Sajnos eddig még senki nem készített videojátékot az 1848-49-es szabadságharc és forradalom eseményei alapján, de azért akad néhány remek alkotás, amiben a szabadságért harcolhatunk.
Sajnos eddig még senki nem készített videojátékot az 1848-49-es szabadságharc és forradalom eseményei alapján, de azért akad néhány remek alkotás, amiben a szabadságért harcolhatunk.
2022. 03. 15. – Bár egyre több tehetséges magyar független fejlesztőpalántát fedezhetünk fel, akik több ízben is előveszik a magyar történelem egy-egy jelentős eseményét, de ezidáig még senki sem nyúlt az 1848-49-es szabadságharc és forradalom egyébként roppant izgalmas témájához. Pedig, ha valamit zseniálisan (és hiánypótló) módon lehetne videojátékba ültetni, akkor az ez az
De már az is fantasztikus volna, ha „csak” egy, az Assassin’s Creed Discovery módjához hasonló programról lenne szó, amiben akció, vagy úgy egyáltalán játékmenet sem lenne, szimplán csak nyomon követhetnénk a forradalmi eseményeket: becsatlakozhatunk a márcziusi ifjak közé, ellátogathatunk a legendás Pilvax kávéházba, Petőfiékkel tarthatunk az egyetemi előadások megzavarandó verbuválásban, hogy aztán meghallgassuk a 12 pont, majd a Nemzeti Dal elszavalását.
Sajnos azonban a magyar játékfejlesztés nem igazán alkalmas egy ilyen projektre, valamint eddig egyetlen stúdiónak sem jutott még eszébe a hazai piacra gyártani egy kifejezetten magyar történelmet feldolgozó játékot. Ennek oka talán a magyar piac méreteiben rejlik: egyszerűen nem éri meg potenciálisan néhány tízezer játékosra egy több millió forintot felszippantó fejlesztést, vele éveket pazarolni, ami szinte biztosan nem fog megtérülni. Más meg nyilván nem fog helyettünk, de nekünk magyar témájú játékot csinálni, ezért be kell érnünk olyan kameókkal, mint amennyi az Europa Universalis IV-ben, esetleg a Kingdom Come: Deliverance-ban – és a hasonló címekben jut.
Így hát az 1848-49-es forradalom hangulatát is valahol másutt kell keressük a játékokban. Az alábbi 4 alkotás például remek választás lehet a magyar energiák elcsatornázására – melyekben egy kicsit, egy icipicit, egytized százaléknyit márcziusi ifjaknak érezhetjük magunkat.
A Freedom Fighters ugyan nem egy mai csirke már, de még mindig az egyik legjobb darab a szabadságharcos műfajában. A játékot a Hitman fejlesztőinek köszönhetünk 2003-ból, de talán még mostanság is aktuális lehet. A története szerint a második világháborút a Szovjetúnió nyerte, amikor ledobott Berlinre egy atombombát, így tulajdonképpen be is pozicionálta magát az új világrend legtetejére. Az orosz vezetés azonban nem állt meg Európa meghódításánál, ezért a 2000-es évek elején Amerikát is elkezdi megszállni.
Hősünk, Chris Stone egy teljesen átlagos vízvezetékszerelő, aki egyik pillanatról a másikra találja magát a New York-i orosz invázió kellős közepén. Szerencsére sikerül elmenekülni a szovjet katonák és tankok elől, majd csatlakozik a jórészt civilekből verbuválódott ellenállásához.
Ezután az orosz elnyomás ellen harcolni akaró szabadságharcosokkal kell gerillaharcokat folytatnunk, és visszafoglalni a stratégiailag fontos támaszpontokat. A játék ugyan egy TPS akciójáték, bőven vannak taktikai mélységei is. A küldetések során felszabadíthatunk ellenállókat, akik ezután nemcsak velünk tartanak, de várják is a parancsainkat a harcokban.
A Homefront-sorozat eléggé lesajnált volt a megjelenésekor, pedig egyáltalán nem volt olyan bitang rossz, mint ahogyan sokan leírták. A Homefront legelső része még egy teljesen átlagos, mondhatni egyáltalán nem kiemelkedő Call of Duty-klón volt, a The Revolution azonban nem kicsit változtatott a formulán.
A Freedom Fighters-hez hasonlóan itt is egy fiktív történelemben, illetve jövőben járunk, ahol Észak-Korea az egyik legnagyobb gazdasági és katonai állam a világon. Ezt annak köszönheti, hogy a 70-es évek tájékán óriási politikai reformon ment keresztül, így egy nyugati-féle kapitalista országgá vált. Ennek köszönhetően technológiai nagyhatalom lett, amely óriási függőségbe taszította Amerikát, amelyet egy 2025-re prognosztizált gazdasági összeomlást és eladósodást kihasználva megszállt.
A játékban Ethan Bradyt, az ellenállás egyik legfrissebb tagját alakítjuk, a feladatunk pedig felszabadítani a megszállás alatt lévő Philadelphiát. Maga a játékmenetet a Far Cry-okhoz lehetne hasonlítani, és igazából nem is sokkal rosszabb, mint a 26. Ubisoft bőrlehúzás. A Homefront: The Revolution nem egy kiemelkedő játék, mégis egészen érdekesen, nem fekete-fehér módon közelíti meg a szabadságharcok témáját. Egy próbát megérhet, manapság csap pár száz forintokért adják a konzolok és a PC-k digitális boltjaiban.
Az Assassin’s Creed harmadik számozott etapját nagy vita övezi, sokaknak ugyanis csalódás volt Ezio történetei után. Számomra viszont az egyik legjobb darabja a sorozatnak, amit leginkább a szettingnek és az olyan játékmenetbeli megoldásainak tartok be, amelyek mind a mai napig, még a stílusváltás után is meghatározzák az AC-t.
Connorral, pontosabban Ratonhnhaké:tonnal az Amerikai függetlenségi háború kellős közepébe csöppenünk bele, ami az amerikai történelem legnagyobb szabadságért, önállóságért folytatott küzdelme volt. A sorozatban talán itt jelenik meg a legerőteljesebben az assszasszinok szabadság iránti elköteleződése, szemben a templomosok totális kontrolljával szemben, sok szempontból pedig ennek rendelnek alá majdnem mindent.
A játék során átélhetjük a történelem (kicsit kiszínezett) eseményeit, felfedezhetjük Boston és New York utcáit, a gyönyörű vadont, illetve találkozhatunk Benjamin Franklinnel, George Washingtonnal, Thomas Jeffersonnal, és még sok más, az amerikai történelem jelentős alakjával.
A Ubisoft nagyon szereti a szabadságharc és a forradalom témáját, amit rendre be is mutat nekünk az Assassin’s Creed és a Far Cry játéksorozataiban. A lista utolsó helyére azért nem valamelyik, akármelyik Far Cry játékot citáltam, mert a francia forradalom ábrázolása sokkal jelentősebb és erősebb táma bármelyik fiktív szabadságharcnál.
A Unity 2014 egyik, ha nem a legnagyobb csalódása volt, mára viszont bátran tudom ajánlani tulajdonképpen mindenkinek. A játék most is egészen gyönyörűen fest (és már jól is fut), a története és a világa pedig különösen erősen mutatja be Európa egyik legjelentősebb eseményét, amely tőlünk ugyan távol zajlott, de a hatása elért hazánkig és közvetett módon segítette az 1848-49-es magyar szabadságharc és forradalom kialakulását, felfokozódását is.
Létezik egy Dragon Ball-epizód, amit még egyetlen magyar sem látott
