2022. 11. 15. – Mint újságíró és ex-fejlesztőpalánta általában a játékok legális forrásból való beszerzését szoktam javasolni, és lehetőleg olyan oldalakról, melyek eladásaiból az alkotóknak is származik némi bevétele. Szerencsére elég könnyű dolgom van ilyen téren, hiszen a digitális boltok szinte tucatjai sorakoznak, melyek sokszor tényleg olyan olcsón kínálják a portékákat, hogy tulajdonképpen okafogyott a torrentezés.

De ott vannak még a játékszolgáltatások is, melyek elképesztően hatalmas kínálathoz engednek hozzáférni tényleg nyomott áron, legyen szó az új PS Plus, a Game Pass, vagy sok más mellett a Ubisoft+. Egyetlen hónapban egy teljes árú játék árának töredékéért játszhatunk több ezer címmel, és még akkor is simán a pénzünknél maradunk, ha minden ilyen játékszolgáltatásra előfizetünk.

Ugyanakkor nem tudom mindenkinek tiszta szívvel ajánlani a digitális létet. Bár az így bonyolított játékvásárlásnak kétségtelenül megvannak az előnyei, többször sajnos súlyos árat kell értük fizetni, amit éppenséggel nem forintban mérnek. A játékos ugyanis a digitális vásárlással csak a játékok kvázi hozzáférési jogát kapja, az adott címet viszont nem birtokolja teljesen.

Ez pedig azt jelenti, hogy ha bármilyen okból kifolyólag egy játék digitális terjesztését beszüntetik, akkor azt abban a formában újabb játékosok nem fogják tudni soha megvenni, sőt, több esetben még az is könnyen előfordulhat, hogy a tulajdonosnak hitt „bérlőtől” is elveszik. Persze kompenzáció fejében, de a lényegen nem változtat.

Sőt, sokszor nincs mindig lehetőség arra sem, hogy a digitálisan létező könyvtárunk teljes tartalmát tovább örökítsük a következő konzolgenerációra. Ezzel a problémával először a Microsoft kezdett el foglalkozni az Xbox360 – Xbox One kapcsán, majd a Sony is átvette a PS4-ről PS5-re való váltáskor. Ez nyilván egy üdvözölendő lépés, ugyanakkor nem indulhatunk ki abból, hogy örökké fog tartani.

A legbiztosabb tehát az, ha a játékainkat lemezes formában őrizgetjük egy kompatibilis eszköz társaságában.

Na de mi van azokkal a játékokkal, melyeket digitálisan már nem lehet többé megtalálni? Hogy szerezhetem be őket?

Nos, erre mindössze két megoldás létezik: az egyik, ha a játék megjelent fizikai formában, akkor azt lehet érdemes keresgélni. Ezzel az a probléma, hogy sokszor ezek a példányok egy idő után nagyon ritkákká válnak, nem mindenki kínálja eladásra a sajátját belőle, ezért a szűkös piacon lévőket csak borsos áron lehet megtalálni. Ezek viszont jellemzően csak egy adott gépcsaláddal kompatibilisek, ergo akkor már egy konzolt is be kell újítani mellé.

A másik lehetőség, amit egy újságíró nem szívesen hangoztat, az a torrent. Sajnos, nem sajnos, de ha egy játékot szinte sehogyan, egyetlen hivatalos felületen sem lehet már fellelni, a lemezes verzió beszerzése pedig nagyon körülményes, akkor érdemes lehet a torrentéka felé venni az irányt. Persze vannak más, valamivel biztosabb módok is: például az abandonware-oldalak, illetve az Internet Archive.

A helyzet pedig az, hogy ilyen-olyan okokból sajnos tényleg sok klasszikus tűnik csak úgy el, és bár a GoG próbálja tisztességgel állni a sarat, mindenre sajnos ők sem képesek. Így eshetett, hogy az alábbi remek játékokat 2022-ben már semmilyen digitális boltban nem lehet beszerezni – és a hagyományos üzletek hanyatlása miatt lemezesen sem nagyon.

1. The Legend of Korra

Súlyos hiba és hiányosság, hogy a mai napig nem készült még egy valamire való AAA-s Avatar-játék. Persze különböző kisebb próbálkozások voltak, de azokat a hardcore rajongókon túl nagyon nehéz bárkinek is ajánlani. Az Utolsó Léghajlító folytatásához azonban megpróbálkoztak eggyel, vagyis egy könnyebben eladható akciójátékkal, amit nem más, mint a neves Platinum Games készített, míg az Activision a kiadását vállalta magára.

A The Legend of Korra-játékadaptációt pedig annyira komolyan gondolták, hogy a sorozat szinkronhangjai adták a játékbeli karakterek orgánumát, sőt, a történetet is az egyik eredeti alkotóra, Tim Hedrickre bízták. A Korra Legendája adaptáció végül 2014-ben jelent meg, és bár sok kritikus igen kegyetlenül bánt vele, egyáltalán nem lett egy vállalhatatlan program.

A The Legend of Korrát azonban már senki ne keresse, mert ugyan a konzolok digitális boltjaiban még mindig listázva vannak, megvenni már senki nem tudja őket. A pontos okokat nem tudni, de Korrát három évvel a megjelenés után, 2017 decemberében az összes digitális felületről eltávolították. Azóta csak fél- és nem hivatalos helyeken, vagy az Amazonon és eBay-en lehet hozzájutni pár kódhoz, melyek vagy működnek, vagy nem.

2. P.T.

Valamikor a 2010-es évek derekához közeledve a Konami kitalálta, hogy ha már amúgy is van egy Hideo Kojimájuk, akkor miért is ne újíthatná meg ő a kissé megkopott Silent Hill-sorozatot?! A legendás fejlesztő természetesen kapott is a projekten, amin a Metal Gear Solid V-tel párhuzamosan Guillermo del Toro társaságában készített.

A fejlesztés féltve őrzött hétpecsétes titok volt, így 2014 augusztus 12-én tulajdonképpen a legnagyobb semmiből robbant a PlayStation Store-on felbukkant titokzatos P.T. A rövidke játékról aztán hamar kiderült, hogy egy játszható „előzetesről” (playable teaser) van szó, amely végén aztán mindenki legnagyobb meglepetésére a Silent Hills felirat mellett még a The Walking Dead sztárja, Norman Reedus is felbukkant.

A P.T. mindenkit azonnal letaglózott. Korábban még nem volt nagyon példa hasonló felvezetésre, amit a hagyományos bejelentést váltott volna. Kojima ezt is sikerrel vette, a rajongók pedig elégedettebbek talán nem is lehettek volna. Aztán jött a valóság.

A Konami és Kojima kapcsolata drámaian megromlott. A felek annyira összekaptak, hogy Kojimát még az MGS5 megjelenése előtt kirúgták, akinek még a nevét is eltüntették a stáblistáról, sőt, a játéknak ítélt díjkiosztóra sem hívták meg. Ennek egy másik áldozata lett a Silent Hills is, amit nem egyszerűen töröltek, hanem minden létezésére utaló nyomot megpróbáltak kitörölni.

Így jött aztán az okos ötlet a Konami főhadiszállásán, hogy pár hónappal a bemutatkozása után, 2015 áprilisának végén teljesen eltüntetik a P.T.-t a Sony boltjából. Sőt, sóval még alaposan fel is hintették a tetthelyet, azaz hiába adta hozzá valaki a könyvtárához, ha letörli a horrorízelítőt, azt soha többet nem fogja tudni már letölteni.

Ezért is érnek olyan irdatlan sokat azok a PS4-ek, melyeken még ott lapul a cucc. A P.T.-vel viszont más legális forrásból nem juthatunk hozzá. Szerencse, hogy néhány lelkes független fejlesztő az egészet újraalkotta PC-n Unreal Engine-ben:

3-4. Naruto: The Rise ofthe Ninja és a The Broken Bond

Tényleg nem azért, hogy itt menőzzek, de elképesztően sok Naruto-játékkal játszottam már életemben. PS-en, PSP-n és Xboxon is számtalan játékban sütöttem el a Rasengant – bár valójában nekem nem a szőke forrófejű ninja, hanem Gaara a legnagyobb kedvencem. De akárhány Naruto-videojátékhoz is volt szerencsém, olyan jól összerakottal – sem előtte, sem utána – nem játszottam még, mint amilyen az Xbox 360-exkluzív The Rise of the Ninja és annak folytatása, a The Broken Bond.

A játékadaptációért a Ubisoft nevét lehet áldani, akik a legendásan kiemelkedő munkát végző montreali csapatukra bízták a fejlesztést. Csak hogy értsük: a stúdió korábban olyan címeket szállított, mint a The Prince of Persia-sorozat, a Far Cry-sorozat, megannyi Assassin’s Creed, a Watch Dogs, vagy a Splinter Cell-sorozat.

A Ubisoft Montreal a két Naruto-val sem fogott mellé, ami szinte egy tökéletes verekedős akció-szerepjáték lett. A grafika, az irányítás, a játékmenet, a kezelőfelület, egyszerűen fantasztikus, a legjobb pedig, hogy egy részlegesen nyílt világban kalandozhatunk. A történet egyébként a sorozatét követi, az első részt, azaz a Rise of the Ninja Konoha megszállásánál ér véget – a második, a The Broken Bond pedig innen folytatódik.

Elméletileg nem itt ért volna véget a Ubisoft tényleg fantasztikus Naruto-feldolgozása, a Namco Bandai viszont máshogy döntött. Az exkluzív címek helyett a multiplatformot, úgy pedig az Ultimate Ninja Storm-sorozatot választotta. A franciák által készített két játékot mára már kizárólag lemezes formában lehet beszerezni (a kiegészítőket pedig sehogy), de mivel egyik sem került be az Xbox visszafele-kompatibilitásos rendszerébe, mindenképpen kelleni fog hozzá egy Xbox 360 is.

Vagy ott vannak az emulátorok…

Ez a cikkünk itt most véget ér, de hamarosan érkezünk a következő, masszívabb adaggal. Ha ismersz még hasonló, szinte beszerezhetetlen játékokat, akkor mindenképp beszéljünk róla a kommentek között!

Ha pedig érdekel cikksorozat előző fejezete, akkor azt is érdemes elolvasnod:

8 kult-klasszikus videojáték, amit csak TORRENTRŐL tudsz beszerezni