Néhány nappal ezelőttig a világ legnagyobb videojátékos üzletláncáról, a GameStop-ról nagyjából csak akkor hallhattunk, ha épp valamelyik üzletének bezárásáról számolt be. Ez persze sosem lep meg senkit, hiszen a fizikai játékértékesítés egyre inkább háttérbe szorul, és persze megvannak a maga örömei és értékei, a digitális platformok eladási statisztikái az egyre közeledő halálukat jövendölik – amit a koronavírus-járvány miatti intézkedések még tovább gyorsítottak.

A napokban viszont nem kicsit lódult meg a haldokló GameStop szekere, a tőzsdén ugyanis olyan részvényár emelkedést produkált, hogy hetedhét országon túl is a csodájára jártak.

A tőzsdén alakuló áraknak persze semmi közük a dobozos játékeladásokhoz, egy percig se keressük az összefüggést. Ahhoz, hogy megértsük mi a fene történt, olyan alapvető és félelmetesnek tűnő tőzsdei szakszavakkal is meg kell ismerkednünk mint a shortolás.

A shortolással üzérkedő spekulánsok a tőzsde „rosszfiúi”. Kölcsönkérnek, azt eladják, utána pedig olcsóbban visszavásárolják. Nagyjából ennyi lenne, de jobb ha egy példával is szemléltetem:

Egy barátomtól (GameStop) kölcsönkérem mondjuk a Manhunt-ot (részvény), de megígérem neki, hogy végigjátszás után (eladás) visszaadom neki. A játékot aztán a Facebook Marketplace-n (tőzsdén) pénzzé teszem mondjuk 5000 forintért, de közben tudom, hogy egy hét múlva vissza kéne adni azt a haveromnak, így reménykedek abban, hogy időközben olcsóbban fogom tudni megvenni abból az 5000-esből, amennyit kaptam érte. A taktika be is jön, 3500 forintért visszaveszem a Manhunt-ot és a megbeszélt időben visszaadom a tulajdonosnak.

Kerestem tehát 1500 forintot, voila: shortolás.

A történetben nyilván az szívja meg, akit rászedtek, de hát ilyen a cápák között búvárkodni, számítasz rá, hogy megharaphatnak. Igen ám, csakhogy a shortolás nem válik be, ha a részvényekért kapkodnak, mert az kvázi öngerjesztő folyamatként egyre feljebb tornázza az árakat. Ezzel pedig az a baj, hogy a shortoló nagykutyának mindenképpen vissza kell adnia kölcsönkért részvényt, amit ennek következtében nem 5000 forintért, hanem mondjuk 15.000-ért tud csak visszavenni. Így pedig nemhogy nem keresett semmit, de 10.000-et még bukott is – a búvár visszaharapott.

A GameStop körül legyeskedő shortosok pedig már egy ideje szemet szúrtak a jószerivel fiatalokból álló WallStreetBets nevű Reddites csoportnak, akik összebeszélve egy szervezett akciót intéztek ellenük. A terv egyszerű: mindannyian egyszerre annyi részvényt vesznek a shortolóktól, amennyit csak tudnak, amiket ennek következtében később többszörös áron lesznek kénytelenek visszavásárolni tőlük.

Kép: Portfolio

A sárga négyzet az elmúlt négy hónapot jelöli, amikor is a shortolóknak és a Portfolio szerint a jó piaci hangulatnak köszönhetően elkezdett emelkedni a GameStop részvényárfolyama. Ez januárban a  WallStreetBets fórumos társaság akciója miatt hihetetlen mértékben, 90%-kal megugrott, amikor is olyan helyzetet teremtettek, mikor 70 millió eladó részvényből, 71 milliót sikerült is megvenniük.

Na azt mégis hogyan? – kérdezitek megemelkedett szemöldökkel. Nos, a shortolással foglalkozó cégek a káoszt kihasználva – valószínűleg nyereségvágyból – több részvényt adtak el, mint amennyivel valóban rendelkeztek. Így talán már nem lesz olyan meglepő, ha azt mondom, hogy eddig 5 milliárd dollárt buktak a GameStop-on, emiatt több részvények értékesítésével foglalkozó vállalat és egyéni spekuláns is két vállra feküdt.

Ezzel párhuzamosan egyébként ugyanez történt az AMC részvényeivel és shortosaival is.

A két vállalatban egy közös azért van, mégpedig hogy mindkettő egy haldokló ágazat részei, amire szépen rácsüngtek a rövidre eladó spekulánsok. Hogy mi lesz mindennek a következménye azt még nem tudni, az viszont már egészen biztos, hogy a GameStop-akció bizonyosan bekerül a tőzsdés és a gamer történelemkönyvekbe.