Az ENSZ számolt be arról az igen aggasztó esetről, amikor egy gépi tanulásos katonai drón önmagát irányítva támadt emberekre.

Sokan vannak, akik egy ideje már Skynetet kiáltanak szinte minden mesterséges intelligencia fejlesztésre azt vizionálva, hogy egyszer a gépek tényleg fellázadnak majd az emberiség ellen. Ezeket a hiedelmeket és borúlátó jövőképeket az olyan rémisztőnek ható esetek is csak tetézni tudták, mint amikor a Facebook arra hivatkozva kapcsolta le az új chatbotnak készülő MI-jeit, mert azok egy saját, általuk kitalált nyelven kezdtek el beszélgetni egymással.

Az persze tény, hogy a gépi gondolkozás és gépi tanulás egyre komplexebb és egyre gyorsabban egyre nagyobb áttöréseket érnek el benne, a valódi „öntudatra” ébredéstől még nagyon messze vagyunk – már ha egyáltalán lehetséges.

A kételyeket és a félelmeket az a 2020-as eset sem fogja eloszlatni, amely során egy önvezérlős (MI), robbanószerekkel megpakolt katonai drón elszabadulva, teljesen autonóm módon emberekre támadt Líbiában.

 

A katonai drónok egyáltalán nem újkeletű eszközök, a Kargu például egy olyan fajta, amely kamikaze módon képes bemérni az ellenséget, majd hozzájuk közel kerülve-repülve felrobban, ezzel és a repeszeivel okozva súlyos sérüléseket. A Kargu-2-es típusokat azonban már úgy tervezték, hogy az emberi irányításon túl a mesterséges intelligencia is képes legyen irányítani, méghozzá gépi tanulásos technológiával kiegészítve, így a műveletbe nem szükségeltetik emberi beavatkozás.

Ez azt jelenti, hogy a robot – esetünkben drón – minden utasításból, helyzetből, minden kép- és hanganyagból tanul, fejleszti önmagát, így válva sokkal hatékonyabbá az önvezérlős módban. A gépi tanulást egyre több helyen alkalmazzák, applikációkban, azonosító rendszerekben és weboldalakon is találkozhatunk vele.

Az ENSZ jelentései szerint, a Kargu-2-es drónok ellenőrizetlenül szabadjára voltak engedve, amikor visszavonuló katonákra támadtak. A beszámolók ugyan halálos áldozatokról nem szólnak, nem ez az első eset, amikor önvezérelt drónok autonóm módon emberekre támadnak – köztük civilekre is.

„A jelenlegi gépi tanuláson alapuló rendszerek nem képesek hatékonyan megkülönböztetni egy földművest egy katonától – írta Zachary Kallenborn belbiztonsági szakértő a The Bulletin of the Atomic Scientists című lapban. „A farmerek lehet éppen puskát tartanak a kezükben, hogy megvédjék a földjüket, míg a katonák gereblyével döntenek le egy lövegtornyot. Jelenleg még egy jármű megfelelő felismerése is nehéz feladat a számukra.

A harci drónokat gyártó török vállalat, az STM nem szólalt meg ügyben, sőt, jelenleg azon dolgoznak, hogy a Kargu-féle kvadrokopterek egymással ugyancsak önállóan kommunikálva 20-as rajban is képesek legyenek támadásokat végrehajtani.

via – The Daily Mail

×