Leállították a Facebookot, hogy az emberek ne lázadjanak Burmában
A katonai puccs célja a totális hatalomátvétel, kerül, amibe kerül.
A katonai puccs célja a totális hatalomátvétel, kerül, amibe kerül.
A katonai puccs célja a totális hatalomátvétel, kerül, amibe kerül.
E sorok írásakor nem pont Mianmar, vagyis Burma a legbékésebb ázsiai ország a világon. De miért is lenne az, hiszen a Kína-Thaiföld és India keresztmetszeténél található ország 1962 óta katonai rezsim elnyomásától szenvedett egészen 2011-ig, amikor is a nép egyre nagyobb nyomásának engedve szabad választásokat írtak ki. Ennek egyetlen feltétele az volt, hogy a katonaság továbbra is autonóm marad, aminek kvázi saját pártja is lehet a Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja képében.
Az ország egyik legnagyobb, 1980- óta a demokratikus jogokért harcoló szimbóluma, a Nobel-békedíjas Aun Szan Szu Kji 2020 novemberében lett Burma demokratikusan megválasztott kormányfője, ami néhány nappal ezelőttig, egészen 2021 február 1-ig tartott.
A katonai vezetés a katonaság bevetésével ugyanis puccsot hajtott végre.
A választásokat csalásra hivatkozva semmisnek nyilvánították, a kormányfőt pedig több vezető politikussal együtt letartóztatták. Az országban egyre nagyobb zavargások törtek ki, követelve a választott kormány szabadon engedését, melynek szimbóluma három feltartott ujj lett. Mivel a szimbólum egyre inkább terjedni kezdett a burmai Facebook felhasználók körében, a katonai vezetés utasította az internetes szolgáltatásért felelős norvég illetőségű Telenort, hogy tiltsa le a hálózatáról a közösségi oldalt, illetve annak különböző ágait (Instagram, WhatsApp, Massenger).
A mai nappal a szolgáltató eleget tett az utasításnak, amivel a több mint 20 millió burmai polgárt vágtak el teljesen egymástól.
A hírt a Facebook is elismerte, aki felszólította a „mianmarista” hatóságokat a személyiségi jogok, úgy pedig a Facebook és a szabad információáramlás visszaállítására. A Telenor is aggodalmát fejezte ki a tiltással kapcsolatban, amivel szerintük az polgárok alapvető emberi joga sérült.
Forrás: The Wall Street Journal, Telex