„A számítógép füsttel működik, ha kijön a füst belőle, akkor már nem működik tovább” – tartja a régi vicc. Ezúttal annak jártunk utána, hogy milyen is, amikor egy számítógép utolsó pillanatait tölti földi pályafutása során. Itt szeretnék kitérni arra, hogy rengeteg megtévesztő videó terjeng a neten,  amelyekben legtöbbször petárdával vagy más robbanóanyaggal idézik elő a robbanást.

Mi pedig épp arra voltunk kíváncsiak, hogy a való életben hogy néz ki, amikor önmagától gyullad /robban fel egy PC.

Néha a legjobbakkal is megesik, hogy kiöntik az üdítőjüket. Szerencsétlen eset, amikor pont a gépházba kerül a folyadék. Luke Faichney megnézte, hogy egy folyadék károsította gépet sikerül-e  utólag működésre bírni. Nos, gondolhatjátok, hogy nem igazán jött össze:

A „Jeantech” márkájú noname táp hamar jelezte egy pukkanással, hogy ez nem igazán fog menni, hát ezek után nem is következett semmi jó. A gép szabályosan szétfüstölt. Remekül lehetett látni, ahogyan az olcsó táp kezdetleges védelmi rendszere beadja a kulcsot. A kondenzátorok elpukkanásával egyetemben az összes hardver megkapta a túl magas feszültséget, ami természetesen teljesen tropára vágta az egész PC-t.

Hogy mekkora veszélyt rejt egy hibás akkumulátorcella? Ezt az alábbi videóban láthatjátok, 7:30-hoz érdemes tekerni:

Sajnos a különböző akkumulátorcellák nagyot tudnak robbanni meghibásodás esetén. Szerencsére nem túl gyakori jelenség, viszont elég, ha egyszer megtörténik a baj. Jelen esetben az egész iroda füstbe borult a meghibásodott laptopnak köszönhetően.

Ha pedig szeretnénk, önként és dalolva is felgyújthatjuk kedvenc PC-nket. Erre találták ki az USB killert, ami egy pár dolláros pendrive-nak álcázza magát, ám valójában egy csendes gyilkosról van szó. Az USB Killer ugyanis összegyűjti a gépből érkező feszültséget az 5V-os ágról, majd -240 V elérése után visszaküldi azt az adatkapcsolatra használt összeköttetéseken. Amelyik gép nem rendelkezik megfelelő védelemmel, az akár úgy járhat, mint a fentebbi videóban lévő DELL brand gép.

De hogy egy személyes történettel is jöjjek. Még ifjú tizenéves korszakomban én is aktívan bújtam a fórumokat és én is nekiláttam a gépem tuningolásának, ahol is sikerült pár száz MHz-cel feljebb tornáznom az akkor még közép-alsó kategóriásnak számító AMD Athlon 64 X2 4400+-omat. Majd egy barátom látva az eredményt, maga is tuningért kiáltott. Sajnos nála már nem sikerült hasonló eredményeket elérni, ugyanis a tápegysége nem igazán díjazta a műveletet (pedig mindössze +60 MHz-cet adtam neki). Ez abban nyilvánult meg, hogy a bootolásnál akkorát pukkant a táp, hogy azt sem tudtam hirtelen hol vagyok. Nem tudom szavakkal leírni az 9 éves barátom tekintetét, miután közöltem vele, hogy én akkor most megyek haza.

Egy szó, mint száz. A tuning előtt mindenképp érdemes alaposan utána nézni, hiába fejlődött sokat a technika és csak akkor érdemes nekivágni, ha tisztában vagyunk a kockázatokkal. A tápegységből pedig mindig érdemes megbízható darabot választani, nehogy rossz vége legyen a dolgoknak.