2024.03.27.  – Az elmúlt években egyre nagyobb teret kér magának az OLED technológia. Míg korábban leginkább csak telefonok és okoseszközök kapcsán találkozhattunk ilyen kijelzővel, manapság a TV-k, monitorok vagy akár még egy Steam Deck és Nintendo Switch is ilyen kijelzővel van felvértezve. Ez azonban nem véletlen. Az OLED kijelzők az LCD kijelzőkkel ellentétben háttérvilágítás nélkül működnek, így nagyon kellemes kontrasztarányt (a “tökéletes” feketének hála) érhetünk el a segítségükkel, illetve vékonyabbak, könnyebbek hagyományos társaiknál. Hátrányuk, hogy kisebb fényerősség érhető el velük, illetve még sokakban kétségeket vet fel a sokszor hallott beégés jelensége is.

Ha az ember manapság OLED TV vagy Monitor vásárlásán gondolkozik, netán meg is vásárolta azt, az első körben biztosan azon ügyködik, hogy minél tovább tökéletes állapotban tartsa a kijelzőt. Ez természetesen teljesen rendben is van, ám a TechSpot munkatársai teljesen más irányból közelítenék meg a dolgot. A céljuk nem más, mint azokat a tévhiteket megcáfolni vagy akár megerősíteni, melyek az OLED kijelzőket övezik manapság. A teszt 2024 februárjában vette kezdetét, így érdemes lehet kideríteni, hogy mi történt egy hónapnyi hardcore izzasztás után.

A teszt menete

Az oldal munkatársa nemes egyszerűséggel kicserélte a korábbi 4K IPS monitorját egy OLED monitorra. Ezt követően azonban nem eszközölt extra lépéseket. Azaz nincs sötét mód, nincs képernyőkímélő vagy épp a tálca sem tűnik csak el magától. Mindent úgy használ, ahogy a korábbi monitorja esetén is tette. Az alábbi körülmények jellemzik még a tesztet:

• 95%-ban statikus ablakok, alkalmazások vannak a monitoron
• Ezt átlagban 250 órányi statikus tartalmat jelent havonta
• A monitor 200 nites fényerőn működik
• A monitor 2 óra után automatikusan kikapcsol
• Sötét tálcát használ a Windows-ban, ám az IPS monitornál is azt használt
• A monitor nem 0-24 megy, hogy a beépített védelmi funkciók le tudjanak futni

Kiderült tehát, hogy valóban egy reális, hétköznapi felhasználók esetében is előforduló használati rutin várt a monitorra az első hónapjában. Nincs extra stresszteszt, de extra védelmi funkciókat sem aktivált a TechSpot munkatársa. Azaz a felhasználók 99%-val megegyező körülményeknek tette ki a monitort.

A teszt eredménye egy hónap után, verdikt

Zéró beégés az OLED kijelzőn

Jól látható, hogy annak ellenére, hogy az óvatosság nem volt jellemző a mindennapi használatra a monitoron a beégés legkisebb jelét sem lehet leolvasni még szürke vagy épp piros hátterek mellett sem. Egy hónap nem sok idő ám az OLED technológia valóban egy fokkal hajlamosabb a beégésre, a felhasznált szerves anyagoknak hála. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy extrém igénybevételeken kívül nem valós probléma.

Kezdjük is többi, egyértelműen pozitív tulajdonsággal. Az OLED kijelző kontrasztja remek, a 240 Hz-es képfrissítés garantáltan folyamatos élményt garantál, ahogy a tökéletes feketékkel sem veheti fel a versenyt más technológia. A színek élettel teliek, szinte leugranak a monitorról. A 240 Hz képfrissítést a mindennapi használat, munka során is megelégedéssel használta a TechSpot tesztere, nem csak játékok esetében jöhet jól. Ennek ellenére a QD-OLED panellel felvértezett monitor több hiányossággal is küzd. Nézzük is ezeket szépen sorban:

• A QD-OLED pixel elrendezése nem teljesen egyezik meg a „rendes” kijelzőkével, melynek köszönhetően bizonyos esetekben a szövegek „szőrösek” lehetnek, ám a 4K felbontásnak és 32 inch képátlónak köszönhető 140 PPI pixelsűrűség ezt kompenzálja.
• A legtöbb OLED monitornál alkalmazott, glossy bevonat már a legkisebb napfény hatására ront az összképen, az irodai fényekről nem is beszélve.
• A monitor sok esetben 4 óránként feldobott egy üzenetet a pixelek védelmével kapcsolatban. A védelmi mechanizmus lefuttatása a monitor kikapcsolásával egyelő, így munka közben ezt nem is lehet megejteni. Szerencsére lehet kérni 4 vagy épp 16 órás figyelmeztetést a monitortól. Ez rengeteg esetben idegesítő lehet.

Az OLED monitorok az elmúlt években tehát több hibájukat is levetkőzték, még külön praktikák nélkül sem égnek be egyhamar. Ennek ellenére egyáltalán nem beszélhetünk tökéletes technológiáról, hiszen a fényerő még mindig gyenge, a pixelek kiosztása is hagy némi kívánnivalót maga után, ahogy bizony a tükröződő bevonat sem mindig jön jól. Mindezt pedig háromszoros, négyszeres árcédulával fejelik meg a gyártók. Ez az a pont, amin elcsúszik a kijelzők ajánlhatósága 2024 első felében. Sok esetben 200-300 ezer forinttal kerülnek többe, mint az azonos méretű és felbontású IPS/VA társaik. Remek technológiáról beszélünk, ám a felhasználói bázis 99%-nak még teljesen felesleges a váltás, főleg, amíg gyermekbetegségekkel is rendelkeznek az OLED monitorok a brutális felár mellett.

Ezt láttad már?

Lehet-e VÍRUSOS egy PlayStation, egy Xbox, vagy egy Nintendo?