RP

2023.07.14. – Ha valaki meghallja a „chip” szót, akkor egyértelműen egy dologra asszociál. Ez pedig nem más, mint a szilíciumlapra épített kicsiny elektronikai eszközök és az ezeket összekötő vezetékhálózat összessége. Úgy tűnik azonban, hogy a jövőben akár teljesen más vonalon folytatódhat a PC és a chipgyártás iparága. A tudósok és mérnökök javában kísérletezgetnek már, de nem csak a szokványosnak tekinthető alapanyagokat veszik számításba.

Az egyre növekvő elektronikai hulladék és a brutális műanyag felhasználás miatt keletkező üvegházhatású gázok megfékezésére több ötlet is született. Az egyik legelborultabb ezek közül, hogy gombákat használnának fel a chipek készítéséhez. Nem, ez az elborult gondolat nem a Last of Us-ból vagy épp a Marioból származik, nagyon is valós és tudományos háttérrel rendelkeznek ezek a kísérletek. A Science Advances folyóiratban publikált (és a ZDNet által kiszúrt) tanulmányban részletezték is azt az eljárást, mely teljesen működőképes is lehet majd a valóságban. Ebben kizárólag gombák „héját” használják fel a mérnökök, így az elektronika később biológiailag is lebomlóvá válik.

Így működnének ezek a chipek!

Minden bírnak

Az elektronikus eszközök bizony használat közben is melegedhetnek és a forrasztásoknál is bírniuk kell a nagyobb hőt, akár hosszú távon is. Szerencsére a gombás közegnek ez sem okozott problémát, 250 Celsius-fokot is gond nélkül elviselték. Nyomtatott áramkörként is helytálltak, sőt, még akkumulátorként sem voltak utolsóak.

A megoldás alapját Reishi (Pecsétviaszgomba) adja, mely nem is lehetne ideálisabb a feladatra. Ez egy vörösesbarna színű gomba, mely elhalt keményfákon nő. A Pecsétviaszgomba ráadásul emberi fogyasztásra is teljes mértékben alkalmas lehet, így a „héj” eltávolítása után akár teaként is elfogyasztható a maradék része.

A micélium egy gomba gyökérszerű szerkezete, amely elágazó, fonalszerű hifák tömegéből áll. A fentebb említett gombatípus micéliuma nem csak erős, hanem kifejezetten rugalmas is. A tudósok több mint 2000 alkalommal hajlították meg ezeket egy 5 milliméteres sugárban. Kiderült, hogy gond nélkül tűri ezt is, így hordozható okoseszközöknél használt elektronikánál is roppant jól jöhetne ez a megoldás. Okosóránál, karkötőnél akár a szíjban is futhatnának ezek a szálak, mely jelentősen több innovációt tehetne lehetővé.

Dupla haszon – A lebomlás

Míg a műanyagok kőolajon alapulnak és szén-dioxidot bocsájtanak ki, addig a gombák elnyelik azt. Így a lebomlás mellett megkötik ezeket a gázokat, duplán zöld megoldásról beszélhetünk. Éppen ezért lehetne kiváló alapanyag a micélium elektronikai célra. Le is bomlik, meg is köt némi szén-dioxidot, kell ennél több?

Attól azért még nem kell félnünk, hogy jövő héten már az Apple gombákkal alkotja meg az új iPhone-okba kerülő processzort. Jelenleg csak laboratóriumi körülmények között bontogatja szárnyait a technológia. A kísérletekből és azok eredményeiből azonban biztató jövőkép rajzolódik ki. Úgy tűnik, hogy nem csak a jelenleg is használt anyagok közül lesz érdemes szemezgetni. Nem ez az első alkalom, amikor a mérnökök a természetet hívják segítségül az elektronika világában. Néhányan azzal is megpróbálkoztak már, hogy fából készítsenek tranzisztorokat.

Ezt is érdemes elolvasnod:

Ha nem a Windows minden idők legnépszerűbb rendszere, akkor micsoda?