Az Európai Unió döntéshozói két évnyi tervezés, majd egy szombati félnapos tárgyalást követően megállapodásra jutottak a digitális szolgáltatásokról szóló törvény elfogadásáról. Az új rendelkezés leghamarabb 2024-ben léphet hatályba, és jelentős korlátok közé szorítaná a legnagyobb technológiai vállalatok működését.

It’s a wrap! We have a deal on the #DSA! Two years after we tabled the proposal 🙏 @SchaldemoseMEP and @cedric_o – and our amazing teams – for great cooperation 🇪🇺 pic.twitter.com/8V8xE5Yw7w

— Margrethe Vestager (@vestager) April 23, 2022

Bár az Európai Bizottság még nem tette közzé a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) végleges szövegét, de szombaton néhány rendelkezést azért részleteztek. Az egyik legfontosabb pontja például az, amellyel korlátoznák a tech vállalatok hirdetéseit, például kiskorú felhasználóknak nem jeleníthetnek meg célzott hirdetéseket, de teljesen betiltanák a vallásuk, szexuális irányultságuk, etnikai hovatartozásuk vagy politikai hovatartozásuk alapján targetált reklámokat is.

Egy másik szignifikáns pont az olyan adatgyűjtő és ajánló algoritmusokat érinti, mint amilyeneket a közösségi oldalak használnak. A Facebooknak például átláthatóvá kell tennie az algoritmusának a működését úgy, hogy a felhasználók is megértsék azt, emellett olyan választható alternatív rendszereket is ki kell alakítaniuk, amelyek nem a profilalkotáson, vagyis az adatgyűjtésen alapulnak. Az egyik ilyen lehet a kronologikus feed, vagyis az olyan hírfolyamot, ami időrendi sorrendben jeleníti meg a tartalmakat.

A DSA értelmében az EU-nak jogában áll majd a szabályszegés miatt a technológiai vállalatokat globális forgalmuk akár hat százalékának megfelelő bírsággal sújtani, a szabályok ismételt megsértése esetén pedig ki is tilthatják a vállalkozást. A The Guardian szerint ez egy olyan vállalat esetében, mint például a Facebookot, az Instagramot és a WahtsAppot működtető Meta, ez egyszeri, körülbelül 7 milliárd dolláros lehetséges bírságot jelentene.

“A mai megállapodás a digitális szolgáltatásokról szóló törvényről történelmi jelentőségű… Biztosítani fogja, hogy az online környezet biztonságos tér maradjon, megvédve a véleménynyilvánítás szabadságát és a digitális vállalkozások lehetőségeit. Gyakorlatilag is érvényre juttatja azt az elvet, hogy ami offline illegális, annak online is illegálisnak kell lennie.” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

A törvénykezés természetesen nemcsak a közösségi oldalakat egyengető cégeket érinti, hanem olyan óriásokat is, mint például az Apple, a Google, a Spotify, a Microsoft, vagy az Amazon.

iOS vs Android – Kiderült, melyik a népszerűbb 2022-ben