2023.09.19. – Jó nagy adag belsős dokumentum és vezetők közti bizalmas levelezés-beszélgetés szivárgott ki a Microsofttól, melyekből többek között megtudhattuk, hogy 2024-ben érkezik az újraértelmezett Xbox Series X, 2028-ra pedig már belőtték a következő generációs játékkonzol megjelenését. De okosabbak lettünk a játékok terén is: a The Elder Scrolls VI már tuti, hogy nem jelenik meg PlayStation-re, ami mellett még egy csomó más, bejelentetlen projekt is lebukott.

Szóval nem kicsit főhet most a Microsoft feje, hiszen a szivárgás miatt valószínűleg a teljes ütemtervet, kommunikációt, bejelentést, eseményt és marketinget is át kell szervezni. A Phil Spencer, Chris Capossela marketingvezető, és és Takeshi Numoto közötti üzenetváltások nyilvánosságra kerülése már csak hab az egyre nagyobb és krémesebb tortán, melyekből olyan megmosolyogtató ötletek buktak ki, mint például a Nintendo – illetve a Warner Bros. felvásárlása.

Ez utóbbi egyébként azért is érdekes, mert épp 2020-ban derült ki, hogy a Warner az AT&T felhalmozott adósságok miatt fontolóra vette a játékrészlegének értékesítését. Akkor a potenciális vevők között olyan jelentkezőkről lehetett hallani, mint a Take Two, az Electronic Art, illetve az Activision Blizzard – amit aztán helyettük kezdett bekebelezni a redmondi óriás. A Warner végül megtartotta a játékait, a Hogwarts Legacy, most pedig a Mortal Kombat 1 sikere miatt pedig elég valószínűtlen, hogy a közeljövőben túladnának rajta.

A Nintendo viszont egy teljesen másik elefánt

Spencer, Capossela és Numoto a Nintendo akvirálásáról még 2020-ban, tehát idestova 3 évvel ezelőtt diskuráltak. Ekkor a Switchből mindösszesen alig több, mint 50 millió példány kelt el, és a gyengécske hardver miatt nem kifejezetten lehetett sejteni, hogy az eladások még tovább fognak nőni. Igaz, már ez is egy nagy siker volt a Nintendónak, hiszen a WiiU bődületesen nagy lebőgésnek bizonyult, amiből csak 13,4 millió darabot sikerült eladni – pedig nem voltak rosszabbak a nintis játékok sem.

Azt is érdemes tudni, hogy a Nintendo bár egy játéktörténelmi gyártó, a története során számos bukást megélt, melyek komolyan veszélyeztették a videojáték részleg jövőjét. A 90-es években például nagyon lemaradtak a Sony-tól, amellyel együtt dolgoztak egy lemezmeghajtós konzolon. A két fél aztán annyira összerúgta a port, hogy a Sony inkább megcsinálta magának a PlayStationt, a Nintendo pedig lemaradt a CD-s innovációról.

Eredmény: a Nintendo 64-ből 32.92 millió, a PS1-ból pedig 102 millió talált játékosára.

A japán gyártó következő próbálkozása, a GameCube bármennyire is egy remek játékgép volt, újfent csalódniuk kellett: összesen 21.74 milliót tudtak csak eladni belőle – a PS2 155 milliójával, és az első Xbox 24 milliójához képest. A Wii átutő sikere tehát igen váratlanul ért mindenkit, amelyen felbuzdulva a japánok ész nélkül gyalogoltak bele a körülbelül kísérleti WiiU-ba, aminek továbbfejlesztett utódja a Switch.

A Microsoftnál ezért valahol joggal érezhették úgy, hogy volna esélyük a Nintendo játékrészlegének felvásárlására, amit Phil Spencer az emailjében karrierje nagy pillanatának nevezett. Az Xbox vezetője szerint a Nintendo vezetőségének hosszú időbe telik rájönni, hogy a jövőjük nem a hardvergyártásban van, de sebaj, mert ők is „hosszú játékot” játszanak, tudnak várni.

Emellett azt is megjegyzi, hogy a Microsoft egyik nagyobb részvényese bevásárolt Nintendo-papírokból is, ami egy jó kiindulópont lehet számukra. Másrészt pedig nem igazán lát még egy olyan amerikai nagyvállalatot, amely képes lehet egy olyan hatalmas halom pénzen csücsülő céget megvenni, mint amilyen a Nintendo.

Nem most merül fel először a Nintendo felvásárlása

2000-ben, amikor már Bill Gates is rábólintott az Xboxra, egy nagy problémát még meg kellett oldani: egy olyan partnert kellett szeretni, aki tudja, hogyan kell játékkonzolt készíteni. A Microsoftnak ugyanis semmi tapasztalata nem volt a konzolgyártásban, a szoftveren túl fogalmuk sem volt arról, hogyan álljanak neki a dolognak. Miután több kiszemelttel sem sikerült megállapodni, utolsó opcióként a Nintendo ajtaján kopogtattak.

A Microsoft bár remélte, hogy sikerül megszerezni a Nintendót, bár már akkor is jól tudták, hogy Japán történelmi és kulturális kincsével egyáltalán nem lesz könnyű dolguk. Mármint a kiutaztatott redmondi szakemberek csak reménykedtek, de valójában nem sok esély láttak a felvásárlásra. Ha viszont sikerül, akkor nem csak egy hardvert, hanem tucatnyi kultikus játéksorozatot és legendás fejlesztőzsenit nyerhetnek. Sikerült is összehozniuk egy tárgyalást,

ahol a Nintendo emberei úgy kiröhögték a Microsoft delegációját, hogy órákig visszhangzott a folyosókon a hahotázás.

Erről egyébként külön meg is emlékeztek az Xbox történelmét elmesélő 2021-es 6 részes dokumentumfilmben:

Phil Spencer felvetése bár teljesen elképzelhetetlen, de nem légből kapott, aminek az Xboxnál már több mint 20 éves története van. Hogy a Nintendót egy nyugati vállalat bekebelezze pedig azért is esélytelen, mert a japán törvénykezés ezt kvázi lehetetlenné teszi: a játékgyártó ugyanis a szigetország egy legrégebbi vállalkozása, amelyet kulturális értékként tartanak számon.

Azt sem érdemes elfelejteni, hogy a Nintendo Ázsiában verhetetlen, a térség legnépszerűbb játékgépeit és tartalmait ő gyártja, illetve olyan szuperértékes szellemi termékek fölött bábáskodik, mint például a Pokémon.

Az Xbox vezetőségének levelezése óta azonban a Switch is erőre kapott, amelyből a 2017-es indulása óta több mint 129 millió darabot adtak el. Ha pedig hihetünk a szivárogtatásoknak, akkor már úton a következő generációs modell – de reméljük, hogy nem ismétlődik a történelem, és ezúttal is egy hasonlóan sikeres konzollal rukkolnak elő.

Ezt is érdemes elolvasnod:

Mindent sajnál a Unity – aminek vezetősége ész nélkül szórta a részvényeit