Gábor János

2024.01.22. – Minden mai számítógép egyik legfontosabb ősét Tommy Flowers mérnök és Max Newman matematikus alkotta meg, és éppen 80 évvel ezelőtt már javában azon dolgoztak, hogy beüzemeljék, majd a segítségével világháborús hadműveleteket készítsenek elő. Igen, persze, mint sok más találmány esetében, ennek a megalkotása is katonai célból történt, de nyomós oka volt rá Winston Churchillnek és Nagy-Britanniának: valahogy muszáj volt lekagylózni a náci Németország rejtjeles üzeneteit, hogy esélyük maradjon a Harmadik Birodalommal szemben. Mivel a számítógép a szövetségesek hadseregeinek akcióit volt hivatott bebiztosítani, a Colossusnak még a létezése is szupertitkos volt, több évtizeden keresztül.

Ez az ún. Turing-Welchman-bomba?

Nem. A zseniális Alan Turing és Gordon Welchman építette eszköz nem számítógép volt, hanem egy szekrény nagyságú elektromechanikus szerkezetet, amely képes volt arra, hogy meghatározza az ellenséges németek üzenetkódoló eszközének, az Enigmának bizonyos állásait, így megfejthették vele az addig megfejthetetlent. A Turing-Welchman-bombából 210 állt üzemben a II. világháború alatt (csak Nagy-Britanniában), míg a szupertitkos Colossusból összesen tízet gyártottak és bár leadták a megrendelést a 11-re, az végül nem készült el, hiszen a Szövetségesek győztek, vagyis okafogyottá vált újabb horror összegeket költeni a megépítésére. Turingék gépe ettől eltekintve fontos elődje a Colossusnak, hiszen 1939-től 1943-ig dolgoztak rajta és vele, de a háború fordulópontját jelentő normandiai partraszállás (1944. június 6.) előkészítéséhez már az 1944 februárjában beüzemelt Colossus kódfejtő képességeit alkalmazták.

Miért tekinthető a mai számítógép egyik atyjának a Colossus?

Kétségtelen, hogy ezt tekintik az első programozható elektronikus számítógépnek, de a programozása még nem tárolt programmal (az ugye egy bizonyos Neumann János és az EDVAC eredménye), hanem átkötésekkel és kapcsolókkal zajlott, a számítási és logikai műveletekhez pedig elektroncsöveket használtak – ezek alkották a bináris adatokat feldolgozó logikai áramkört. A fő feladata pontosan ugyanaz volt, mint a Turing-Welchman-bombáé (ezért is keverik össze néha a két készüléket): a német Enigma titkosítását használó üzeneteket analizálták vele. A Colossus már képes volt arra, hogy gyorsan átvizsgálja a kódolt adatokat, és fejlett logikai áramkörök segítségével találta meg (viszonylag pontosan) a kódtöréshez szükséges kulcsokat. A gépbe egyébként még messze nem billentyűzettel, hanem lyukkártyákkal vitték be az adatokat, amelyek kezelésére és megjelenítésére nem kijelzők, hanem fénycsövek szolgáltak.

Dorothy Du Boisson (balra) és Elsie Booker kezelő az első Colossusok egyikével, 1943-ban. Forrás: Nemzeti Archívum, Nagy-Britannia

A Colossus rendkívül gyors volt a korához képest: jelentős mennyiségű adatot dolgozott fel, annyira rövid idő alatt, hogy a szövetségesek szinte valós időben voltak képesek lefordítani az ellenség titkosított üzeneteit. Innen ered a megfogalmazás, mely szerint azért épült, hogy „Hitler gondolataiban olvasson”. A működése hozzájárult a német kódok hatékonyabb feltöréséhez, és jelentősen javította a szövetségesek kódfejtési erőfeszítéseit. Fontos mérföldkő tehát a számítógépes technológia (és a modern hadviselés) fejlődésében, sőt, az elektronikus számítógépek egyik korai példája.

Sokáig az alkotók személye is titkos volt

A Colossus körül a mai napig nagyon sok rejtély és legenda kering, hiszen több évtizeden keresztül a létezéséről sem tudhatott a világ. A titkosítás annak idején a szó legdrasztikusabb értelmében a tárgyi bizonyítékok megsemmisítését jelentette, így Churchill parancsára égett szinte minden gép és terv vagy dokumentáció, ami róla árulkodott. A titkosítását csak az 1970-es évek végén oldották fel, amikor a brit kormány úgy döntött, a szigorú titoktartás időkorlátjai lejártak. Az első nyilvános bemutató az 1970-es évek közepén történt, amikor a Colossus egyik megmaradt példányát a Bletchley Parkban kiállították (főoldali kép). Érdekes mozzanat, hogy nem csak maga a fontos feladatot teljesítő gép létezése volt titokban ilyen hosszú időn keresztül, hanem azon tudósok neve is, akik megépítették és/vagy üzemeltették – ezzel technikailag megnyerve a II. világháborút.

Hátha egyszer ezt a szuper sztorit is feldolgozzák sorozatban! Addig jönnek a pilóták:

Bombasztikus légicsaták az új világháborús sorozat első előzetesében