Voltál már olyan sokáig a TikTok-on, hogy maga a TikTok tálalt neked egy videót, ami azt üzeni: hagyd abba és menj aludni? Vannak persze további, látszólag érthetetlenül eléd kerülő hirdetések, amik főzési tippeket, frappáns zenekritikákat, szőnyegtisztításról szóló videókat és a jó ég tudja még mindent kínálnak fel. És igen. Ott vannak köztük a „hamis”, de minimum furcsa mobiljátékok reklámjai, amelyek

azzal kínálnak hamis játékot, hogy a hamis játékok leleplezését ígérik.

Jellemző példa a Top War (a videót lsd. lejjebb): ennek hirdetései azt sugallják, hogy egy kétsávos futójátékról van szó, de ha tényleg telepíted, akkor néhány szakasz teljesítése után feltárul a játék igazi arca: ugrik az izgalmas futkorászás és bevágódik a helyére egy stratégiaépítő-csatajáték. Nem erre váltottál jegyet, úgyhogy bosszankodsz is. Teljes joggal. Mert összefoglalva az történik, hogy egy olyan hirdetés csábít játék letöltésére, ami azt állítja, hogy hamis játékreklámokat leplez le, de közben maga is egy hamis játék. Mi ez? Irónia? Annak is a perverzebb fajtájából?

@Top War: Battle Game

I can’t stop playing this game!

♬ Promoted Music – Top War: Battle Game

Bármennyire is tűnnek viszonylag újnak, ezeknek a hirdetéseknek történelme van, hiszen a 2000-es évek végi, pofátlan Evony bannerek felturbózott, mutáns leszármazottai. Az Evony hirdetései azért lettek hírhedtek, mert sokkal többet ígértek, mint amit azok a bátrak kaptak, akik végül rájuk kattintottak: egy Civilization-stílusú, ingyenesen játszható game-et. (Az Evony egyébként nem elég, hogy még mindig működik, egy modern, „furcsa mobiljáték-reklámos” ipari torzszülöttként teszi. Erről majd később.) Az ok, amiért a félrevezető hirdetések ennyi ideig fennmaradtak, nagyon egyszerű: működnek. Az egykori bannerhirdetésekkel ellentétben a mai mobiljáték-hirdetések a „felhasználószerzés” körül forognak, ami kissé komor kifejezés, de fontos megérteni (köszi a segítséget: EuroGamer).

Nézzük a stratégiát!

Egy mobiljáték-fejlesztő kiszámítja, hogy a játékosok átlagosan mennyi időt töltenek el a játékában. Ezután elmegy egy felhasználószerző (UA) céghez, és fizet neki azért, hogy hirdetéseket helyezzen a játékát valószínűleg letöltő játékosok orra elé – ahhoz hasonló módon, ahogy a programozott hirdetések jelennek meg bárhol máshol a világhálón. A játékfejlesztő telepítésenként fizet az UA cégnek, és azzal a trükkel kaszál, hogy a felhasználókat a várható élethosszig tartó költésüknél alacsonyabb áron szerzi meg. Konkrétabban: ha a felhasználószerzés költsége például 1 dollár, és a játékosok átlagos költése 2 dollár, akkor fejlesztőként biztos lehetsz abban, hogy például

egymillió dollár hirdetési költéssel, amit az UA zsebébe tömsz, előbb-utóbb kb. kétmillió dollár fog visszacsorogni hozzád.

A nagy mobiljáték-fejlesztők, akik ezt a képletet alkalmazzák, gyakorlatilag végtelen UA-büdzsével rendelkeznek, hiszen minél többet költenek, annál több pénzt keresnek. Persze csak akkor, ha a hirdetések valóban működnek. Ehhez irgalmatlan mennyiségű alfa- és bétatesztelés kell, de megéri végigcsinálni, ha a termék – akár azon az áron is, hogy játékosok tömegének okoz csalódást – anyagi sikerrel kecsegtet. Idővel és szigorú teszteléssel néhány mobiljáték-forgalmazó rájött, hogy hatékonyabb, ha a játékát futójátéknak vagy fejtörőnek állítja be, ezzel valójában elhallgatva, hogy milyen az igazi játék, vagyis néhány szint után mivé változik.

@Evony

while I actually FOUND this game.

♬ Promoted Music – Evony

De hol a pénz?

Nos, ha elég sokan játszanak a játékoddal, a gamerek egy bizonyos százaléka borítékolhatóan maradni fog, még akkor is, ha tulajdonképpen egy logikai, vagy futójáték ígéretével vetted rá őket egy másik, sokkal olcsóbban előállítható alkalmazás használatára. Nem azt töltötték le, amire számítottak, de arányaiban kevesen, létszámra ugyanakkor viszonylag sokan maradni fognak, sőt, egy részük végül elég pénzt is fog költeni appon belüli vásárlással, hogy a fejlesztő végül profitáljon: például minden ráfordított dolláron még egy dollárt.

A játéktelepítéseket kitermelő UA-hirdetésekről szólva érdemes megjegyezni: általában felismerhető ciklusokat mutatnak.

Egy ideig olyanokat kaphattál, amiben karakterek és tárgyak szorulnak be kis szobákba, és ha a megfelelő sorrendben húzod félre az útjukat elzáró lapokat, akkor megmenekülnek, sőt, jutalmat is szereznek neked (ahelyett, hogy meghalnának). Ilyen reklámokat közösségi médiában és játékok közben is kapsz (hogy még több kamu game-et telepíts, hátha végül elköltöd a fejlesztők által áhított legalább egy dollárt). Ez lényegében egy korszerűbb játéktípus ígérete a régi futójátékokhoz képest. A stratégia ugyanaz, csak a trend változott, ami a kíméletlen piackutatások során kirajzolódott a fejlesztők előtt.

Ezeknek a játékhirdetéseknek azért lett az elsődleges terepe a TikTok, mert az azt üzemeltető kínai ByteDance-nek semmiféle morális gátja nincs azzal kapcsolatban, hogy milyen szemetet és átverést szabadítson rád – ellentétben az Apple-lel és a Google-lel, hiszen ők épp’ az utóbbi időben szigorítottak a felhasználói célzásokon. A TikTok ehhez képest még arra is lehetőséget ad (vagy legalábbis nem foglalkozik a kiszűrésével), hogy a kamujáték hirdetések igazi videós bejegyzések látszatát keltsék – mintha azokat tényleg valós (céges) felhasználó töltötte volna fel.

És a mögöttük lévő ingyen játék pontosan ugyanaz a csalódást keltő módszerrel készült, mint anno az Evony. A Top War például bemutatja a játékot izgalmas harci futójátékként, ami egy (elég hamar elérkező) ponton olcsó stratégiai game-mé változik. De van ennél is pofátlanabb példa, az X-Hero kártyajáték, amiben a fejlesztő Bingchuan az elmúlt nagyjából hat hónap során többször is cserélte az első néhány percet úgy, hogy az UA-reklámokba az éppen legjobban működő áljátékot illeszthesse.

Egy ideig dinoszaurusz témájú futójáték volt, aztán szabadulós rejtvény, majd zsaru-rabló labirintus puzzle, és egy ideje újra szabadulós. Pedig valójában egy egyszerű kártyás csatajáték.

Az Apple és a Google igyekszik ellenőrizni az ilyesmit, így a fejlesztőknek mindkettőt: az áljátékot és a valódit is meg kell mutatniuk az App Store-ban és a Play Áruházban ahhoz, hogy a game átmenjen az ellenőrzésen és megjelenhessen. De kb. ez a maximum, amit az alkalmazásboltok üzemeltetői elvárhatnak. Amíg a játékok rendelkeznek a hirdetésekben látható játékmenetnek legalább egy részével, addig egy rövid felülvizsgálat után élesedhetnek az áruházban.

@Hero Clash: Playtime Go

The most addictive game of 2022! NO ADs!

♬ Promoted Music – Hero Clash: Playtime Go

Ezek a technológiai óriások nem úgy viselkednek, mint az olyan hagyományos platformtulajdonosok, mint a PlayStation, az Xbox, a Nintendo vagy a Valve. Az Apple-t és a Google-t sok szempontból nem igazán érdekli, hogy mi történik a mobiljátékokban. Amíg senki nem kap vírusokat a telefonjára az ő áruházukon keresztül, és ők megkapják a 30 százalékos részesedésüket minden alkalmazáson belüli vásárlásból, hidegen hagyja őket a gamerek csalódottsága.

Érdekes, hogy ennyi év elteltével, amikor az alkalmazások beszerzésének teljesen rutinszerű és elfogadott módja, hogy hivatalos webáruházakból kerül a készülékekre, még mindig ilyen vadnyugati viszonyok uralkodnak. Ha Te nem kerülöd el az átverést, senki nem segít rajtad. De reméljük, hogy ezzel a cikkel legalább felcsatoltuk az övedre a revolvert.

A TikTokkal egyébként van nagyobb baj is annál, hogy kamujátékokat terjeszt:

Ennyit a TikTok-ról: ezek TÉNYLEG bárki után kémkedhetnek!