Jelenleg több szempontból is korszakváltás történik a memóriák piacán. Javában zajlik a DDR4 -> DDR5 átállás. Az Intel 12., 13. és (az ősszel érkező 14.) generációja mindkét típust támogatja, míg az AMD az AM5 foglalattal teljesen megszüntette a DDR4 támogatást. Szerencsére az újabb DDR5 kitek ára is rohamosan csökken, manapság már 50 ezer forint alatt vehetjük meg azt a memóriapárost, ami tavaly még biztosan 100 ezer forint felett volt. A DDR3 -> DDR4 váltásnál is hasonló trendet figyelhettünk meg.

Ha így folytatódik, akkor 2024-ben már nem igazán lesz kérdés, hogy mely generáció felé kell majd nyúlnunk, ha gépet építünk. A felhasználók szintén megszokták az elmúlt években, hogy 8GB, 16GB vagy épp 32GB-os kitekkel, modulokkal találkozhatnak. Ez sem lesz már mindig így, a DDR új generációja mellett ez lehet a másik hasznos újítás.

Érkeznek a non-binary / nembináris DDR5 memóriák!

Mi is az a non-binary?

Jogosan merülhet fel a kérdés, hiszen eddig nem igazán találkozhattunk ezzel a kifejezéssel ilyen környezetben. A non-binary avagy nem bináris memóriák a szokásoshoz képest eltérő kapacitással rendelkeznek, így köztes lépcsőket képesnek a 16 és 32 GB vagy épp a 32 és 64 GB között. Szerencsére a működési szinten nincs eltérés az ilyen memóriák és a „normál” RAM-ok között. A RAM célja továbbra is az, hogy az aktív, nagy sebességű memóriában tartson minden olyan adatot, amit a CPU abban a pillanatban futtat, amin éppen dolgozik.

A gyártásnál azonban eltéréseket tapasztalhatunk. A memóriák alapjáraton 4Gb (gigabit, nem gigabyte!), 8 Gb vagy mostanában 16 Gb memóriachipeket tartalmaznak. 16 gigabit 2 gigabyte-nak feleltethető meg, így könnyen ki lehet számolni, hogy egy 16 GB-os modulon mennyi chipnek kell helyet kapnia. Az új gyártástechnológiának köszönhetően a Samsungnak, a Micronnak és a többi memóriagyártónak is sikerült elérnie, hogy 24 Gb-os chipek is kerülhessenek a memóriákra. Ennek a változtatásnak és a DDR5 szabványnak köszönhetően út nyílt a bináris értelemben „nem kerek” (innen a non-binary) kapacitások kialakítására is. Így nem kell meglepődnünk, ha 12GB, 24GB vagy éppen 48GB-os modulokkal találkozunk majd a polcon.

Miért is lesz ez nekünk jó?

Fentebb kiderült, hogy a működési elvet tekintve nincsenek változások, azaz éppen olyan jók lesznek, mint a „kerek” értékekkel rendelkező társaik. Jól jöhetnek azonban akár a végtelen pénzzel rendelkező maximalistáknak, akár azoknak, akik kevés pénzből fejlesztenék a gépet. Miért is? Egyszerű a dolog:

• Az akár 48 GB-os moduloknak hála sokkal több memóriát pakolhatunk adott slotba, mintha 32 GB-os modulokkal tennénk ezt.
• A másik oldalról nézve, ha minden forint számít, de a 16 GB memória már kevésnek bizonyul, akkor várhatóan sokkal olcsóbban nyúlhatunk a 24 GB-os kit után, mintha egyből 32 GB-ot vennénk. Szintén hasonló szituáció lehet 32 GB és 64 GB között, ahol tökéletes arany középutat nyújthat a 48 GB-os kit.

Egyes memóriagyártók azt állítják, hogy az új, nem bináris memóriakészletek jobb energiahatékonyságot és még szorosabb időzítést tudnak nyújtani, mint a hagyományos memóriakonfigurációk. Erre azonban kevés bizonyíték létezik, így érdemes némi kétkedéssel kezelni. Remélhetőleg a közeljövőben jobban elterjednek ezek a konfigurációk, így sokkal színesebb paletta várja majd a játékosokat, felhasználókat a piacon.

Azt hitted a sima RTX 4090 óriási!? – Ilyen brutális lesz az RTX 4090 Ti