2023.11.29. – Az Nvidia még 2021-ben készített tanulmányt a GeForce tulajdonosok játszadozásai szokásairól. Akkor kiderült, hogy az Nvidia kártyával rendelkezők több mint 70%-a játszik valamilyen kompetitív, multiplayer címmel. Nagy eséllyel AMD fronton is hasonlóak a számok. Legyen szó Rocket League-ről, Warzone-ról, CS2-ről vagy épp Fortnite-ról, egy biztos: az input lag minimalizálás az elsődleges cél. Az AMD és az Nvidia is jelentkezett az elmúlt években olyan megoldásokkal, melyek valamilyen úton-módon a bemeneti késést hivatottak javítani.

A Reflex és Anti-Lag+ technológiák célja, hogy a rendszerkésleltetést minél alacsonyabb szintre csökkentse. Ez a késleltetés (input lag) az interakció folyamatának kezdetét (egérkattintás, kontroller gomb lenyomása) és a képernyőn való megjelenési időtartamot (lövés, forgás stb. ) foglalja magában. Bizony, kritikus esetekben akár egy „ON” kapcsolón is múlhat egy-egy millió dolláros BO5 döntő utolsó meccse, így nem elhanyagolható ezek szerepe. Nem véletlen, hogy már a Counter-Strike 2 is aktívan épít ezekre a technológiákra.

A működésük

Kitérünk majd a különbségekre is, ám az alapvető mechanizmus ugyanaz a két megoldásnál. Az Nvidia Reflex és az AMD Anti-Lag+ arra készteti a processzorunkat, hogy ne siessen előre a képkockák kirajzolásának folyamatában, hanem pont a megfelelő időpontban a GPU-val szorosan együttműködve és szinkronban tegye ezt. Így jelentősen lecsökkenthetjük a késleltetést, hiszen tökéletes összhangba kerül a CPU és GPU egységünk. Az egyes algoritmusok eltérhetnek a háttérben, de a lényeg a fenti művelet kivitelezése.

A valóság

Jól hangzanak a fenti kijelentések, ám remek kérdés lehet, hogy a valóságban észrevehető-e a Reflex vagy épp az Anti-Lag+ bekapcsolása. Nos, a válasz erre egy egyértelmű IGEN. Már az első változatoknál is mérhetőek voltak a javulások, azóta pedig ez csak tovább javult. Érdemes ránézni egy korábbi Fortnite mérésre:

Nvidia Reflex mérések – TechSpot

A legnagyobb javulás akkor jelentkezik, ha olyan játékoknál vagy olyan FPS számoknál mérik ezeket, ahol a GPU közel 100%-on jár. Ez a határ számítógépenként eltér, sok esetben pont a gyengébb kártyák profitálhatnak a Reflexből és az Anti-Lag+-ból, hiszen hamarabb elérik a nyers erejük limitjét. Alapértelmezett esetben ilyenkor már romolhat az input lag, ám a fenti megoldások bevetésével a videokártya ilyenkor is annak csökkentésén dolgozik. Ha a CPU jár 100%-on, akkor sokkal kevesebb javulást érhetünk el ezek bekapcsolásával, ám akkor más gondjaink is lesznek már. A fenti eredményeket sok esetben egy FPS limiter bekapcsolásával / FPS limit érték meghatározásával is elérhetjük, hiszen ekkor a kártya nem 100%-on pörög, ám nem minden játékban van erre megfelelő lehetőség.

Különbségek

Kiderült tehát, hogy az ötlet alapvetően remek, az esetek nagy részében működik is. Hiába az azonos cél, jelentősen eltérnek egymástól a technológiák. Ha objektíven nézzük, akkor az Nvidia megoldása kifinomultabb, de nem csak ez az egyetlen előny.

AMD vs. Nvidia – A szomorú igazság

Battle(non)Sense éppen a napokban járta körül a témát. Jól látható, hogy az Nvidia oldal jóval több előnnyel jár, míg az AMD oszlop kifejezetten lelombozó. Nézzük is a legnagyobb különbségeket:

• Az AMD megoldás csak a legfrissebb szériát támogatja, az Nvidia egészen 2024-ig
• Az AMD megoldását külsőleg kivitelezi a szoftver, míg a Reflex teljes értékű, játékba integrált megoldás
• Az Nvidia Reflex nem jár veszélyekkel, míg az AMD megoldását akár csalásként is azonosíthatják a játékok
• Az AMD Anti-Lag+ egyetlen előnye, hogy bármilyen játékhoz bevethető, míg az Nvidia-nál szükséges a fejlesztő támogatása is

Jól látható tehát, hogy 2023 novemberében objektív oldalról megközelítve fényévekkel jobb lehet az Nvidia megoldása. Nem véletlen, hogy a kompetitív játékosok szinte kizárólag Nvidia kártyákkal játszanak, ám az AMD előtt is ott a fejlődési lehetőség. Remélhetőleg fél év múlva már egy sokkal kiegyensúlyozottabb küzdelmet olvashatunk le a piacon.

Olyan durván esik az AMD VGA ára, hogy házon belül csinál konkurenciát