Bódi Dániel

2023. 03. 28.  – Ez nem egy végül az ötletszoba sarkába hajított Star Wars forgatókönyv, hanem a valóság! Tudósok egy csoportja valóban azt fontolgatja, hogy egy régesrég kihalt, körülbelül 8-9000 éves mumifikálódott állattetem segítségével feltámasztanának egy állatfajt.

A kutatók a szibériai permafroszt Verhojanszki téréségében még 2022-ben találtak egy páratlanul jól konzerválódott, számunkra ismeretlen és kihalt bölényfaj egy példányát, melyen nemrégiben végeztek különböző – boncolással egybekötött – vizsgálatokat. Az orosz jakutszki Északkeleti Szövetségi Egyetem (NEFU) mamutmúzeumi laboratóriumának kutatói szerint

a bölény szövetei olyan jól fennmaradtak, hogy a segítségével klónozni tudnák az állatot.

Az előzetes vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a bölény egy fiatal egyed volt, amely elpusztulásakor nagyjából 1-2 éves lehetett. A boncolás során a kutatók mintát vettek a bölény gyapjából, bőréből, csontjaiból, izmaiból, zsírjából és szarvából, valamint teljesen eltávolították az állat agyát is.

„Olyan egyedülálló leletet dolgozunk, amelyet a kiválasztott anyagoknak köszönhetően a jövőben klónozni lehetne” – mondta Hwang Woo Suk az NEFU klónozási szakértője és munkatársa, és az Egyesült Arab Emírségek Biotechnológiai Kutatási Alapítványának igazgatója. Hwang mondhatni világhíres (inkább hírhedt) tudós, aki egy hajszállal kerülte csak el a koreai börtönt, amiért a 2000-es években megszegte a bioetikai szabályokat, mikor emberi klónozással kísérletezett. Erről azonban később kiderült, hogy csalás, így „csak” felfüggesztett börtönbüntetést kapott, de azóta is aktívan és egyre komolyabban foglalkozik a klónozás lehetőségeivel.

Hwanggal szemben a Stockholmi Egyetem paleogenetikusa, Love Dalén már nem ennyire optimista, aki szerint ilyen szövetekből nem lehet kihalt állatokat klónozni. A kutató úgy véli, hogy bármennyire is jól megőrizte a permafroszt a bölény szöveteit, a DNS valószínűleg már túlságosan lebomolhatott, hogy klónozásra alkalmas legyen.

„Ahhoz, hogy a klónozás lehetséges legyen, ép kromoszómákat kell találni (hosszú, fonalszerű DNS-molekula, melyek a sejtmagban találhatók – a szerk.), amit még a legjobb példányokban is milliónyi darabra töredezve találunk meg” – magyarázza Dalén a Live Science-nek.

„Valószínűbb, hogy egy feldobott pénzérme ezerszer is fejre esik, mint hogy egy több ezer éves példányban ép kromoszómát találunk.”

Ez azonban még nem jelenti egyenesen azt, hogy lehetetlen volna feltámasztani a kihalt fajt. Dalén szerint a bölény genomjának nagy részét szekvenálni lehet, amit a kihalt faj más példányaiból, valamint élő bölényekből származó DNS-sel kombinálva végül újra életre lehetne hívni.

Bárhogyan is, az ismeretlen bölényfaj feltámasztása továbbra is terítéken van, melyen már több kutatócsapat párhuzamosan dolgozik. Az orosz tudósok emellett terveznek visszatérni a lelőhelyre, ahol potenciálisan más ősi állatok maradványait tárhatják fel.

via – Live Science, Intresting Engineering

Ezt is érdemes elolvasnod:

Megkérték az AI-t, képzelje el a VILÁG LEGSZEBB embereit – az eredmény elképesztő