2023.10.27. – „Ne menj olyan közel a tévéhez, mert elromlik a szemed” – mondták generációkon át a szülők a gyerekeiknek, még talán a ’90-es és 2000-es években is, pedig teljes sületlenség volt. A tévhit az 1960-as években megjelent otthoni készülékek miatt terjedt el és maradt velünk évtizedekig. Úgy tartották, hogy a katódsugárcsöves tévé ionizáló elektromágneses sugárzása meghaladta az egészségügyi határértéket, de senki sem bizonyította, hogy közvetlen negatív hatást gyakorolt volna a látásra. Szóval az aggodalom jó eséllyel mindig is hülyeség volt, és inkább szólt arról, hogy a szülőt zavarja, amikor a tévé előtt ugráló porontyától ő maga nem látja a kijelzőt. Dr. Végh Mihály, az SZTE Szemészeti Klinikájának docense a 24.hu-nak megerősítette: gyakorlatilag minden napjainkban megjelenő kijelző, monitor és tévé biztonságos az emberi látásra, függetlenül attól, hogy milyen távolságról vagy mennyi ideig bámuljuk.

Miért hozható mégis összefüggésbe a tévé és a monitor a szemkárosodással?

Ez sokkal összetettebb kérdés, mert valóban nem attól romlik a látásod, hogy sokat ülsz a monitor meg a tévé előtt. Hanem attól, hogy ÜLSZ. Mivel napjainkban már egy élő embertől sem lehet elvárni, hogy ne töltsön órákat valamilyen kijelző társaságában, meg kell hackelni az életmód negatív hatásait, amelyek között igen, ott van a látás romlása. És nem lehet azt állítani, hogy a szemed erre nem figyelmeztet. Itt szedtük össze, hogy milyen tünetei vannak az eltúlzott monitor- és tévénézésnek. Bár ezek nem többek kényelmetlenségnél, amelyeken egyszerű praktikákkal túl lehet esni, intő jelek is egyben. Azt sugallják, hogy valamit nem megfelelően csinálsz. Okozhatja őket rossz ergonomikus beállítás, dehidratáltság, valamint pislogás- és mozgáshiány.

Mindezek folyománya pedig az ún. „számítógépes látás szindróma” és a „száraz szem szindróma”.

A kevesebb pislogás ténye (kijelzőt nézve kb. nyolcszor pislogsz percenként, a normális 10-15 helyett), a potenciálisan fellépő homályos látás, szemfáradtság és fejfájás nem, valóban nem a képernyőnek köszönhető. Legfeljebb annyiban, hogy elvonja a figyelmet és időt más tevékenységektől, amelyek segítik a szemeid pihenését, egészségét.

Fiatal szülőknek fontos lehet: attól, hogy a gyereked közelről nézi a tévét vagy a monitort, nem lesz rossz a látása. De lehet, hogy pont AZÉRT nézi közelről, mert rossz a látása. Ha azt tapasztalod, hogy kényszeresen közel húzódik a készülékhez (és ez nem csak a gyerekekre, hanem felnőttekre is igaz), akkor rövidlátásra figyelmeztető jelet észleltél, és érdemes bejelentkezni egy szemvizsgálatra – javasolja a Pharma Online.

Forrás: Freepik

A portál arra is emlékeztet, hogy egy friss ausztrál kutatás szerint a kicsik látása mégis veszélyben lehet. A tudósok azt állítják: a hatéves gyermekek retinális artériáinál szűkület mutatható ki, ha túl sokat tévéznek, és ez hosszú távon fokozza a kardiovaszkuláris betegségek rizikóját. De felnőttként se lehetsz feltétlenül nyugodt: egy sejtvonalas kísérleti kutatás eredménye kimutatta, hogy a számos eszközben alkalmazott LED-ek alacsony hullámhosszúságú kékfénye retinakárosító hatással bír. A kutatást vezető Sanchez Ramos ugyanakkor hozzátette: a tartós károsodás A-vitaminban gazdag étrenddel (répa, spenót, édesburgonya, kelkáposzta, paprika stb.) elkerülhető.

Közvetve rontja a látást a tévé és a monitor

Összességében azt állapítják meg a szakértők, hogy a videojáték és a tévézés leginkább azért „hibáztatható” a látásromlással összefüggésben, mert elvonja az időt és a figyelmet a szabadtéri tevékenységektől, amelyek viszont igazoltan csökkentik a szemkárosodás kockázatát.

A BenQ ezenkívül (az Eye-Care technológiáját hirdetve némileg haza beszélve) azzal érvel a szemkímélő megoldások, például kékfényszűrős gamer monitorok mellett, hogy „az emberi szem nem fejlődött együtt a 144 Hz-es játékmonitorokkal és a 4K-val meg HDR-rel”. A kékfény csak az elmúlt évszázadban, és különösen az utóbbi négy évtizedben vált állandó szereplőjévé az emberi létezésnek, ami evolúciós oldalról nézve egy szemvillanás SE. Normál esetben nem látjuk a fényspektrumban megjelenő kékfényt, ami viszont az emberi látás számára túl rövid hullámhosszú. Mivel a szemünket nem a kékfény kezelésére tervezte az anyatermészet (nem azért van, hogy fényt nézzünk vele, hanem hogy lássunk a fényben), a hosszabb ideig tartó expozíció irritálja a szem szöveteit és struktúráit. Ez számos, még mindig kutatott módon befolyásolja az agyunkat, de amíg egyik hatás sem túl drámai, sokaknál azért kellemetlenséget okozhat.

Jelenleg nincs mód a kékfény-kibocsátás teljes kiküszöbölésére, de szűrőtechnológiák jó ideje léteznek. Egyes monitorgyártók például olyan képernyőrétegeket alkalmazhatnak, amelyek a rövid hullámhosszú kékfényt eloszlatják vagy blokkolják, anélkül, hogy romlana a képminőség.

Forrás: artursafronovvvv – Freepik

A kényelmetlenségek elkerülésére meg van egy rakás hasznos tipp és praktika. A legtöbbet – unalomig – ismételt módszer ugye a 20-20-20 szabály. Még fontosabb lehet ugyanakkor, hogy jól megvilágított íróasztalnál dolgozz/játssz, és ha teheted, használj kékfényszűrős szemüveget. Ebből nem javasoljuk, hogy random rendeld meg az első szembejövőt és legolcsóbbat, mert lehet, hogy semmit sem ér és akkor csak pénzkidobás a vége. A legjobb az, ha bemész az első optikába, és megkérdezed, milyen lencse felel meg a szokásaidnak. Nyugodtan mondd meg azt is, ha nem szánsz rá sok pénzt – keresni fognak egy zsebednek megfelelő, hasznos alternatívát! És tuti, hogy ajánlanak műkönnyet, amit szintén érdemes elfogadni. De a végső tanulság, öregem, az, hogy a szemed egészsége érdekében IS: ki a szabadba – minél többször, minél tovább, és az se baj, ha közben elrágcsálsz egy nyers répát! 😉

Ja, és a szemüvegre is van néhány épületes javaslatunk:

Ezért vegyél gaming szemüveget: 3 ok a látásod védelméért és a jobb élményért