A tudósok már "miniagyakból" álló bioszámítógépekkel kísérleteznek
Az agykutatás ismét egy új fejezetet indított, immáron bioszámítógépekké gyúrnak össze tudósok laborban előállított miniagyakat.
Az agykutatás ismét egy új fejezetet indított, immáron bioszámítógépekké gyúrnak össze tudósok laborban előállított miniagyakat.
Az agykutatás ismét egy új fejezetet indított, immáron bioszámítógépekké gyúrnak össze tudósok laborban előállított miniagyakat.
2023.12.14. – A tudósok azt mondják, hogy még mindig gyerekcipőben jár az agykutatás. Temérdek feltérképezetlen területe van ennek a tudományágnak, épp ezért hétről hétre képesek meglepni minket valamivel. Most például laborkörnyezetben készítettek egy halom „miniagyat” (emberi szövetből), amiket elektródákkal összekapcsolva egy nagyobb biocomputerré alakítottak. A cél az volt, hogy megértsék, hogyan működik az emberi agy, s hogy egy ilyen steril környezetben mennyit tudnak kihozni az úgynevezett „organoidból”.
A Frontiers in Science folyóiratban megjelent új cikkben egy kutatócsoport ütemtervet dolgozott ki e cél eléréséhez. Egy új multidiszciplináris területről van szó, amelyet „organoid intelligenciának” vagy röviden OI-nak neveznek. Az új kifejezés célja, hogy „az OI-t egy valódi biológiai számítástechnikai eszközként hozzák létre, amely az agy organoidjait a tudományos és biomérnöki vívmányok etikailag felelős módon történő felhasználásával hasznosítja” – olvasható a lapban. A miniagyakból vagy organoidokból álló bioszámítógépek, az őssejtekből álló kis 3D-s struktúrák, amelyeket úgy terveztek, hogy utánozzák az agy alakját és tanulási képességét. „Míg a szilícium alapú számítógépek minden bizonnyal jobbak a számok terén, addig az agy jobban tanul” – mondta John Hartung, a tanulmány szerzője, a John Hopkins Egyetem mikrobiológia professzora.
Hála a hihetetlen képességének, hogy információkat tároljon és sokkal energiahatékonyabban tanuljon, az OI tele van potenciállal. Hatalmas teljesítménykülönbség van a jelenlegi technológiáinkhoz képest az emberi agy és a hagyományos számítógép között. A tudósok már sikeresen megtanították a miniagyakat egyszerű feladatok elvégzésére. Például 2021-ben sikerült megtanítaniuk számos organoidot játszani a „Pong” című videojátékkal. A közelmúltban a Pennsylvaniai Egyetem kutatóinak egy csoportja sikeresen emberi neuronokat juttatott be sérült látókérgű patkányok agyába, hogy részlegesen helyreállítsák a sérült agyterületek funkcióit.
S az organoid intelligencia területe még csak a felszínét kezdte megkarcolni annak, amire valójában képes lehet. Például egy napon személyre szabott agyi organoidokat állíthatunk elő, hogy segítsünk az idegrendszeri rendellenességekben, például Alzheimer-kórban szenvedő betegeket. Vagy tesztelhetjük, hogy „bizonyos anyagok, például a peszticidek okoznak-e memória- vagy tanulási problémákat” – emelte ki Hartung.
Karácsonyra nem rossz ötlet a LEGO, ezeket pedig nem csak gamereknek ajánljuk