A videojátékok igenis lehetnek művésziek, sőt, remekművek is. Mit nevezünk azonban valódi művészeti formának és tartozhatnak-e ezek közé a videojátékok? Erre kerestük a választ!
A videojátékok igenis lehetnek művésziek, sőt, remekművek is. Mit nevezünk azonban valódi művészeti formának és tartozhatnak-e ezek közé a videojátékok? Erre kerestük a választ!
Amikor művészetről beszélünk, a legtöbbeknek a klasszikus képző-, vagy zeneművészeti formák jutnak az eszükbe. Ezek a történelem során folyamatosan változtak és új neveket kaptak. Mára a barlangrajzoktól kezdve a kora középkori, a reneszánsz, a barokk vagy az impresszionista festményeket, falikárpitokat, mindent művészetnek nevezünk. Ha azt akarjuk vizsgálni, hogy a videojáték megérdemli-e, hogy ezek közé tartozzon, nem kell messzebbre mennünk a karikatúráknál, vagy a graffitinél.
Ez a két, mára szintén képzőművészeti fogalom kezdetben nem volt több vásári mulatságnál és köztéri falfelületek megrongálásánál. A graffitit manapság többnyire a festékspray-vel falra fújt színes és látványos, az átlagos szemlélőnek azonban értelmetlen falfirkának tűnhet. Amikor modern formája először megjelent főként különböző utcai bandák használták jelzésként, maga a falfestészet azonban nem huszadik századi fogalom. Az ősi Egyiptomból, Görögországból, sőt, a Római Birodalomból is kerültek elő graffitik. Ezekben egy dolog a közös, engedély nélkül, falra készültek, ahol minden arra járó látta őket.
Kép forrása: graffitilife.co.uk
A filmekkel hasonló a helyzet, csakhogy a mozgóképek irányába is kitekintsünk. Amikor az első egyperces felvételek megjelentek még senki nem tekintett rájuk művészeti formaként. Ezeknek a rövid történeteknek semmilyen mögöttes üzenetük nem volt és a beállításokat sem neveznénk még művészinek a tizenkilencedik század végéről. A technika fejlődésével azonban a filmkészítők előtt is új kapuk nyíltak meg, amik lassan elvezették őket odáig, ahol ma tartanak.
A mindenki által kedvelt blockbusterek, mint a Marvel filmek, az évről évre izgalmasabbnak ígérkező akciófilmek, de még a horrormozik is rendelkeznek művészi értékekkel. Nem emlegethetjük őket persze egy lapon a közönség meghökkentésére vagy csak elgondolkoztatására készült művészfilmekkel! Ez az a kategória ugyanis, ami mindig újít és változtat és próbálkozik akkor is, ha később a kritikusok és a nézők szemében is elbukik. Minden művész és művészeti forma bejárja ugyanekkor ezt az utat, aztán később vagy elbukik, vagy fennmarad. A videojátékok az elmúlt több, mint negyven év tendenciáját figyelembe véve már az utóbbi kategóriába esnek majd. A kérdés, elfogadjuk-e őket művészeti formaként, vagy sem?
Kép forrása: Wired
Ha ezt a kérdést feltennénk egy gamer közönség előtt, a válaszadók többsége jó eséllyel mondaná, hogy naná, persze! Míg, ha ugyanezt a kérdést feltennénk olyanoknak is, akik soha nem játszottak, vagy soha nem érdekelte őket igazán a dolog, a válaszok már jobban megoszlanának. Mi alapján dönthetjük el, hogy melyik csoportnak van igaza? Mitől lesz művészet valami? Nevezhetünk-e annak egy olyan digitális formátumot, ami főként az emberek szórakoztatására jött létre? A válasz erre, hogy miért ne? Bármi lehet művészet, amit az emberek közmegegyezés alapján annak tartanak. Egy-egy videojátékban azonban sokszor jóval több van, egyszerű szórakoztató médiumnál.
A technológiai fejlődés a filmkészítőkhöz hasonlóan a művészek előtt is új kapukat nyitott meg. Megjelent a digitális képzőművészet, ami a hagyományos, papír vagy vászon alapú művek mellett lehetőséget ad háromdimenziós alkotások elkészítésére is. A művészek itt már gond nélkül játszhatnak a színekkel, formákkal és szögekkel. Míg ez egyelőre párhuzamosan létezik a hagyományos médiumokkal, papír mentessége és kompaktsága miatt néhány évtizeden belül akár egyeduralkodóvá is válhat. Utazáskor nem kell ceruza, vagy festékkészleteket magunkkal vinnünk, semmi nem folyik ki vagy törik el a táskánkban, nincs száradási idő sem. A digitális médiumok népszerűsége praktikusságuknak köszönhetően így egyre csak nő az utóbbi években.
A videojátékokhoz most még szükség van konzolra vagy PC-re, de ezek is egyre jobb teljesítményűek és egyre kisebbek lesznek az évek múlásával. A technológia tehát gyakorlatilag világméretűre szélesítette a művészek festővásznát. A videojátékok ezen kívül több szempontból is különlegesek. Egyedi keverékét alkotják ugyanis a művészeteknek és a tudománynak. Látványviláguk, grafikai fejlettségi szintjük nagyban függ attól, mire fejlesztik őket és, hogy annak a konzolnak vagy PC-nek mekkora a teljesítménye.
Persze már az egyszerűbb, 64 bites verziók között is találhatunk igazi kincseket. A Castlevania IV. például mesterien hangolja össze a képi világot az aláfestő zenével, ami annyira jól sikerült, hogy még a Netflix sorozatában is helyet kapott. Ahogy bővültek a készítők lehetőségei, úgy kapott egyre nagyobb jelentőséget a történet is. Mára a játékokat bátran nevezhetjük vegyes médiumoknak, hiszen nemcsak képző- és zeneművészeti alkotások, hanem többen átívelő történetmesélési móddal is rendelkeznek.
Az olyan open world RPG-k, mint akár a Witcher vagy a Detroit: Become Human már a játékost is bevonják a sztoriba, aki így aktívan alakíthatja a játék eseményeit és végkifejletét. Idáig sem kell azonban elmennünk egészen. Az egyenes vonalú videojátékok is olyan részletesen kidolgozott karakterekkel, motivációkkal és cselekmény szállal rendelkeznek, ami már a filmekhez teszi őket hasonlóvá. Ha mindehhez hozzávesszük az évről évre jobb és életszerűbb grafikákat, valóban úgy érezhetjük, mintha egy interaktív filmmel játszanánk.
Kép forrása: ign.com
A játékok művészeti értéke mégsem abban rejlik, hogy mennyire valósághűek. Legyen szó festményről, zenéről, filmről vagy videojátékról, akkor nevezhetünk valamit valódi művészetnek, ha készítője valamilyen üzenetet akar vele közvetíteni. Ez lehet akár egy érzelem, vagy egy mélyebb gondolat is, ami nem jelenik meg nyíltan, csak sugallják, érzékeltetik. Erre pedig ugyanúgy képes lehet a legvalósághűbb, csúcskategóriás videojáték, mint 64 bites kistesója.
Arról, hogy nevezhetőek-e a videojátékok valódi művészeti formának már jó ideje folynak kutatások, a vélemények azonban még megoszlanak. Talán sosem születik majd egyetértés ebben a témában, de nem is az a lényeg, hogy mindenki elfogadja őket. A fejlesztők folyamatosan tanúbizonyságot tesznek róla, hogy játékaikat igyekeznek még egy szinttel jobbá tenni, aminek köszönhetően időről időre valódi mesterművek is születnek. Te mit gondolsz a kérdéssel kapcsolatban?
