Bódi Dániel

2023. 06. 29.  – Aki fogott már életében akár egyetlen modernebb és képernyővel (is) rendelkező számítástechnikai eszközt, az nagy valószínűséggel találkozott valamilyen operációs rendszerrel. A röviden csak op-rendszerként emlegetett szoftverek tulajdonképpen a kütyüink lelkei, melyek használattól és eszköztől függően nagyon sokfélék lehetnek. Egy dologban viszont mindegyik megegyezik: a felhasználó ezzel találkozik a leggyakrabban, és nekik köszönhetően használhatjuk egyáltalán az egymás mellé rakosgatott hardvereket.

Általában, ha szóba jön az operációs rendszer fogalma, az esetek többségében a Microsoft által gyártott Windows kerül az asszociációs listák élére. Nyilván nem véletlenül, hiszen a redmondi szoftveróriás a több évtizedes történelme során abszolút ledominálta és uralja máig a PC-s piacot. A Statista adatai szerint 2023 májusára a világ számítógépeinek mintegy 62%-án valamilyen Wndows muzsikál, ami bár önmagában nagyon soknak tűnhet (pláne a riválisok mellett), de az elmúlt néhány hónapban több mint 12%-kal csökkent a használati arány.

A Windows amúgy is egy érdekes dolog, hiszen egyszerre több generációs rendszert is támogatnak, sőt, néhány hivatalosan kifutott máig népszerű tudott maradni – mint például a Windows XP, ami elenyésző számban, de még így is milliónyi PC-n üzemel. A legnépszerűbb köztük nyilván a Win10, amelyet ezidáig sikertelenül próbált leváltani a 11: előbbit a Windows-felhasználók 72%-a, utóbbit pedig még csak a 18%-a telepítette. Meglepő lehet, de a harmadik legnépszerűbb Windows a 2009-ben megjelent 7-es, amit az összfelhasználók 3,6 százaléka választ mind a mai napig az újabb op-rendszerek ellenében.

A második legnépszerűbb asztali rendszer nem túl meglepő módon az Apple OS X-e, melyet 18,9%-ra mérte a Statista a teljes piacon 2023 májusában – ami nem sokkal marad el 2020 áprilisában mért 19%-os csúcstól. A harmadik PC-s befutó megosztottan a Chrome OS és a Linux, melyeket jellemzően 3% körülire taksálnak. A Linux a PC-sek között sosem számított dominánsnak, emiatt nem csak elsiklani lehet könnyen mellette, de szokás lesújtóan is felemlegetni, pedig valójában egy igen forradalmi szoftver.

Az aranyos pingvines Linux teljesen nyílt forráskódú szinte mindennel kompatibilis program, azaz amellett, hogy bárki szabadon és ingyen letöltheti, tovább is lehet fejleszteni azt. Egy másik nagy, de ritkán hangoztatott előnye a Windows-szal szemben, hogy nem gyűjt a felhasználókról adatokat.

A Linuxot és a Chrome-ot nem véletlenül teszem egy polcra. A Google ugyanis előszeretettel veszi elő a Linuxot a fejlesztéseinek alapjaihoz, azaz a Chrome OS Linux-alapú, pont, ahogyan egy másik, a világ legelterjedtebb operációs rendszere, az Android is. Sőt, Linuxot az is használ, aki se Chromebookot, sem Androidos telefont nem használ, ugyanis a rendszert mindenféle más eszközön, routereken, intelligens otthoni kütyükön, autókban, de még a Space X Falcon 9-es űrhajóján is mélyen ott pihen egy Linux kernel.

Szóval hiába a Microsoft PC-s dominanciája, az Apple kissé álsznob népszerűsége, a Linux világuralmához semmi sem érhet fel.

Ha operációs rendszerekről úgy általában beszélünk, akkor az első helyen (lassan fél éves lejtmenet ellenére is) a linuxos Android áll, amely elterjedtségét a kb. 3,6 milliárd fős felhasználói bázisával nagyjából 35%-ra teszik. De ez a szám sem tükrözi a Linux valódi elterjedtségét, hiszen mint mondtam, mindenféle modern szerkezet működésében fontos szerepet játszik, így megsaccolni is lehetetlen, mennyien használhatjuk a tudtunkon kívül minden egyes nap, vagy akár minden egyes percben.

Linus Torvalds

Természetesen ezek a rendszerek erősen módosítottak-kiegészítettek, ezért is kaphattak teljesen más megnevezést és márkajelzést, ugyanakkor a Linux nélkül egyik sem jöhetett volna létre abban a formában, ahogyan most ismerjük. A Linux megkerülhetetlenségéhez semmilyen kétség sem férhet, amiért az alkotója, Linus Torvalds számos díjat és elismerést kapott: többek között

• a személye bekerült a Computer History Museumba,
• elnyerte a Millenium Technology Prize-díjat, ami az informatikai világ Nobel-díjának feleltethető meg,
• megválasztották az Internet Hall of Fame egyik legnagyobbik alakjának,
• illetve széles körben őt tartják az informatikai világ legnagyobb hatású úttörőjének, és minden idők egyik legnagyobb programozójának is.

De ha nagyon szigorúan a külön márkajelzésekkel ellátott operációs rendszereknél maradunk, akkor a piacelső toronymagasan az Android, és csak másodikként következik az asztali bajnok Windows az 1,6 millárd fős aktív felhasználójával. Bár nem az Android volt az első okostelefonokra szabott op-rendszer, de az Apple szította versenynek köszönhetően a Google itt is megvethette a lábát. A Microsoft ugyan próbált becsatlakozni a mobilos és a tabletes versengésbe, de ezen a fronton még a Windows 8 és a Nokia Devices and Services részlegének felvásárlásával sem jutott messzire.

Ezt is érdemes elolvasnod:

Íme az 5+1 legismertebb Windows mítosz, melyek nem minden esetben igazak