Mi az a DLAA és mire jó? - Ezért érdemes ezt választanod a játékokban
Nem kérdés, hogy az Nvidia DLAA-nak elnevezett technológiája nagy ugrás, de mi is ez pontosan, és milyen hatással van a játékokra?
Nem kérdés, hogy az Nvidia DLAA-nak elnevezett technológiája nagy ugrás, de mi is ez pontosan, és milyen hatással van a játékokra?
Nem kérdés, hogy az Nvidia DLAA-nak elnevezett technológiája nagy ugrás, de mi is ez pontosan, és milyen hatással van a játékokra?
RP
2023.08.09. – Az Nvidia már két évvel ezelőtt bemutatta a DLAA nevet viselő megoldását. Az első időszakban szegényes támogatással rendelkezett a technológia, de az elmúlt időszakban már több címben is megtalálhattuk. Ide tartozik a Diablo IV, a Baldur’s Gate 3 és a Marvel’s Spider Man is. Az „AA” végződésből nem nehéz kitalálni, hogy egy élsimítást elősegítő opcióról beszélhetünk, melyet RTX kártyák segítségével hasznosíthatunk. Ha nagyon-nagyon leegyszerűsítve nézzük, akkor a DLSS-hez hasonlítható a működése, de a valóságban azért jelentős eltéréseket fedezhetünk fel a két technológia között.
Nézzük is, hogy mi az a DLAA és miért jó!
A DLAA a Deep Learning Anti-Aliasing rövidítése. Azaz egy olyan élsimítási módszert takar, mely gépi tanulást, mesterséges intelligenciát vet be a működése során. A DLSS-el ellentétben azonban nem magát a képet próbálja feljavítani, hanem a natív felbontás élsimításába próbál besegíteni. A játékokban az objektumok sokszögekből épülnek fel, így elkerülhetetlen ezek találkozásánál a recék, élek felbukkanása. A különböző élsimítási technikák ezeket próbálják több-kevesebb sikerrel „elsimítani”.
Manapság leginkább az MSAA, FXAA és TAA megoldásokkal találkozhatunk. Ezek működése és erőforrás igénye eltér, de mindegyik a fenti probléma megoldásán dolgozik. Ehhez csatlakozott be az Nvidia fejlesztése egy negyedik opcióként. Alapvetően kijelenthető, hogy az MSAA tudja leterhelni legjobban a gépünket, míg az FXAA-t kell választanunk, ha kímélni szeretnénk a masinát.
Ha ismered hogy működik a DLSS, akkor igazából a DLAA működését is megfejtetted. A DLSS a natív felbontáshoz képest alacsonyabb felbontáson rendereli ki a játék képét, majd ezt próbálja több-kevesebb sikerrel feljavítani. Ennek köszönhetően több FPS-t kapunk, miközben a minőség csak minimálisan romlik a natív felbontáshoz képest.
A DLAA-t az Nvidia alacsony(abb) felbontású, játékmotorok által alkotott képekkel tanítja be az Nvidia. Ezeket az alacsony felbontású képeket, videókat hasonlítja össze egy 16K felbontású referenciaképpel, majd ennek a két végletnek a megismerése után megpróbál minél szebb élsimítást reprodukálni. Ezt követően be is kerülhet a driverbe az immár frissített modell és élvezhetjük az újabb címek támogatását.
A DLAA az RTX kártyákban található Tensor magokat hasznosítja, így nem teljesen nyers erőből kell megoldania az élsimítást. Ennek köszönhetően közel ugyanannyi erőforrással szebb képet kaphatunk, mint egy TAA vagy MSAA esetében. Az előbbi megoldásokkal ellentétben remekül leköveti a mozgást és a fényváltozásokat, mely szintén láthatóan tisztább képeket eredményezhet. Erőforrás/képminőség arányt nézve a legjobb megoldás a piacon, még ha a nyers FPS-t nézve nem is. TAA-hoz képest csak pár extra százalékot és FPS-t kér magának, az MSAA-hoz képest viszont jóval több képkockát kaphatunk, ha a DLAA mellett tesszük le a voksunkat. Ha nem a határon van a gépünk, akkor mindenképp ajánlott lehet a DLAA használata, ha a megfelelő RTX 20-40 kártyákkal rendelkezünk.
Folyamatosan bővül a felhozatal, ám leginkább csak friss címekben találkozhatunk vele. Szintén kiemelendő, hogy a DLAA használatához RTX 20, 30 vagy 40 szériás Nvidia kártyára van szükségünk, talán ez a legnagyobb hátránya a technológiának. A jelenlegi felhozatal a következő:
Igaz ez? – A töltőképernyők állapotjelzője tényleg egy nagy kamu?