„Vészesen” közelít Földünk felé a Bennu nevű 85,5 millió tonnás és aszteroida, ami nagyobb, mint amilyen magas az Empire State Building, és 80 ezerszer nagyobb energiájú, mint a Hirosimára ledobott atombomba. Ugyan a bolygónkkal való ütközés esélyét 1 a 2700-hoz saccolják a tudósok, az esetleges bekövetkezése minden bizonnyal globális problémákhoz vezetne.

A kínai Nemzeti Űrkutatási Központ tudósai ezért azt találták ki, hogy fellőnek 23 darab Hosszú Menetelés 5 típusú rakétát, melyek egyidejű nyomása már elegendő lenne ahhoz, hogy 9000 kilométerrel – a Föld sugarának mintegy 1,4-szeresével – eltérítsék a Bennut a végzetes pályáról.

Ami viszont érdekes lehet az az, hogy a Bennu 2175 és 2199 között keresztezné a Föld pályáját.

A kínai tudósok módszere elkerülné, hogy az aszteroidát közvetlenebb, ám kockázatosabb eszközökkel – például a Bruce Willis által az Armageddon című filmben bemutatott atombomba-módszerrel – állítsák meg. A valóságban ugyanis az aszteroida több kisebb részre szakadna, amelyek célpontja továbbra is a Föld maradna, becsapódásukkor pedig igen pusztító károkat okoznának.

A kínai terv az USA hasonló, de valamivel költségesebb korábbi javaslatához nagyon hasonló formulára épül. A NASA HAMMER elnevezésű, 9 méter magas űrhajókból álló flottát küldene fel, amelyek faltörő kosokkal térítenék el az aszteroidát. Az amerikai számítások szerint a Bennu várható ütközése előtt 10 évvel indított HAMMER-űrhajók 34-53 ütést kell mérjenek az objektumra, hogy sikeresen elmozdítsák.

A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) az idén november 24-én induló két közös misszióban elsőként teszteli az újszerű aszteroida-eltolódási módszert. A DART-misszióra keresztelt akció során egy űrszondát lőnek a 11 millió kilométer távolságra lévő Didymos aszteroidarendszerhez, ahol a NASA eszköze nekicsapódik a Didymos holdjának – az aszteroida körül keringő sziklának -. Az ESA feladata az lesz, hogy a Hera nevű eszközzel ezután azt fogja figyelni, hogy mennyire sikerült elmozdítani a holdrészecskét a pályájáról.

A Bennu aszteroidáról készült kép

A Bennu egy B-típusú aszteroida, ami azt jelenti, hogy nagyobb mennyiségű szenet és sok olyan ősmolekulát tartalmaz, melyek jelen voltak az élet kialakulásakor a Földön. A NASA egy Osiris-Rex nevű űrszondát küldött az aszteroidáról származó minták keresésére, ami 2020 októberében érkezett meg a Bennu fölé, és elég sokáig lebegett felette ahhoz, hogy vizsgálható darabokat gyűjtsön a felszínéről. Várhatóan 2023-ban tér vissza a Földre a zsákmányával.

2175-2199 persze még különösen messze van még, és a technológia is rendkívül sokat fog addig változni – így a jelenlegi alapot adó rakéták addigra elavult ócskavasnak fognak számítani. A mérések és a számítások azonban fontosak, mivel így már jó előre fel lehet készülni rá, pláne úgy, hogy több tíz évvel előtte el kell kezdeni a munkálatokat és a fellövéseket is.

via – Live Science, Icarus,