2023.10.14. – Brutális mennyiségben keletkezik e-hulladék a háztartásokban, és ezek egy jelentős része a kommunális szemétben végzi. Nem véletlen, hogy így van: nálunk és a világ jelentős részén sincs rendes stratégia az ún. „Fast Tech” termékek visszagyűjtésére. Ezek olyan elektronikai eszközök, amelyek jellemzően kisméretűek, gyorsabban elhasználódnak vagy elavulnak, de fenntartható módon nem igazán lehet megszabadulni tőlük.

Pedig viszonylag egyszerű a recept – bár a megvalósítása már nem annyira.

Ha az emberek érzékelik, hogy a zsebükre megy a móka, például azzal, hogy betétdíjassá válik valami, rögtön megtanulnak szelektíven gyűjtögetni. Ahhoz hasonlóan, ahogy a világ értelmesebb részén már hosszú évek óta, Magyarországon pedig 2024. január 1-jétől érvényesítenek betétdíjat a műanyag palackokra, az elektronikai alkatrészekre is érdemes lenne bizonyos visszatérítést adni, ha valaki fenntarthatóan szabadul meg tőlük. Oké, erre szakosodott hulladékudvarok elvileg vannak, de azok inkább a nagyobb háztartási és otthoni gépeket veszik át, a tévétől a mosógépig. A rövidebb életű Fast Tech termékeknél viszont, amilyenek például a hevítős és elektromos cigaretták, a telefonok, a kábelek, a pendrive-ok stb., csak elvétve van csereprogram, és az is inkább egy-egy márka ideiglenes akciója, nem tudatos és folyamatos hulladékcsökkentés. Ezért növekednek az e-hulladék telepek a harmadik világban, ahol az eldobott eszközökből gyakran égetéssel nyerik ki a nemesfémeket.

Forrás: Kai Löffelbein – Ctrl-X.: A topography of e-waste c. könyve

A BBC a Material Focus által az Egyesült Királyságban végzett kutatása alapján azt írja, az átlagemberek a sokszor cserélt kütyükből több tucatot tárolnak eldugott fiókokban, vagy dobnak a kommunális szemétbe. Rendben, brit adat, de ugye Te sem feltételezed, hogy a magyar számok arányaiban jobbak lennének?

Ennyi e-hulladék landol a kukában

A kétezer résztvevővel végzett felmérés arra jutott, hogy 2022-ben a britek 471 millió darab Fast Tech terméket dobtak ki. Ebből 260 millió volt e-cigi, 30 millió kiégett LED vagy szolár és dekorációs lámpatest, 26 millió kábel, 10 millió pendrive, hétmillió vezeték nélküli fülhallgató, ötmillió asztali ventilátor. Ezek a kütyük átlagosan 1800 forintba kerültek, szóval annyira olcsók, hogy az emberek simán eldobható terméknek tartják őket. Pedig tartalmaznak egy csomó környezetkárosító anyagot meg értékes összetevőket is, amiket remekül lehetne újrahasznosítani.

Világszerte is hasonló a kép. A The Global E-Waste Statistics Partnership kutatása szerint a fogyasztók 2019-ben már 53,6 millió tonnányi elektromos hulladékot halmoztak fel. A vizsgált 39 ország közül a norvégok teljesítettek a legrosszabbul: ott a háztartások évente kb. 57 kilogramm kütyütől és tartozéktól szabadulnak meg. A második helyre az Egyesült Királyság került (55 kg), a harmadik pedig Írország lett 52,4 kilogrammal. Hazánk ugyanebben a kutatásban a 25. helyen végzett: nálunk egy év alatt 138.224 tonna e-hulladék került a kukába, ami háztartásonként kb. 32,6 kilogrammot jelent. Nem sok? De igen: olyan, mintha minden évben kidobnátok 15-20 laptopot.

Legyél Te is tudatosabb, mert a felesleges e-hulladék otthon idegesítő, a környezetben meg káros! A Nemzeti Kibervédelmi Intézet viszont itt segít, hogy mihez kezdhetsz vele Magyarországon.

Aztán lehet elkezdeni nyomást gyakorolni a gyártókra is végre:

Te is ismered – 5 éve ez a cég termeli a legtöbb műanyaghulladékot