Noobok alázása, szintek farmolása, fegyverek szintezése, TTK, kill. Sok olyan szó, ami alapvetően a Call of Duty játékokra jellemző, ami korunk egyik, ha nem a legnépszerűbb és legismertebb videojáték franchise-ja. A játék az elmúlt évtizedekben számtalan alkalommal hozta el a háborús hangulatot a játékosok hétköznapjaiba, legyen az a modern hadviselés, vagy a második világháború. Megismertük a harcokat, a fegyvereket, és mindent, ami ahhoz kell, hogy elhozzuk a győzelmet.

De mitől olyan élvezetes ez a játék? És vajon mennyire más egy valódi háború? Ha jók vagyunk a Call of Duty-ban, lenne esélyünk egy háborúban?

A Call of Duty pontosan azért jött létre, hogy szórakoztató módon, mégis a kanapé kényelméből, biztonságban élvezzük a veszélyes helyzeteket. Természetesen a Call of Duty rajongók többsége tudja is ezt, és ritkán jelentkezik a hadseregbe. Persze azért előfordul. Korábban például egy Call of Duty játékot elindult segítséget nyújtani Ukrajnába.

A Call of Duty tutorial sokkal rövidebb, mint egy kiképzés

A call of duty-ban tulajdonképp minden segítség kihagyható, ha nincs kedvünk végig csinálni. Sajnos ez nem így működik IRL. A katonák hosszú ideig tartó, akár több évek kemény kiképzést kapnak, hogy testileg és mentálisan is felkészüljenek arra, ami várhat rájuk egy éles helyzetben.

Ráadásul rengeteg olyat is megtanulsz, amiről azt gondoltad, hogy már jól tudod: sétálni, beszélni, enni, az ágyat megvetni. Egyes országokban a kiképzés minimum 9 hónap, de lehet több is.

Nem tudsz saját loadoutot vinni

A Call of Duty játékokban különösen fontos, hogy milyen loadoutot viszel magaddal. Ilyen a hadseregben természetesen nincs, a felszerelést a katonaság állítja össze a feladatoknak megfelelően.

Az ajándék más

A Call of Duty-ban a kutyák hasznosak: légi csapást, helikoptert, muníciót és sok minden mást lehet kérni a kütyükkel, amit hoznak. A hadseregben azonban az igazi ajándékok olyanok, melyeket mintha nagyapád adott volna karácsonyra. Zokni, szappan, és ha szerencséd van: csoki, ami félig persze elolvad az iraki nap alatt.

A prestige nem olyan szórakoztató, mint a Call of Duty-ban

A különböző szintek is máshogy alakulnak a játékban, mint az életben. Ha elérted például a tábornoki rangot a játékban, akkor mondhatod, hogy te vagy a király, majd kezdheted előlről az egészet. Vagy mutogathatod, hogy te vagy az MVP. A lefokozás a hadseregben azonban azt is jelenti, hogy sokkal kevesebb lesz a fizetésed, és sokkal többet kell dolgoznod megint.

Nem oltogathatjuk a béna csapattársakat

Legalábbis anélkül nem, hogy ne kerülnél bajba. A katonaságnál igen komoly rádió-etikett működik, aminek helytelen használata komoly bajba keverheti még a rangos katonákat is. Ha meghallják, hogy meggondolatlan dolgot mondtál, akkor hamar a kényszermunkán találhatod magad. És ez a legkevesebb.

Nem gyűjthetsz dögcédulát, mint a játékban

Sokak egyik kedvenc funkciója a dögcédula-gyűjtés a játékban. A Genfi Egyezmény azonban a való életben nem nézi jó szemmel az ilyesmi ellopását a halottaktól. A dögcédula az elesettek azonosítására szolgál, azontúl pedig igen komoly eszmei és szellemi értéke van a hadsereg és az elhunyt családjának számára is.

Nincs nuke

Ha ügyes és kitartó vagy a CoD játékokban, a játék néha megjutalmaz a nuke lehetőséggel, ami mindent elpusztít és megnyered a meccset. Anélkül kell 25 killt szerezni hozzá, hogy meghalnál. Nyilván sem ilyet, sem nuke-használatot nem lehetne egy háborúban olyan könnyen megcsinálni.

Ami a legfontosabb: csak 1 életed van

Bár a játékban számtalanszor újrakezdhetjük, a való életben – mondani sem kell – ilyen nincs. Ha megölnek, végünk. Persze nem csak a halál várhat a hadseregben. Lehet, hogy túléled a lövést, de olyan sérülést szenvedsz, ami miatt egész életeben hátrányba kerülsz. Persze a healing sem úgy működik, ha megsérülsz, akár hónapokig tartó ápolásra szorulhatsz.

Talán kevesen tudják, de Amerikában létezik egy Call of Duty alapítvány, ami sérült veteránoknak segít valamilyen teljes értékű munkát találni, hogy újra beilleszkedjenek a társadalomba. Ők rendezték például nemrég a Warzone-ban a jótékonysági futást.

Azonban még így sok játékos gondolja úgy, hogy szeretne csatlakozni a hadsereghez. A Call of Duty ebben egyébként igen sikeres, sikeresebb, mint az a játék, amit a hadsereg erre használ. Abban azonban mindenki egyet ért, hogy a játék nagyon más, mint a valóság.

Ezt láttad már?