2023.10.16. – 2023. október 13-án végbement a játéktörténelem legnagyobb akvizíciója: a Microsoft szűröstül-bőröstül bekebelezte az Activision Blizzard King hármast. A Microsoft már eddig is messze kiemelkedett az összes konzolgyártó közül a belsős stúdióinak számával, a nagybevásárlást követően azonban olyan nagyra duzzadt, hogy azt belátható időn belül sem a Nintendo, sem pedig a Sony nem fogja beérni.

Persze jól tudjuk, hogy a mennyiség közel sem egyenlő a minőséggel, ugyanakkor a Microsoft az Activisionön és a Blizzardon keresztül olyan nagynevű címekhez férhet hozzá, melyekkel értő kezek alatt a legminimálisabbra csökkentheti a konkurenciákhoz képest egyértelműen észlelhető nívóbeli hiányosságait. Ezek a kezek pedig szintén adottak lesznek a számára, hiszen nem csak játékokat, hanem egyúttal tapasztalt stúdiókat is felvásároltak.

A 20 hónapon át tartó jogi hercehurca alatt azonban a legtöbben csak a legnagyobb gigászokra fókuszáltak, mint amilyen a Call of Duty vagy a Diablo, de az Activision Blizzard tarsolyában – már a korábban általuk akvirált játékipari szereplők révén – más gigajátékok is lapulnak. Ebben a cikkben ezeket gyűjtöttem egy szép nagy csokorba – némi magyarázóval ellátva őket, melyek segíthetnek teljesebb képet adni az üzlet valódi nagyságáról, illetve a Microsoft, úgy az Xbox előtt adódó lehetőségekről.

FELVÁSÁROLT STÚDIÓK:

• Blizzard Entertainment (+ Austin, Albany, Cork, Boston, Shanghai, Seoul, Taipei, Sydney)
• Infinity Ward (+IW Mexico, IW Austin, IW Poland)
• Sledgehammer Games (+SG Toronto, SG Melbourne, SG Guildford)
• Treyarch
• Beenox (+Beenox Montreal)
• High Moon Studios
• Demonware (+Demonware Shanghai, Demonware Canada, Demonware Vancouver)
• Digital Legends Entertainment
• Raven Software
• Solid Slate Studios
• Toys For Bob
• Treyarch
• King
• Digital Legends Entertainment

ACTIVISION BLIZZARD JÁTÉKOK

• Blur – egy nem kifejezetten rossz, de sikertelen versenyjáték, amit valószínűleg a Microsoft sem fog erőltetni a Forza mellett.
• Call of Duty – az Activision legjövedelmezőbb játéksorozata, plusz a különösen népszerű battle royale mellékvágány, a Warzone.
• Crash Bandicoot – a Vivendi Universal 2008-as felvásárlásával került az Activisionhöz az eredetileg PS-en indult platformer, aminek mindenféle spin offja is van, mint például a Crash Team Racing Nitro-Fueled (Mario Kart-klón), a Crash Bandicoot: On the Run! (endless runner), vagy a Crash Team Rumble (Smash Bros.-klón)
• Diablo – a Blizzard egyik legkultikusabb játéksorozata, aminek hosszú várakozás után épp 2023-ban jelent meg a legújabb része + a mobilos Diablo Immortal
• DJ Hero – a zenei ritmusjátékok, illetve a Hero-sorozat elektronikai zenekedvelőkre szabott felvonása.
• Gabriel Knight – legendás Sierra kalandjáték-sorozat, amely 1999 óta nem kapott új epizódot. Ugyancsak a VU-val együtt szerezte meg az Activision
• Geometry Wars – eredetileg a Project Gotham Racing egyik minijátéka volt, később azonban önálló etapot kapott a shoot’em up. Érdekesség, hogy az első kiadója a Microsoft volt, később a VU üzlet részeként került az Activisionhöz
• Guitar Hero – a legendás zenei játékot valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, ami a RedOctane felvásárlásával vált Activision címmé. Remélhetőleg a Microsoft újra elhozza a műfaj reneszánszát.
• Gun – tulajdonképpen egy proto-Red Dead Redemption, szabadon bejárható nyílt western korszakban.
• Hearthstone – a Blizzard máig népszerű WarCraft világán alapuló kártyajátéka
• Heroes of the Storm – a Blizzard League of Legendsre adott válasza. Közel sem olyan népszerű, mint a nagy rivális, de PC-n máig sokan játsszák
• Heavy Gear – egy asztali szerepjátékkal indult mechás sci-fi, ami 1997-ben és 1999-ben két játékot is megélt. Azóta sajnos csak egy animációs sorozat készült belőle, de az Armored Core sikerét látván van esély a feltámadásra.
• Heretic – a Raven egyik mágikus Doom-klónja (pontosan mint a Hexen-széria, kb. ugyanaz), ami 1997-ben került a fejlesztőkkel együtt az Activision birtokába. 1998-ban jelent meg az utolsó része.
• Interstate ’76 – egy nagyon magasan tartott autós akciójáték, ami eredetileg 1997-ben jelent meg. Két folytatása is volt: Interstate ’82, illetve a Vigilante 8, mindegyik a járműves harcról szólt
• King’s Quest – a Sierra legendás fantasy kalandjátéka, ami 1998-ban hosszú időre véget ért. Miután az Activision megvette a Vivendit, 2015-ben rebootolták a szériát, de kifejezetten gyatra eladásokat produkált
• Laura Bow Mystery – a Sierra, úgy pedig Roberta Williams egyik remek kalandjáték-sorozata, ami 1989-től, 1993-ig futott. aligha valószínű, hogy valaha is feltámasztják.
• The Lost Vikings – a Blizzard egyik első játékainak egyike, amiben három kicsi vikinggel kellett kalandoznunk. A karakterek a stúdió több játékában is feltűntek, de a történetük sosem kapott folytatást. Ez valószínűleg így is marad.
• Overwatch – a Blizzard hero shootere, aminek második felvonása 2022-ben indult. Ezt valószínűleg sokáig támogatni fogják még, sőt, elképzelhető, hogy sok Game Pass/Xbox bónusz tartalom is születni fog.
• Phantasmagoria – a Sierra és Vivendi point & click horrorjátéka, ami a 90-es években igen nagy felháborodást keltett. Érdekes volna a visszatérése, de ez szinte biztosan nem fog megtörténni.
• Pitfall – David Crane 1982-es platformere, amit 2004-ben megpróbáltak újra köztudatba emelni egy új résszel, de a lesújtó kritikák hamar elásták.
• Police Quest – ugyancsak egy Sierra-Vivendi-féle 80-as évekbeli kalandjáték, ami a rendőri munkáról szólt.
• Prototype – 2009-ben indult nyílt világú szuperhősös játék, ami 2012-ben a második felvonással leköszönt. Bár voltak benne izgalmas részek, és összességében szórakoztató volt, de hamar eltűnt a süllyesztőben. Ha a Microsoft riválist szeretne a PS Spider-Man ellenében indítani, akkor ennél jobb alapanyagot keresve sem találna.
• Quest for Glory – a Sierra-Vivendi öt rész után 1998-ban véget ért akció-kalandjáték-sorozata
• Singularity – a Raven 2010-ben megjelent FPS akciójátéka, ami bár egyáltalán nem volt rossz, sőt, de a különösen rossz eladások miatt sosem folytatták. Jó esély van a rehabilitására.
• Ski Resort Tycoon – mindössze két etapot megélt, 2000 és 2001 között futott menedzserjáték, rossz eladásokkal, és nem túl kiemelkedő kritikákkal.
• Skylanders – az Activision Blizzard karakterei köré felépített figura-gyűjtögetős akció-kalandjáték, mint amilyen a Nintendo Amiibo. A játszható karaktereket valódi figurák formájában kellett megvenni, majd egy dokkoló segítségével ültethettük őket a játékba.
• Soldier of Fortune – a Raven legendás FPS-e, ami korában ultra-élethű csonkolással és sebzésmodellel sokkolta a játékosokat. 2002-ben korát megelőző grafikával kápráztató SoF 2-vel látszólag véget ért a sorozat, mígnem 2007-ben feltámasztották, de olyan rossz kritikákat kapott, hogy azóta sem nyúltak hozzá. Talán majd most.
• Space Quest – egy kifejezetten hosszú életű, még a 80-as években indult kalandjáték-sorozat,
• Spryo – az aranyos lila sárkányt talán senkinek sem kell bemutatni, aki először 1998-ban bukkant fel még az első PlayStation-konzolon. Azóta csak a 2010-es évek elején ment szünetre, hogy aztán megújult formában térjen vissza 2018-ban. Az Activision őt is a Vivendivel együtt kaparintotta meg, a Microsoft pedig szinte biztosan ki fogja használni az adódó lehetőséget.
• StarCraft – a Blizzard másik nagy RTS-sorozata a WarCraft mellett. A recept tulajdonképpen teljesen ugyanaz, csak a fantasy-t sci-fivel fűszerezték meg. A második rész 2010-ben jelent meg, de a Blizzard félelmetesen sokáig frissen tartotta – mind az egyjátékos, mind pedig a többjátékos részét.
• SWAT – korában a Rainbow Six méltó ellenfelének tartották az eredetileg Police Quest részenénk megszületett, majd önálló életre kelt taktikai FPS-t. Az Activision 2008-ban szerezte meg, de érdemben semmit sem tudott vele kezdeni.
• Tony Hawk’s Pro Skater – mivel a legendás deszkás játék jogai fölött az Activision bábáskodik, ez is a Microsoft-Xbox kosarában kötött ki. Nemrég egy remake-et is megélt az kultikus első két epizód, és valószínűleg még lesz szerencsénk további részekhez – lehet, hogy a konzolok közül már csak Xboxon.
• WarCraft – a Blizzard és a világ egyik legjobb RTS-sorozata, ámbár már 20 éve nem kapott „valódi” folytatást. Bár a történetét tovább szőtték a WoW-ban, de a StarCrafttal ellentétben a műfajában méltatlanul magára hagyták. Talán a Microsoftnál meghallgattatásra találnak a rajongók imái.
• World of Warcraft – a WarCraft 3: The Frozen Throne történetének kvázi folytatása, a legrégebb óta aktívan futó és máig új tartalmakkal frissülő mmorpgje.
• Zork – ennek a fantasy-nak a jogai még 1986-ban, az Infocom felvásárlásával kerültek az Activisionhöz, ami bár még feljogosíthatná őket a folytatásokra, erre 41 éve nem került sor.  Ez vélhetőleg a továbbiakban is így marad.

KING MOBILJÁTÉKOK

• Bubble Saga
• Bubble Witch Saga
• Hoop de Loop Saga
• Candy Crush Saga
• Pyramid Solitaire Saga
• Pet Rescue Saga
• Papa Pear Saga
• Farm Heroes Saga
• Pepper Panic Saga
• Bubble Witch 2 Saga
• Diamond Digger Saga
• Candy Crush Soda Saga
• AlphaBetty Saga
• Scrubby Dubby Saga
• Paradise Bay
• Blossom Blast Saga
• Candy Crush Jelly Saga
• Farm Heroes Super Saga
• Shuffle Cats
• Bubble Witch 3 Saga
• Legend of Solgard
• Diamond Diaries Saga
• Candy Crush Friends Saga
• Pet Rescue Puzzle Saga
• Knighthood – Epic RPG Knights
• Rebel Riders

Érdekesség, hogy több helyütt látni véltem feltüntetve a True Crime-sorozatot is, de el kell szomorítsak mindenkit: a Microsoftnak ezen a címen aligha lesz saját GTA-ja, ugyanis az Activision a True Crime: Hong Kong lelövésével – pontosabban eladásával (ebből lett a nagyszerű Sleeping Dogs a Square Enixnél) magára hagyta a 2002-ben indult szériát. 2014-ben aztán teljesen lemondtak a jogairól is, ami így nem kerülhetett a Microsoft bűvkörébe.

Valami hasonló áll a Sekiro: Shadow Die Twice-ra is, amit bár nyugaton az Activision adott ki, de a játék jogaival valójában nem ő, hanem a From Software rendelkezik. Ez egy nagyon ritka példák egyike, amikor a fejlesztő és a kiadó speciális megállapodást köt: a From a Japán kiadásért és a fejlesztésért felelt, és a jogokat is megtartották maguknak, míg az Activision a nyugati marketinget és a kiadást-terjesztést intézte.

A fenti címekből viszont már jól körvonalazódhat, hogy a Microsoft mely játékokra fogja helyezni a hangsúlyt, illetve potenciálisan mely klasszikusok feltámasztása lehet közvetlen érdeke, amelyekkel vonzóbbá teheti az Xboxot. Mivel azonban az Activision Blizzard + King eddig is maximális fordulatszámon ontotta magából a játékokat, valószínűleg néhány meglévő Microsoft-családba tartozó stúdió tehermentesítheti a frissen érkező csapatokat, esetleg a régi sorozatokat más csapatokra bízhatják.

Akárhogyan is, addig, amíg sikerül mindent is kiaknáznia a Microsoftnak, irdatlan mennyiségű víz fog lefolyni a Dunán. Egy játék fejlesztése egyre több időt vesz igénybe, az Activisionnél pedig minden bizonnyal már több évre előre be vannak készítve, vagy már el is vannak kezdve bizonyos projektek, melyek a leleplezéshez csak a megfelelő alkalomra várnak. Így hiába lennének érdekes vagy izgalmas tervei a redmondi szakiknak, azok megvalósulására lehet, hogy nem ebben a konzolgenerációban kerül majd sor.

Mindenesetre igen izgalmas időszaknak nézünk elébe, ami a játékosok számára kifejezetten kedvező versengést hozhat. A Sony ugyanis belekényelmesedett a piacvezető helyzetébe (2023-ban több kiegészítőt adtak ki a PS5-höz, mint saját gyártású játékot), de ha a feleknek hajtania kell a játékosok kegyeiért, annak általában kult-klasszikus kiválóságok az eredményei. Ujj keresztbe!

Ezt is érdemes elolvasnod:

6 legendás játék, aminek a remake-jéért a lelkünket is eladnánk | 2.