Mostantól senki sem szólhat be, hogy kattanj le a kedvenc gameidről, mondván: „károsak”, ugyanis minden jel szerint

ennek éppen az ellenkezője igaz!

Mondjuk ha szülő vagy, nincsenek jó híreink, mert mostantól azzal az érvvel, hogy butítanak, hiába tiltod a videojátékokat. Mielőtt diadalittas ábrázattal ennek ellenére is cserélnéd otthon a WiFi-jelszót, olvasd el az alábbiakat!

Forrás: NBC News

A videojátékok intelligencia-fejlesztő hatásáról nem a szomszédban élő kocka hamisított tanulmányt, hanem Európa egyik legrangosabb orvosi egyetemén, a Karolinska Intézetben írták meg. A svéd tudósok amerikai gyerekek kognitív készségeit vizsgálták és a hosszas megfigyelésekből azt szűrték le, hogy jobban fejlődött az intelligenciája azoknak a fiataloknak, akik átlagon felüli időt töltöttek videojátékozással, mint azoknak, akiket az arany középúton tartottak a szüleik.

De mi a helyzet a tévénézéssel és a közösségi médiával?

Nos, e fronton sem fogunk feldobni, ha szülő vagy: bár a filmezés és a tiktokozás mérhetetlenül idegesítő lehet, teljesen ártalmatlannak bizonyultak a gyerekek értelmi képességeit illetően, IGAZ, pozitív hatást sem váltottak ki – ellentétben a videojátékokkal. A Science Daily-n elemzett, korunkban nagyon is hiánypótló tanulmányhoz több mint 9.000 oktatásban résztvevő amerikai gyereket vizsgáltak, két éven át. Azzal kezdték, hogy

9-10 éves korukban elvégeztek rajtuk egy sor pszichológiai tesztet,

az általános kognitív képességeik (vagyis lényegében az intelligencia) felmérésére. Őket és a szüleiket is alaposan kifaggatták arról, hogy mennyi időt töltenek tévézéssel, vagy videók nézegetésével, illetve videojátékokkal és közösségi médiával.

Az eredeti mintából 5.000 fiút és lányt választottak ki utánkövetésre – rajtuk két évvel később újra végrehajtották a pszichológiai teszteket, hogy összevessék miképpen változtak a dolgok az eltelt időben.

NÉZZÜK az eredményeket!

Előljáróban fontos leszögezni: a záró felmérések és az első vizsgálatok összevetésekor nem csak a nyers adatokat vették figyelembe, hanem azokat a genetikai tényezőket is, amelyek hatással lehetnek az intelligencia fejlődésére – például a szülők iskolázottsága és anyagi helyzete révén.

Kiderült, hogy a 9-12 éves gyerekek átlagosan napi 2,5 órát tévéznek, fél órát töltenek közösségi médiafelületeken és egy órát videojátékokkal. A kulcskérdés az utóbbi időtartam volt: mindenki izgatottan várta, hogy papírforma szerint a gamerebb fiatalok majd biztosan butábbak lesznek a többieknél. Nem is csalódhattak volna nagyobbat!

A stockholm-i tudósok mérései alapján

2,5 ponttal magasabb intelligenciahányadossal rendelkeztek azok a gyerekek, akik az átlagosnál több órát töltenek videojátékozással!

Torkel Klingberg, a Karolinska Intézet Idegtudományi Tanszékének kognitív idegtudományokkal foglalkozó professzora azért óvatosságra intett az eredmények kapcsán. Mint mondta, az IQ-szint tényleg mérhetően magasabb a sokat játszó kamaszok körében, de ettől még a gamek negatív hatást gyakorolhatnak a fizikai aktivitásra, az alvásra, vagy éppen az iskolai teljesítményre, hiszen ezeket a szempontokat ebben a kutatásban nem vizsgálták.

Forrás: Earth.com

A tanulmány célja lecsupaszítva annyi, hogy egyszer és mindenkorra kiderüljön: önmagában a képernyőidő butítja, vagy sem a gyerekeket. Az eredmény pedig magáért beszél: a kognitív képességeket nem hogy rombolták a videójátékok, JAVÍTOTTÁK is, míg

a tévé és a közösségi média kapcsán nem mutatható ki sem pozitív, sem negatív hatás.

A professzor hozzátette: a végkövetkeztetés tudományos szempontból nem túl meglepő, hiszen a videojátékok kapcsán például korábbi hasonló vizsgálatok eredményét erősíti meg. Ilyen például az a megállapítás is, hogy az intelligencia nem egy konstans, adott dolog, hanem igenis hatással vannak rá az életkörülmények, illetve az otthoni hatások.

A gamek az olvasási készséget is fejlesztik

Nem csak az intelligenciát vizsgálták, hanem azt is, hogy az olvasási és írási készségek hogyan változnak egy specifikus műfaj, az akciójátékok hatására. Ezt a kutatást már Svájcban, a Genfi Egyetemen végezték, a laikusok számára szintén meglepő eredménnyel. A tudósok azt találták, hogy a fiatalok olvasási készsége mérhetően és TARTÓSAN javult, csupán 12 óra videojátékozás után!

„Az olvasás számos olyan alapvető mechanizmust igényel, amire nem feltétlenül gondolnánk; tudjuk például hogyan mozgassuk a szemünket az oldalon, vagy hogyan használjuk a munkamemóriánkat a szavak összekapcsolására egy koherens mondatban”

– magyarázta a kutatásban résztvevő Daphné Bavelier pszichológiaprofesszor.

Forrás: Scitech Daily

Ezeket a megállapításokat szem előtt tartva terveztek egy videojátékot, ami ötvözi az akció- és minijátékokat azzal a céllal, hogy megmozgassa a különböző végrehajtó funkciókat így a munkamemóriát, a gátlásokat és a kognitív rugalmasságot, hiszen ezek mind kellenek az olvasáshoz.

„A játék univerzuma egy alternatív világ, amiben a gyerekeknek Rakujával, egy repülő lénnyel kell különböző küldetéseket végrehajtaniuk, hogy bolygókat mentsenek meg és tovább léphessenek a játékban”

– mutatott rá Angela Pasqualotto, a tanulmány fő szerzője. Hozzátette: a játék persze erőszakmentes, de nem tét nélküli: Rakuját meteorzáporban kellett navigálni, vagy egyenesen megcélozni és lelőni vele a lángoló köveket, hogy a hatásuk gyengüljön. A game persze jutalmaz is a jó teljesítményért: a továbbhaladással hasznos erőforrásokat lehet gyűjteni – ahhoz hasonló módon, mint a piacon lévő akciójátékokban.

Forrás: Gametiptip

A kutatást 150 olasz általános iskolás körében végezték el. A 8-12 éves alanyokat két csoportra osztották: az egyik a tudósok által fejlesztett videojátékkal, míg a másik a Scratch nevű olvasási készségfejlesztővel játszott. Ez utóbbit kifejezetten arra használják az oktatásban, hogy a kicsiknek megtanítsák a betűk hanggá dekódolását.

A megfigyelés hat héten át tartott úgy, hogy a csoportok az iskolában heti két-két órát töltöttek el a nekik kiadott játékkal, majd a gyerekeket rögtön ezután, illetve 6-12-18 hónappal később olvasási teszteknek vetették alá. Alig hittek a szemüknek, amikor meglátták az eredményeket.

A Rakujával játszó gyerekek

olvasási sebessége és pontossága HÉTSZER akkora mértékben javult,

mint azoké, akik a Scratch-csel bíbelődtek, holott a videojátékhoz még olvasási alapismeretek sem kellettek!

Van még néhány jó ötletünk, hogy mivel okosodjon a gyerek – KOPP:

Idegesít a semmittevő gyerek? Itt van 13 király oktatójáték a nyárra!