – NEM SZABAD KIHAGYNI ŐKET:

Spider-Man and Venom: Maximum Carnage (1994)

Hát persze, hogy létezett jó Pókember játék a PS4 éra előtt is. Ezek közül álljon itt egy kuriózum, az oldalnézetes 16 bites beat ’em up, ami nem érte be annyival, hogy ad egy gyenge apropót a pixelbunyóra. Nem, inkább rendes sztorit tett le az asztalra, ami véres és kegyetlen is volt, ahogy azt egy Venommal operáló videojátéktól az ember elvárja. Az különösen nagy húzás fanservice szempontból, hogy utóbbi karakterrel szintén játszhattunk. A grafika nagyon közel állt a korabeli Pókember rajzfilmek színvonalához, ami nagyot dobott a népszerűségén. A csaták gyorsak és ütősek – talán csak egy dolog hozható fel ellenük: az, hogy túlságosan sablonosak az ellenfelek.

The Amazing Spider-Man (2012)

Érdemes kiemelni még egy platformot, amire szintén érkeztek Pókember játékok, de eddig nem kapott figyelmet a listán, és ez a mobil. Mert mégis hogyan lehet kihozni a Spider-Man világából a legjobbat egy (10+ éve még) 3-5 hüvelykes kijelzőn? A bravúr ennek a játéknak sem sikerült, mivel a sztori abszurd, a szinkron meg komolyan vehetetlen, de ezeket leszámítva nagyon tisztességes lett. Nyílt világú Pókember kaland, ami a vártnál sokkal színvonalasabb mechanikákkal működve kifejezetten élvezetes tudott lenni. A Gamelofté az érdem.

The Amazing Spider-Man 2 (2014)

Az előbbi folytatása, persze szintén mobilra. Azért érdemes kiemelni, mert méltó és nagyobb utódja a becsületes iparosmunkaként értékelhető első résznek. Remekül veszi le a filmek hangulatát, de NEM azok történetének szolgai mása, hanem hasonló eseményekből szőtt, alternatív sztori. Bár semmit sem tanult a filmes folytatások kudarcából (amikor azt hiszik az alkotók, hogy még egyszer meg kell csinálni ugyanazt, csak legyen még nagyobb), sokkal színvonalasabb szinkronnal jelent meg, mint az elődje, ami máris kicsit a fölé emeli.

Marvel’s Spider-Man (2018)

A közvélekedés szerint az egyik legjobb valaha. Óriási közönségkedvenc, az első a sorban, amitől úgy istenigazán lesett a PS4 konzolgenerációval játszók álla. Kétségtelen, hogy paradigmaváltó játék. A legtöbb gamert már a megjelenésekor elkápráztatta a viszonylag stabil játékmenet. Egyszerűen nagyszerű játszani vele, de a fejlesztő Insomniac Games a sztorival, illetve a megjelenésével tette igazi fényponttá a franchise történetében. Soha egy Pókember sem mozgott vagy hangzott még ilyen gyönyörűen, mint ebben. És ahelyett, hogy egy botegyszerű cselekményben legyőznénk egy konkrét gonosztevőt, inkább minden szereplőt a maga komplex valójában ábrázol és árnyal. A történet olyannyira kiterjedt, hogy abból több képregényes vagy rajfilmes minisorozat is kijönne.

Spider-Man: Shattered Dimensions (2010)

A PS3 után Xbox 360-ra, Wii-re és PC-re is megjelent game eddig meg nem ismételt bravúrt hajtott végre azzal, hogy nem egy, nem kettő, hanem NÉGY Pókembert vonultat fel. Persze mind egyedi személyiségjegyekkel, képességekkel és sajátos megjelenéssel bír. A klasszikus Amazing Spider-Man az a hős, akit ismerünk, az Ultimate egy a felnőtté válás gyötrelmeivel küzdő tinédzser, 2099 kissé bohó és meggondolatlan, Noir meg a nagy merengő. A szerteágazó sztori és a négy főhős ellenére nagyon szépen egyben tartott, élvezetes game, csodás képekkel és fantasztikus hanggal. Van ennél is jobb? Van.

Marvel’s Spider-Man: Miles Morales (2020)

Nem a legnagyobb, nem a legcsodálatosabb és nem is a legnehezebb Spider-Man játék, de mindezek között egyensúlyoz, nagyon magabiztosan és briliánsan. Minden megvan benne, ami kell: igazi, fontos témákat feszeget anélkül, hogy lefárasztana, és mindeközben végig sikerül gyönyörűnek, kreatívnak és hitelesnek maradnia. És az bizony nagy szó. Jót tett neki, hogy az 1-2 rész közé ékelődve sokkal rövidebb, ezért élvezetesen tömörebb játékidővel rendelkezik. Csodás darab, most már minden fontos platformon – semmiképp’ ne hagyd ki, ha még nem volt hozzá szerencséd!

Ez meg még egy kis adalék a franchise mellé, hogy jól mulass:

8 csodálatos titok és utalás a Spider-Man 2-ben, amiket te is könnyen meglelhetsz