Bódi Dániel

2024.01.03. – Az elmúlt esztendő több fronton is óriási változásokat hozott a játékiparba;

• a Microsoft sikerrel zárta minden idők legnagyobb játékipari akvizícióját, így az Activision Blizzard King hármas tulajdonjoga Redmondba vándorolt,
• a független fejlesztők elsődleges és legnépszerűbb alkotói eszközét gyártó Unity Technologies komoly sarccal fenyegetett, de végül meghátrált,
• a Sony PlayStation 5 félelmetesen leuralta az otthoni játékkonzolok piacát, miközben a játékai és a játékszolgáltatása is megemelt áron érhetőek el,
• a játéktörténelmi E3 expó hivatalosan is bejelentette az elhalálozását,
• brutális mértékű leépítés-hullám söpört végig az iparon, ami 6000-9500 játékfejlesztő állásának megszűnésével járt,
• hivatalosan is leleplezték minden idők legvártabb játékfenoménját, a Grand Theft Auto VI-ot,
• AAA-s fejlesztők tömegei a Twitteren kikelve magukból szidalmazták a Baldur’s Gate 3-at, amiért az annyira jó lett, hogy attól félnek az megnöveli a játékosok igényeit az alkotásaikkal szemben,

illetve, de közel sem utolsó sorban tovább döglődött a lemezes játékok egyre szűkülő piaca. A Newzoo 2023-as különösen részletes játékipari elemzése szerint a teljes játékeladások mintegy 5%-át teszik ki a fizikai kiadások, melyekkel voltaképp teljes mértékben perifériára szorultak a fizikai hordozók.

A PC-s játékosok alig 1 százaléka vásárol játékot lemezen, míg ez az arány az elsősorban konzolon játszók körében 17%-ra csökkent, a korábbi 25-30%-ról. Bár az okokat nem részletezték, nem nehéz kitalálni pontosan milyen folyamatok állhatnak a lemezes formátum drámai csökkenése mögött; egyrészt a játékfejlesztő stúdiók és a kiadók érdeke a digitális átállás, hiszen a címeiket a gyártási költségek ellenére sem tudják lemezen drágábban eladni, másrészt a játékosok is sokkal kényelmesebbé váltak, akik könnyebben és gyorsabban, az állandó akcióknak köszönhetően pedig nem ritkán még olcsóbban megvehetik a kiszemelt játékokat, mint lemezen, harmadrészt pedig a programok túlnyomó része már kizárólag digitális formában jelenik meg (ez 2021-ben a megjelenések 90%-át jelentette).

Persze, a legnagyobb kiadók legnagyobb címei továbbra is kapnak fizikai kiadásokat, de a trendekből egyértelműen látható, hogy ők sem fognak kitartani örökké. A finn Remedy például már csak a digitális boltok polcaira rakta a legújabb nagyágyúját, az Alan Wake 2-t, míg a Larian szuperprodukciója, a Baldur’s Gate 3 is hónapokkal az eredeti megjelenése után kapja meg a kézzel fogható lemezeit – azt is kizárólag konzolon, egy fél-gyűjtői kiadás részeként, míg PC-n már csak egy kódot találnak a dobozában a vásárlók.

De van-e még értelme egyáltalán lemezen játékot venni?

Kép: GamesIndustry.biz

Igen is és nem is. A válasz a digitális forgalmazás szabályzata miatt összetett; a digitális játékvásárlás azért lehet különösen problémás a fogyasztókra nézve, mert a jogtulajdonos – legyen az a kiadó, a stúdió, egyetlen ember, esetleg egy külső megbízó vállalat – bármikor úgy dönthet, hogy bevonja, elveszi a fizető játékosoktól a portékát. Akár indoklás nélkül. A digitális fizetés során ugyanis a vásárló hallgatólagosan is, de elfogadja a felhasználási feltételeket, melyekben feketén-fehéren írott, hogy a játékot így csak bérbe veszi, valójában nem lesz az ő tulajdona. Cserébe bárhol elérheti, csak a profiljába kell bejelentkezni.

Ezzel szemben, ha valaki fizikai hordozón veszi meg ugyanazt, az addig az övé marad, amíg rendelkezik a játék adatait tartalmazó lemezzel. Legalábbis sokáig így volt, 2023-ban azonban ez is a feje tetejére állt. Egy csomó játék már csak részlegesen kerül a lemezére, így hazaérve a konzolba rakva egy csomó másik, a futtatásához elengedhetetlen fájlt kell hozzá letölteni – amire természetesen csak a szerverek működéséig van lehetőség. De ott vannak ezen felül a javítások is: a megváltozott játékfejlesztési ciklusok és módok miatt a legtöbb cím sajnos csak „közel” kész állapotban jelenik meg és írják a lemezre, azaz, ha valóban egy élvezhető, vagy működőképes alkotással szeretnénk múlatni az időnket, akkor érdemes letölteni a az első, a második, a harmadik napi javításokat is – de láttunk már olyat is, hogy egy játékot évekig tart kikupálni (próbáld csak meg internetkapcsolat, úgy letöltések nélkül pusztán lemezről telepítve játszani a Cyberpunk 2077-et).

Ezek miatt pedig ma már egyáltalán nem érvényes az a mondás, hogy „a lemezzel a birtoklom a játékot”, nem; csupán a játék egy részét, ami letöltések nélkül kvázi használhatatlan.

Ebben a kontextusban talán nem is annyira meglepő, hogy a játékosok – az összes tudvalevő hátránya miatt, valamint a használt piacból való kiesés ellenére – is inkább a digitális formátumot választják a fizikai helyett. A kérdés csak az, hogy mikor fog teljesen eltűnni a lemezforma, aminek megválaszolásában ugyanolyan fontos részt vállalnak a viszonteladó áruházak/boltok is, melyek a keresletre hivatkozva egyre-másra jelentik be a lemezes játékok eladásának beszüntetését (2023-ban a TESCO is bejelentette, hogy semmilyen formában nem árul többé fizikai játékokat).

De az sem véletlen, hogy a Sony fizikailag is leválasztotta a lemezolvasót a PS5 konzoljáról, amit 2023 novemberétől mint külső, felcsatolható kiegészítőként lehet megvásárolni – előre csomagolva a géppel, vagy külön. Emellett az egyre népszerűbb játékszolgáltatások is sokat változtatnak a szokásokon; egyrészt hozzászoktatják az embereket a játékok NEM birtoklásához, hogy az egy teljesen általános dologgá válik, ha valamit egyik napról a másikra már nem érnek el, valamint a digitális videojáték-fogyasztás is sokkal általánosabbá válik – mint ahogyan tette ugyanezt a Netflix a filmekkel és sorozatokkal.

Ezt is érdemes elolvasnod:

Szakadásig tömött zsebekkel búcsúzik a játékvilág patás ördöge