2022. 12. 08. – A videojáték is egy üzlet, amiből a tulajdonos és a befektetők pénzt szeretnének látni. Ezért is alakult úgy az ipar, hogy a marketingre is legalább annyit, de akár még többet költenek el a stúdiók és a kiadók, mint a játék tényleges lefejlesztésére, csakhogy a kettő nem mindig találkozik egymással.

A reklámszakemberek előszeretettel tolják túl a biciklit, aminek egyenes következménye általában az, hogy a vásárló csalódik, hiszen nem azt kapta, amit ígértek neki. Sokszor még akkor is átverve érezhetik magunkat a játékosok (hozzáteszem teljes joggal), ha a fejlesztők alkotása egyébként egy tisztes és élvezhető program lett. Az előzetes hype ugyanis sokszor mindent felülír, ami miatt mindegy, hogy milyenre sikerül a program, az ígéretekkel párosult szándékosan magasan tartott elvárásoknak soha semmi sem fog tudni maradéktalanul megfelelni.

A játékosok megvezetésének a leghatékonyabb és legfőbb eszköze az előzetesek, melyekkel tulajdonképpen olyan képet alakítanak ki a fejekben az adott portékáról, amilyet csak akarnak. Így az alábbi cikkben azokat a legbeváltabb módszereket mutatjuk be, amelyeket bevetve sikerrel téveszthetik meg a játékosokat a csúf-csúf marketingesek egy-egy jól sikerült néhány perces kedvcsinálóval, előzetessel, vagy komplett demonstrációval.

CGI előzetes érdemi infó nélkül

A teljes egészében CGI, azaz játékmenetet nem tartalmazó megkomponált animációs előzetesnek a legtöbb esetben két célja van: a hangulatkeltés és a figyelem felkeltése. A legtöbb esetben ez még sikerül is, leginkább azért, mert a tényleges játékról ezekben először csak nagyon keveset árulnak el.

Ilyen előzetesekkel általában a projekt bejelentésekor szoktak előrukkolni, amikor a játékból még nem szeretnének, vagy tudnak megmutatni semmit, a hírét azonban már ideje lenne kelteni. Viszont arra is tökéletes, hogy kellőképp felcsigázzák a játékosokat, és mivel nem mindenki követi napi szinten a játékvilág eseményeit, egy-egy jól sikerült CGI trailer akkora hatást kelthet, hogy a későbbi anyagok után is inkább ez marad meg benne.

Ez önmagában még nem egy átverés, ugyanakkor egy egészen érdekes hatást válthatnak ki az emberekből, akik pozitív vagy negatív prekoncepciókkal ülhetnek le az adott címek elé. Ékes példa erre a Cyberpunk 2077 legelső bejelentő előzetese, ami egy fantasztikusan megkomponált animáció volt, remek zeneválasztással, ami bőven elegendő volt a kezdeti hype megteremtéséhez, igaz, a játékhoz túl sok köze már nem volt.

Egy másik, és talán még a CD Projekt RED játékánál is jobb példa a Dead Island első részének hírhedt CGI kedvcsinálója (ugye, milyen szép szó?), amit aztán több helyütt be is tiltottak. Ebben az előzetesben egy család drámáját láthatjuk, akik a zombivírus kitörése közepette lelik a halálukat. Ez alapján mindenki joggal gondolhatta, hogy egy komoly hangvételű, sötét játék lesz majd, amiről jól tudjuk, hogy nagyon nem így lett.

CGI előzetes, amiben túltolják a biciklit

Aztán vannak az olyan CGI előzetesek, melyek már jóval többet mutatnak a játékból, mint a bejelentésre élesített anyagok. Ezekben általában a várható történetet, vagy bizonyos játékelemeket is megmutatnak, de a legtöbbször egyáltalán nem úgy, nem olyan formában, mint ahogy azok majd a végleges programban szerepelni fognak.

Az ilyen előzeteseken belül több fajtát különböztethetünk meg: vannak, amikben ténylegesen jelenlévő elemeket villogtatnak, azokat rendre eltúlozva, illetve akadnak olyanok is, melyekbe olyan dolgokat is beraknak, melyek aztán a tényleges játékban ilyen-olyan oknál fogva egyáltalán nem kapnak helyet.

Ilyen ok lehet, például, hogy a fejlesztés során rájöttek, hogy egyes játékelemek vagy funkciók nem működnek, de sajnos sokszor van olyan is, amikor szándékosan pakolják tele a kész produktumban nem létező dolgokkal az ízelítőket. De igazából mindegy is, hogy épp melyikről van szó: egy CGI előzetesnek – hacsak nem a sztorit hivatott bemutatni (bár akkor sem mindig) nem szabad hinni!

Erre több nagyszerű példát lehetne idecitálni, kezdve a sort például a Crackdown 3-mal, amiből aztán tényleg semmi nem lett, de a legjobb és legérzékletesebben a Fallout 76 félig előszereplős, félig CGI előzetese példázza, amit fentebb ecseteltem. Szerintem mindenki jól tudja, hogy a végeredmény ennek a közelében sem volt:

Valódi játékmenet, de félrevezetően bemutatva

Aztán vannak sokkal profibb, szofisztikált módjai is annak, hogyan ejtsék át a palánkon a játékosokat. A marketingesen ugyanis összerakhatnak egy valódi játékmenetet tartalmazó előzetest, de azt úgy, hogy közben totálisan tévútra viszik az embert.

A legprofibb marketingesek még arra is képesek, hogy ilyen módon a készülő játék stílusát is meghamisítsák. Elég csak rövid és gyors gameplay-t mutató snittek egymásutánjából összeollózni egy anyagot, esetleg itt-ott jobban kinéző átvezetőkkel megtörni a lendületet, és már kész is vagyunk. Legjobb példa az ilyen átverésre talán a Rambo: The Video Game előzetesének esete volt, amiben ugyan tényleges játékmenetet mutattak, de az ember az alapján simán azt gondolhatta, hogy egy tipikus akciójátékot fog kapni. Nézd meg, aztán elmondom mi lett:

A Rambo játék egy ultraocsmány rail shooter lett. Igen, amiben egy-két gombot kell csak nyomkodni, meg az egeret ide oda rángatni, és ennyi. Az előzetesből ez szinte egyáltalán nem derül ki, és bár a rutinos rókáknak néhány jelenet gyanús lehetett, de egyértelművé csak a vásárlás után válhatott a dolog.

Megrendezett, hamis játékmenet előzetes

De vannak még ezeknél is sokkal durvább esetek. Például, amikor a nagy videojátékos eseményeken a színpadon mutogatnak hosszabb játékmenetet egy játékból, ami annyira jól néz ki, annyira fantasztikusnak hat, hogy szinte el sem hisszük, hogy megtörténhet. Aztán jön a megjelenés, és szinte semmi sem olyan, mint ahogyan akkor mutatták, sőt, a kész termék olyan, mintha annak a béta vagy alfa verziója lenne.

Ilyenek azért történhetnek, mert a fejlesztőknek valami működővel kell közönség elé állnia, így sokszor szimplán csak összedobnak egy nagyon fullos PC-n futó demót, amit aztán vagy felhasználnak a játékban, vagy nem. Legyünk jóhiszeműek, és tételezzük fel, hogy tényleg megpróbálják ezeket a demókat a teljes alkotásba szuszakolni, viszont a célplatformok (jellemzően a konzolok), illetve a PC-s gépigény földön tartása miatt nem sikerül pontosan olyan formában, mint amivel beetették a játékosokat.

Az elmúlt években-évtizedben vásárlók tömegét átejtve egészen sokan jártak el így, a leghírhedtebb eseteket pedig a legtöbben a Ubisofthoz és a Watch Doghoz kötik, de azért vigyázzba állhatna például EA sem az Anthem, a 2K és az Irracional Games a Bioshock Infinite, a CD Projekt RED a The Witcher 3, vagy a Gearbox Aliens: Colonial Marines anyagai miatt.

A legkeményebb, minden idők legdurvább ilyen átverése azonban a No Man’s Sky volt, aminek a bemutatott előzetes játékmenet demójából szinte semmi sem valósult meg. A fejlesztők számlájára írandó, hogy tényleg megpróbáltak megcsinálni mindent, sőt, évekkel a megjelenés után tényleg egy olyan fantasztikus játék lett az NMS, amilyennek ígérték. De mindez hiába, az eset rájuk égett, és ezek után már senki semmit nem fog nekik elhinni.

De a fentieken túl a megrendezett, hamis anyagoknak van egy még durvább vállfaja: amikor az egész még csak nem is egy működő demó, hanem egy körülbelül proof of concept szintjén mozgó CGI videó. Ebből persze a játékos semmit nem vesz észre, hiszen az egész úgy van eladva, mint egy valódi játékmenet.

Igaz, a külső szemlélő számára nem sok különbség lehet a felpimpelt demók és eközött, de azokban legalább van valami kézzelfogható, amiből ki lehet indulni. Ezekben viszont semmi sincs, még csak egy valahogyan eldöcögő build sem. Ilyeneket mondjuk a nagyobb cégek nem nagyon mutogatnak, csak a kisebb, jellemzően mobilokra fejlesztő stúdiók, akik egyértelműen az átverésre játszanak.

De előfordul olyan is, hogy a proof of conceptet a kisebb független csapatok kizárólag a befektetőknek készítik „valahogy így fog majd kinézni, adjatok rá pénzt, hogy megcsinálhassuk” jelleggel. Ezek viszont az esetek többségében nem kerülnek nyilvánosságra.

Oké, mindenki megpróbál átverni, de hogyan védekezzünk?

A túlzó, hamis, átverős játékelőzetesek ellen nincsen tutibiztosan működő trükk vagy praktika – csupán a rutin. Ha valami túlságosan jónak hangzik, akkor valószínűleg nem az, vagy nem pont olyan. Ha sok előzetest nézünk, majd vetjük össze a megjelent produktummal akkor kirajzolódhat egy séma, amit felfedezhetünk, de sajnos ez sem garancia arra, hogy képesek lehetünk kiszűrni a valósat a valótlanból.

Egy játék tényleges minősége ugyanis csak a megjelenése után derül ki, ezért ezt érdemes mindig megvárni, nem pedig az elsők között rohanni az előrendeléses oldalakra. A videojátékokkal foglalkozó portálok kritikái jó kiindulópontok lehetek, fontos viszont, hogy sose egy cikk alapján döntsünk a vásárlásról. Járjuk körül, olvassunk el több értékelést, majd vonjunk egy átlagot a fejünkben a saját preferenciáink alapján.

Ez az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük a marketingesek játékelőzetesekbe rejtett csapdáit.

Ezt is érdemes elolvasnod:

Így látnánk a Naprendszer bolygóit, ha ott lennének, ahol most a Hold