Bódi Dániel

2024.01.24. – Lassan egy hónapja már, hogy 2024 malmát tapossuk, így bőven volt időnk ábrándos tekintettel elmélázni azon, hogy egy különösen termékeny és eseményekben gazdag 2023-as esztendőt követően vajon mit hozhat ez az év?! Gondolati kalandozásaim során pedig rájöttem, hogy nagyon is sok mindent, sőt, akár teljesen átalakulhat a komplett játékipar (de erről majd az 5. pontban), ami viszont a feltételezéseken túl egészen biztos, hogy unatkozni ezúttal sem fogunk. Hogy a végén ezzel majd jól járunk-e mi, játékosok, azt majd csak 2025. január 1-én fogjuk tudni megmondani, addig viszont érdemes lehet az alábbi 5 valószínűsíthető és meghatározó gamer eseményre lélekben felkészülni.

1. PlayStation 5 Pro

A Sony a Playstation 1 óta folyamatosan megújítja-felfrissíti a játékkonzoljait generáció közben, ez alól pedig a PS5 sem lesz kivétel. Igazából 2023 végén már meg is történt a kurrens konzol átgondolása a sokak által tévesen Slimnek nevezett új, le- és felcsatolható lemezolvasós gépvariánssal, de közel sem ez az a masina, amire oly sokan ácsingóznak: a népnek az alaposan megerősített PS5 Pro kell.

Sokan pletykálják, sokan csak reménykednek benne, hogy idén boltokba fog kerülni az erősebb PS5, amiben van is ráció, ugyanakkor reálisabb inkább 2025-öt predesztinálni. Egyrészt az alapmodellek erejét sem sikerült még maradéktalanul kiaknázni, hogy valóban indokolt legyen a 24-es generációközi erősítés, úgy pedig pláne nincs még értelme előrukkolni vele, hogy a Sony az évben nem igazán készül mindent is letaroló saját gyártású exkluzívval.

Ugyanakkor a játékra alkalmas eszközök minden korábbinál gyorsabban avulnak: PC-n már lassan minimum elvárás egy Xbox Series X / PlayStation 5 erejével megegyező hardver, ami azt jelenti, hogy a 2020-ban debütált generáció 24-re épp csak alkalmas a legújabb játékokra. Kompromisszummentes megoldást egyedül a megerősített vasak jelentenének.

2. Nintendo Switch 2

A Nintendo Swith ma is egy fantasztikus konzol, ami egyáltalán nem függ a PC-s, Xboxos, PS-es AAA-s játékok igényeitől. A japán gyártó belsős stúdiói bőséggel készítenek kifejezetten a szerény képességű gépre szabott alkotásokat, ugyanakkor a legújabb Zelda, a Tears of the Kingdom, valamint a Super Mario Bros. Wonder bőven elérték a Switch határait. Ennél komplexebb, szebb, tartalmasabb játékokat már csak a következő generációs Nindendo konzol lesz képes kínálni, aminek létezése igazából nyílt titok.

Azt persze nem tudni, hogy milyen erős lesz, vagy hogyan fog kinézni, arra viszont mérget vehetünk, hogy nem fog letérni a jól bevált útról és egy otthon, valamint a ház falain túl is használható kütyü lesz. Sőt, állítólag már annyira kézzel fogható az új hibrid konzol, hogy a GDC-n részt vevő játékfejlesztők 8%-a nagy titokban már erre készíti a következő játékát (via ~ VGC)- amiből arra gyanakodhatunk, hogy a Switch 2017-es megjelenése után 7 évvel, azaz 2024-ben be fogják mutatni, valamint akár meg is jelenhet.

3. A Microsoft megjelenteti a korábbi játékait PS5-re

Tudvalevő, hogy a Microsoft egyre kevesebb pénzt keres – ha keresett egyáltalán – a játékkonzoljaival, melyeket eleve áron alul küldtek a PS5 ellenében a szorítóba. Hiába a tucatnyi bekebelezett stúdió, köztük is az élen a Bethesda és az Activision Blizzard alá tartózó alkotókkal, a játékosoknak valamiért inkább a Sony játékgépe kell – ami így eladási rekordot eladási rekordra dönt.

Bár a Microsoft egyszerre jelenteti meg a saját gyártású játékait Xboxra és PC-re, részben a Game Pass, részben pedig a konzol gyatra eladásai miatt alig-alig termeli vissza még a fejlesztési költségeket is. Ezen a ponton egyetlen opció maradt legalább a játékbevételek növelésére: ha multiplatform fejlesztésre állnak át, azaz a rivális gépeire is kiadják az egyébként kifejezetten remek címeiket (mint például a Starfield, a Hi-Fi Rush, vagy a Grounded).

Ezzel pedig az Xbox-tulajdonosok is jól járnának: míg ők a Game Pass-előfizetésükkel első napon megkapják a játékokat potom pénzért, addig PS5-ön ki kell csengetni a teljes árat értük, amiből kritikai siker esetén már nem fog problémát okozni egy-egy folytatás elkészítése sem. Vagyis, a PlayStationös játékosok finanszírozhatnák az Xboxosok olcsóbb szórakozását.

Mindez persze egyelőre egy felkapott feltételezés csupán, konkrétumot a Microsoft sosem állított a témában. Ugyanakkor nagyon is van benne ráció, ha pedig hihetünk a pletykáknak, akkor az eredetileg Xbox-PC párosra megjelent korábbi játékok multiplatformosítását akár már 2024-ben bejelenthetik.

4. Lemezes játékok végső haláltusája

Szomorú, de egyre kevesebben vesznek fizikai formában játékokat. Erre példa a 2023-as globális játékeladási statisztika, amelyből világosan kiderül, hogy a lemezes piac már egy nieche piac. A játékosok 95%-a kizárólag digitálisan fogyaszt játékokat, ami a kiadóknak is jó, hiszen jellemzően ugyanazon az áron rakják a virtuális boltok polcaira a portékáikat, mint a kézzel fogható lemezeket a valódi üzletekbe.

Ebben a másik cikkemben már részletesen írtam arról, hogy igazából nincs sok létjogosultsága a lemeznek, így a miértekre külön most nem térnék ki, a lényeg, hogy igazából a játékipar jár vele jobban, mint a játékosok maguk. Ez pedig azt fogja – véleményem szerint már idén – eredményezni, hogy a kiadók egyre-másra jelentik majd be, hogy konzolon is átállnak az only digital stratégiára, vagyis a játékaikat már nem fogják lemezekre kinyomni. A gyűjtői kiadások természetesen megmaradnak, csupán a lemezt cserélik egy letöltőkódra.

Ennek PC-n már nagy hagyománya van, hamarosan pedig – és előbb, mint gondolnánk – konzolra is átterjed. Pontosabban már most így működik: a játékok túlnyomó többsége Xboxon és PS-en is kizárólag digitálisan érhető el, már csak a legnagyobbak ragaszkodnak a lemezhez – a Baldur’s Gate 3 gigasikere azonban döntő fordulatot hozhat ezen a téren is. A Larian előbb csak digitálisan forgalmazta az RPG-t, és csak most, hónapokkal később jön a fizikai kiadás – de az is inkább egy drágább félgyűjtői csomag, valamint a PC-s verzió mellé egy kódot kapnak a vásárlók. De a Remedy is erre az útra lépett az Alan Wake II-vel, aminek példáját szinte biztosan egyre többen fogják átvenni – már 2024-ben.

Sőt, ha már új PlayStation és Nindendo: könnyen elképzelhető, hogy a Switch utódja elbúcsúzik az adathordozóktól, és már kizárólag digitálisan lesz képes játékokat futtatni, de a PS5 újabb modellje is efelé kacsingat, csak óvatosabban, de nem lepődnék meg azon, ha a PS5 Próra – legkésőbb a PS6-ra – már semmilyen formában nem kerülne lemezmeghajtó. (A PS3 korában még ütőkártya volt a blu-ray filmek lejátszásának képessége, de filmet is már streamingen néz az ember)

5. A legfontosabb: még több felvásárlás = polarizáció

Ezen a ponton egy nagyon fontos tényezőt kell ismernünk: a AAA-s játékipar több fronton is kurva nagy szarban van. 2023-ban több ezer fejlesztőt bocsátottak el az állásából, ami 2024-ben is tovább folytatódik, miközben a kiadók és a gyártók sorra jelentik, hogy milyen remek üzleti éveket-negyedéveket zártak (mínusz Microsoft). A játékipar nem azért van bajban épp, mert már senki sem vesz játékot – épp ellenkezőleg, sosem volt a glóbuszon ennyire népszerű a videojáték, mint manapság, a problémát inkább a nagyvállalatok vezetőinek pénzéhsége jelenti.

Az olyan vezető(k), mint amilyen például Bobby Kotick is volt, azért rúgott ki szinte minden évben százával fejlesztőket, mert azzal varázsolt a számokon, melyek így sokkal jobban mutattak az időszakos kimutatásokban. Erre azért volt szüksége, mert a CEO jutaléka a kiadó pénzügyi sikerességéhez van kötve: ha jól megy a szekér (működési költség vs. bevétel), tudják hozni a számokat, akkor busás jutalom üti a vezetők markát (nem csak Kotickét). Ha pedig azt látják, hogy a több milliós bónuszuk épp 1000 fejlesztő akárhány dolláros bérén múlik, akkor nem fognak sokat moralizálni a kirúgásuk helyessége fölött. Majd később, amikor már nem fog számítani felvesznek újakat, úgyis sokan és egyre többen szeretnének játékfejlesztéssel foglalkozni. Ez pedig – habár nem jellemző minden egyes stúdióra és kiadóra, de – teljesen általános jelenség a játékiparban.

Így viszont egyre problémásabb a játékfejlesztés: hiába lesznek egyre modernebbek a fejlesztői eszközök, melyek jelentősen megkönnyítik és felgyorsítják a munkát, a fejlesztési idők egyre jobban elhúzódnak, miközben a végtermékek minősége egyre gyatrább. Persze a vállalatvezetők pénzüknél maradnak, hiszen a játékokat így is, úgy is megveszik, melyeket jellemzően utólag, a megjelenés után fejeznek be javítási csomagokkal, de ez a fajta stratégia egyre kevésbé fenntartható.

A játékfejlesztés mindeközben egy viszonylag költséges mulatság, egy AAA-s produkcióba pedig bele kell rakni a pénzt, az időt és a megfelelő tudást, miközben a kiadó egyre éhesebben követeli az anyagi gyarapodást is. Ez azért a 22-es csapdája, mert egy-egy nagyobb játék elkészítése még egy nagyobb stábbal is éveket vesz igénybe, ami hatalmas kiadásokkal jár, a megtérülés pedig egyáltalán nem garantált. A finn Remedy erre egy jó példa: 10 évig harcoltak a Microsoftnál maradt Alan Wake-jogokért, majd miután megszerezték évekig dolgoztak a stúdió történetének legambiciózusabb játékán, nyilván az Alan Wake II-n. A játék azonban annak ellenére sem lett anyagi siker, hogy 10.000 forinttal olcsóbban adták, mint bármilyen hasonló kaliberű címet a piacon, ami valószínűleg még a fejlesztési büdzsét sem termelte vissza. A finanszírozó így egy csomó pénzt bukott, és nem valószínű, hogy hajlandó volna a következő próbálkozás cehhjét is maga állni, ami a stúdió jövőjét keretezi egy óriási kérdőjellel. És sajnos ez is egyre általánosabbá kezd válni.

Ezeket a költségeket a Microsoft és a Sony, esetleg a Nintendo képes lehet állni, a befektetéssel pedig sokat nyerhetnek: exkluzivitást. A fejlesztők is örülhetnek, mert bár továbbra is fontosak a kimutatások és az anyagi siker ígérete, de kevésbé fenyegeti őket a bezárás fenyegető pallosa. Persze amennyiben egy játékuk minden téren elhasal, akkor számíthatnak átszervezésre, de még így is sokkal nagyobb biztonságban lehetnek egyik-másik platformgyártónál, mintha függetlenül próbálnának szerencsét.

Bármelyik problémát is vizsgáljuk ugyanoda jutunk: a gyártók és a kiadók közös érdeke egy esetleges összeborulás, amire 2024-ben több komoly példa is lehet. Előbbiek bővíthetik a belsős stúdióinak és IP-inek portfólióját – amivel vonzóbb lesz a konzoljuk, míg utóbbiak egy időre biztonságban tudhatják magukat. Ezért nagyon is valószínű, hogy az Activision Blizzard Redmondba költözése nyomán egyre többen fogják örömmel venni a Sony vagy a Microsoft esetleges közeledését, amivel egyre inkább polarizálttá válik a játékipar – de ez egy másik problémakör.

Na és te mit jósolsz 2024-re a játékiparnak?

Ezt is olvasd el:

Ez a 69 kultikus játék hamarosan ingyen remasterelést kaphat