Nem érdemes spórolni ezen az alkatrészen sem.

Március hatodika az Energiatakarékosság világnapja, így adja magát a dolog, hogy a PC tápokról is ejtsünk néhány szót. Manapság már senkinek nem kell bemutatni a számítógépünk energiaellátásért felelős alkatrészét, ám nem árt ha kicsit jobban megismerjük őket. A bejegyzés végén pedig az is kiderül mit tehetünk és mit tesz a számítógépünk annak érdekében, hogy a szükségesnél ne fogyasszon több energiát a PC vagy laptop.

Mi is az a táp?

Elintézhetnék annyival az egészet, hogy a számítógép tápellátásáért felel, de ennél jóval összetettebb feladatkörrel rendelkezik. A fő feladata, hogy a hálózati feszültséget (mely hazánkban 230V, 50 Hz váltakozó feszültséggel) a hardverek számára megfelelő egyenáramú értékre alakítsa. Ezen kívül szűri és védi a hirtelen feszültségingadozásoktól drága alkatrészeinket. Így már talán érthető miért nem érdemes spórolni ezen az alkatrészen sem.

Az alábbi táblázat tökéletesen bemutatja, mely alkatrészek számára melyik feszültség szükséges.

Feszültségszint Leírás
-12V Például a régebbi soros portok negatív feszültségszintjéhez
-5V
GND Közös (föld), ehhez képest értendő a többi feszültségszint
3,3V Bővítőkártyák (például PCI, AGP, PCMCIA) és integrált áramkörök, processzorok számára (utóbbiak esetében általában bemenetként szolgál egy tápegység számára, amely a kellő (alacsonyabb) feszültségszintet állítja elő)
+5V Kommunikációs csatornák felső szintje (IDE), USB-s eszközök tápenergiája, bővítőkártyák, hardverelemek tápenergiája
+5VSB Szünetmentes feszültség, amely a számítógép kikapcsolása után is jelen van. Olyan eszközök számára, amelyek előidézhetik a számítógép elindulását – például PS/2, USB billentyűzet és egér, PCI kártyák: hálózati kártya (wake-up LAN)
+12V Többnyire mechanikus egységek számára (merevlemez, optikai lemezmeghajtó, hajlékonylemez meghajtó motorja, ventilátor), soros port pozitív feszültségszintje

A tápok több csatlakozóval is el vannak látva:

  • 20+4 vagy 24pin-es alaplapi csatlakozó
  • 6 illetve 8 tűs csatlakozók (12 V)
  • SATA csatlakozók
  • 4 tűs csatlakozók
  • PCIe csatlakozó
  • Sok esetben még Floppy csatlakozót is találhatunk rajtuk

Néhány kifejezés amivel még a tápoknál találkozhatunk:

  • (Fél)moduláris – A rengeteg felesleges kábel helyett csak a számunkra szükséges kábeleket kell a tápra csatlakoztatunk, így szebb/jobb kábelmenedzsmenttel is számolhatunk. Félmoduláris táp esetén a legszükségesebb csatlakozókat nem választhatjuk le a tápról.
  • (Fél)passzív – A tápot hűtő ventilátor csak bizonyos terhelés, hőmérséklet felett kapcsol be (félpasszív) vagy egyáltalán nincs is a tápban ventilátor.

A tápok hatásfoka

Egy tökéletes világban a táp annyi fogyasztás venne fel amennyire a gépnek pontosan szüksége van. Ám sajnos erről nem beszélhetünk, így a táp által felvett és leadott teljesítménye között bizony eltérések vannak. A hatásfok ennek a két számnak a hányadosát jelenti. Minél jobb ez az érték, annál kevesebb lesz az energiaveszteségünk és ezáltal a tápunk kevesebb hőt is termel majd.

Cooler Master Elite V3 600W – A 12 Voltos ág a leglényegesebb

A hatásfokkal kapcsolatos a 80 Plus tanúsítványrendszer is. A fokozatokat folyamatosan bővíteni kellett, ahogy egyre jobb hatásfokkal rendelkező tápok lepték el a piacot.

80 Plus hatásfokok 20%-os terhelés 50%-os terhelés 100%-os terhelés
Standard 80% 80% 80%
Bronz – Bronze 82% 85% 82%
Ezüst – Silver 85% 88% 85%
Arany – Gold 87% 90% 87%
Platina – Platinum 90% 92% 89%
Titanium 94% 96% 91%

Néhány gyártó pofátlan módon bármiféle tanúsítvány nélkül is a termékük nevébe illeszti a 85 Plus, 90 Plus stb. kifejezéseket. Érdemes részletesen elolvasni a leírásukat.

Milyen teljesítményű tápot válasszunk?

A modern konfigurációk leginkább a 12V-os ágról fogyasztanak, így vásárlás esetén ezt az értéket érdemes a legjobban figyelgetnünk. Ha nem szeretnénk manuálisan összeadogatni a hardverek fogyasztását, akkor érdemes valamilyen online kalkulátorhoz nyúlnunk. A legjobb választás talán a BeQuiet weboldala lehet: >KATT<.

Érdemes kicsit teret adni a jövőbeli bővítéseknek, nem biztos, hogy rossz választás egy nagy teljesítményű táp. Ahogy a fenti táblázatban is tökéletes látható, 50%-os terhelés környékén érik el a legnagyobb hatásfokot a modern tápok. Így erre az arany középútra kell majd törekednünk a kiválasztásánál.

Mi történik ha alulméretezzük a tápegységet? 

Ha minőségi tápegységről beszélünk, akkor nagy eséllyel az első combosabb teljesítményt igényélő folyamat alatt szimplán „csak” újraindul a gépünk. Noname, alacsony kategóriás tápegységeket azonban ajánlatos elkerülnünk, hiszen ezekből több fontos alkatrészt is kispórolhatott a gyártó és könnyedén magával vihetik az egész gépünket.

Tényleg kigyulladhat a tápunk, miért nem ajánlott néhány táp?

Cooler Master Elite V3 600W – Fontosak a minőségi alkatrészek

A nem ajánlott tápok nem azért tartoznak ebbe a kategóriába mert hangosak vagy kevés teljesítménnyel rendelkeznek. Ahogy fentebb is írtuk, a gyenge alkatrészek és a védelem hiánya ami miatt érdemes elkerülni őket.

Nem elképzelhetetlen a táp kigyulladása sem, sőt még hanghatással járó kondenzátorhiba is előfordulhat némi füst kíséretében. Ha ilyet tapasztalunk azonnal áramtalanítsuk a gépet, a legjobb ha közvetlenül azt az elosztót nyomjuk le, ahová a gépünket csatlakoztattuk. Nem érdemes ilyenkor a gépházhoz hozzányúlni, sosem lehet tudni mennyire komoly a dolog. Előfordulhat, hogy ezek után is működőképes marad a táp látszólag, de ilyenkor TILOS használni, ideje újat vásárolnunk.

Szünetmentes tápegység


V7 Tower EU UPS1TW1500-1E 1500VA / 900W Szünetmentes tápegység

Bár nem alapvető kiegészítője egy mai számítógépnek, sosem jöhet rosszul. Megvédhetjük eszközeinket egy esetleges áramkimaradás vagy túlfeszültség ellen is. Segítségével gépünk simán átvészelhet egy pár perces áramszünetet is és így akár a megkezdett munkánk elmentésére is lehetőségünk van mielőtt teljesen kikapcsolna a számítógép. Természetesen a vásárlásuknál szintén ajánlatos a saját gépünk teljesítményére méretezett modelleket választanunk.

Energiatakarékosság – hogyan csökkenthetjük gépünk fogyasztását?

Szerencsére ezt manapság az operációs rendszerek elvégzik helyettünk, de néhány ártatlan beállítással véletlenül ki is tudjuk kapcsolni ezeket. Így érdemes leellenőriznünk ezeket a vezérlőpultban. A Vezérlőpult > Hardver és hang > Energiagazdálkodási lehetőségek lesz a barátunk.

A Teljesítménycentrikus mód el van rejtve alapból

A Windows nem véletlenül rejti el az Energiagazdálkodási lehetőségeknél a Teljesítménycentrikus módot. Bár játékhoz papíron ez lenne a legjobb, bekapcsolásával több olyan funkciót is kikapcsol, melyekkel felesleges terheljük le a komponenseiket.

Erre kiváló példa a Teljesítménycentrikus/Kiegyensúlyozott módoknál a Minimális processzorteljesítmény szekció. Ez az előbbinél 100%, míg a másiknál 5%. A Windows ok nélkül pörgeti maximális órajelen a processzorunkat és videókártyánkat, akkor is, ha erre egyáltalán nem lenne szükségünk.

15% kihasználtsággal is 4Ghz felett pörög a processzor Teljesítménycentrikus módban

A kiegyensúlyozott mód a legjobb választás, hiszen így csak akkor szöknek az egekbe az órajelek, ha valóban szükségünk is van a nagyobb teljesítményre. Az is működő megoldás lehet, ha játék közben bekapcsoljuk a teljesítménycentrikus módot, de amint végeztük vissza is állítjuk.

Ezen kívül hardveresen is csökkenthetünk a fogyasztáson, például ha a processzor/GPU feszültségét kicsit lejjebb tekerjük. Ehhez nem árt kellő hozzáértés, hiszen nagyon sokat kell játszanunk a megfelelő érték megtalálásával. A gyárból egy megadott, biztonságos feszültségértékkel jönnek ki a hardverek, ám könnyen lehet, hogy némi tartalék is van bennük akár alulfeszelés, akár tuningolás esetére. Ám ez már egy teljesen más téma, kezdők számára nem ajánlott állítgatni ezeken.

Ti milyen tápra bízzátok a gépetek működését?

 

https://leet.hu/xmas/

×