Mitől konzol egy konzol, ha PC alkatrészek vannak benne?
Egyre vékonyabb a határvonal a két szegmens: a játékkonzolok és a PC között. De vajon mi különbözteti meg egyiket a másiktól?
0
Egyre vékonyabb a határvonal a két szegmens: a játékkonzolok és a PC között. De vajon mi különbözteti meg egyiket a másiktól?
RP
2022.03.04. – 2020 novemberében jelent meg a jelenlegi konzolgeneráció három gépe, az Xbox Series X és a gyengébb Series S, valamint a PlayStation 5. A járványnak, a chiphiánynak és több külsős körülménynek köszönhetően viszont sokáig csak erősen limitáltan lehetett beszerezni őket – ez alól az Xbox Series S volt kivétel, melyekből szinte mindig találtunk a polcokon pár darabot.
A konzolok alacsony számáért viszont a nyerészkedők is okolhatók, akik trükkös módon felhalmozták a gépeket, majd azokat jóval magasabb áron adták tovább. Ugyanakkor érdekes volt, hogy még így is jobban megérte a PS5-öt, vagy az Xbox Series-t választani, mint egy azonos erejű és képességű PC-t, hiszen ha átnézzük a konzolok specifikációit, ismerős gyártók ismerős hardverei köszönhetnek vissza. AMD Zen 2 processzor, AMD RDNA 2 GPU egységek…..ezeket találjuk meg a számítógépekben is, nem?!
Jogosan merülhet fel a kérdés: mitől marad konzol a konzol, ha „PC alkatrészekből” épül fel?
Biztos teljesen PC hardverről beszélhetünk?
PS5 „alaplap” – Szinte minden integrálva van
Mindkét konzolgyártó az AMD Zen 2-es architektúráját választotta ki, amikor arról kellett dönteni, hogy milyen processzor hajtsa majd a gépet. A Zen 2-t valóban megtalálhatjuk számítógépekben a Ryzen 3000 széria képében, az Xboxban és PlayStationben található modellekhez talán a Ryzen 7 3700X áll a legközelebb. Ha a grafikus egységeket vizsgáljuk, ott sincs nagy meglepetés. Az AMD RX 6000 szériában megtalálható RNDA 2 fejlesztésre épülnek a konzolokban található, grafikáért felelős CU egységek.
GDDR > DDR, de csak bizonyos felhasználási területeknél érdemes alkalmazni az ilyen típusú memóriákat
Az első jelentős különbséget a memóriában találjuk. Manapság a gamer számítógépek DDR4 és DDR5 memóriákkal vannak felszerelve. A PS5 és Xbox Series konzoloknál azonban GDDR6 RAM szolgálja ki a rendszert, melyet teljesen más jellegű feladatok, utasítások elvégzésére fejlesztettek ki, mint PC-s társaikat. Az ilyen típusú memóriák nagyobb mennyiségű, ismétlődő és „egyszerűbb” feladatokra lettek kifejlesztve, az ilyen jellegű műveleteket sokkal gyorsabban feldolgozzák, mint a normál DDR ramok.
A konzolokban megtalálható tárhelyek villámgyorsak, ám a PCIe 4.0 SSD-k elterjedése óta PC-s fronton sincs már akkora lemaradás. A fenti komponenseket megismerve hamar kiderült, hardveres szinten a legnagyobb különbséget a konzolok „alaplapjára” integrált GDDR6 memóriák adják, melyeket PC-s környezetben maximum videokártyákon találhatunk meg, rendszermemóriaként nem.
Az operációs rendszerek
Xbox 2022-es menüje
Itt már sokkal kevesebb a közös a két gyártó között. Jelentősen eltérő megoldásokat alkalmaztak a Sony és Microsoft mérnökei:
- Microsoft esetében egyértelmű volt, hogy hova kell nyúlni. Az Xbox Series konzolok egy erőteljesen átalakított, Hyper-V hypervisor (olyan szoftver vagy hardver, mely virtuális számítógépek futtatását végzi) alatt futó Windowsról beszélhetünk. Nem véletlenül érhetőek el 2015 óta olyan alkalmazások melyek egyaránt futnak Xbox és Windows 10/11 alatt is, hiszen a mag megegyezik.
- A PlayStation 5 egy FreeBSD (Unix) alapokra írt operációs rendszerrel rendelkezik, melyet kimondottan a PlayStation konzolokra alkottak meg a Sony mérnökei. Erről sokkal kevesebb publikus információ érhető el, hiszen teljesen zárt forráskóddal rendelkező szoftverről beszélünk.
PlayStation 5 menü
Mindkét operációs rendszerről kijelenthetjük, hogy teljesen zártak, a felhasználók nem módosíthatják ezeket semmilyen módon. Maximum hardveres réseken keresztül lehet bejutni a konzolokba, ám a jelenlegi generációnál ez mindenki számára elérhető szinten nem valósult még meg, ám tudjuk, hogy nem lehetetlen.
További előny a PC-s operációs rendszerekhez képest, hogy csak egy adott hardveren kell megfelelően futniuk, így sokkal jobban tudják optimalizálni ezeket a Microsoft és Sony mérnökei. Nem kell százféle processzort, chipsetet és egyéb hardvert ismerniük, mint például Windows esetén. A Sony és a Microsoft is egyedi utasításokat, API-kat alkalmaz a játékok futtatásához, így nem tudjuk összehasonlítani ezeket az operációs rendszereket a számítógépünkön futó Windows 11-gyel vagy épp egy alap FreeBSD-vel.
Verdikt
Valóban rengeteg, PC-s szegmensben is megtalálható hardvert tartalmaznak az aktuális konzolok, ám pár aprónak látszó különbség miatt mégsem tudjuk összehasonlítani a két kategóriát. Hardveres szinten a rengeteg „alaplapra” integrált, gyorsabb megoldás és legfőképp a GDDR6 memória használata az, ami megkülönbözteti a konzolokat a számítógépektől. Szoftveres szinten pedig a zárt, fényévekkel jobban optimalizált operációs rendszerek és az egyedi hardverek miatt használatos utasítások és alacsony/magas szintű API-k teszik teljesen összehasonlíthatatlanná a történetet.
Az azonban vitathatatlan, hogy a PS4/Xbox One és az utáni generációk sokkal közelebb állnak az átlagos számítógépekhez, mint az azt megelőző PowerPC alapú processzorokkal felvértezett PS3/Xbox 360 korszak előtt. Egyre vékonyabb a határ a két szegmens között, de pont elég ahhoz, hogy még szét lehessen választani őket egymástól.
